Pécsi Figyelő, 1901. április-június (29. évfolyam, 76-148. szám)

1901-05-23 / 118. szám

XXIX. évfolyam. Pécs, 1901. május hó 23., csütörtök. 118-ik szám. Elillitk­os árak : Egész évre • 20 kor. — fill. Félévre • • 10 » — » Kegy­ed évre • 6 » — » Ügy hóra • • 1 » 70 » ügyes szám ára 8 fillér Kiadóhivatal: Mária-utca 1. sz. hol az előfizetések és a hir­detések elfogadtatnak.Pécsi Figyelő POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztői Iroda, Mária­ utca 1. sz. első emelet, hová a lap szellemi részét illető minden közlemény in­tézendő. Kéziratot vissza nem adunk. Köz­ponti parlament. Pécs, 1901. május 22. A hatvanhetes törvény az állam leg­fontosabb életkérdéseit képező ügyeket, a hadügyet, külképviseletet s az ezekre vo­natkozó pénzügyet kivonván a magyar törvényhozás illetőségi köréből, azokat az osztrák birodalommal közösekké tette. Minthogy pedig az összes ügyek alkotmá­nyos intézését alapelvvé tette, gondoskodni kellett a két önállónak dekretált állam törvényhozásától különálló alkotmányos szervezetről, a­mely a közös ügyek intézé­sében az érdekelt népek alkotmányos be­folyását érvényre juttassa. A dolog természetes rendje úgy hozta volna magával, hogy ha már saját külön törvényhozásunk szabad és önálló intézke­dése alól elvont ügyeket elismertük, ezek alkotmányos intézése is csak közösen, egy központi parlament hatáskörébe utaltassék. A közös ügyek elismeréséből logikai szük­ségszerűséggel folyó ez a következmény azonban megijesztette magukat a hatvan hetes alkuvókat is s azért egy nyakatekert fikcióval tiltakozva bármi néven nevezendő közös vagy középponti parlament ellen, megszervezték a valóságban a központi parlamentet a delegációk képében. Az országgyűlés bizottságának neve­zik ugyan a delegációt, de olyan jogosít­ványokkal ruházták föl a közös ügyeket illetőleg, a­melyek teljesen és tökéletesen kimerítik a parlamenti törvényhozás egész jogkörét Az a körülmény, hogy a két delegáció külön tanácskozik s egymással csak irázbelileg érintkeznek, éppen úgy nem szünteti meg a központi parlament jellegét, mint a­hogyan nem képez külön-külön törvényhozást az alsó és fel­­sőház, hanem csak alkotó részeit ugyan­annak az országgyűlésnek, habár külön tanácskoznak, üzenetváltásokkal érintkeznek is. Sőt a delegációknál a központi parla­menti jelleget még szembeötlőbben dom­borítja ki az az intézkedés, hogy a­mire nézve üzenetváltásokkal megegyezésre jutni nem tudnak, azt együttes ülésben szava­zással döntik el, a­mire nézve ugyanazon országgyűlés két háza között soha sem fordul elő eset. Valamely alkotmányos testületnek parlamenti jellegét nem a tanácskozás rendje, hanem az a hatalmi jogkör dönti el, a­melylyel a hozzá utalt ügyekre nézve felruházva van. A delegációkat a külön országgyűlések választják ugyan mint az országgyűlések tagjait a két ál­lam polgárai, de amint az országgyűlési képviselőknek a választók, úgy a delegá­ció tagjainak az országgyűlések sem ad­hatnak utasítást törvényhozói működésükre nézve, hanem korlátlan hatalommal ru­házzák föl a rájuk bízott ügyeknek belá­tásuk szerint való elintézésére; intézke­déseiket és határozataikat többé kérdésessé nem tehető törvény gyanánt elfogadni tar­toznak. A delegációk az őket kiküldő or­szággyűléseket fel­étlen­ül kötelező határo­zatainak meghozatalában csupán az egy­mással való megegyezésre vannak utalva, mert egy­oldalú határozat azt az országgyű­lést sem kötelezi, a­melynek delegációja azt hozta , a­miből világosan következik, hogy a két delegáció együttesen képez egy törvényhozó testületet, habár külön ter­mekben folytatják is tanácskozásaikat. Kü­lönálló parlamenti testületeknek még ab­ban az értelemben sem tekinthetők, mint az egymással szerződést kötni óhajtó ál­lamok alkudozó parlamentjei, mert ha ezek egymással megegyezésre jutni nem­ tudnak, hát egyszerűen nem létesül szer­ződés, míg a delegációk ebben az esetben formálisan is egy közös törvényhozó tes­tületté olvadnak egybe. Világos tehát, hogy a hatvanhetes törvény, bármennyire tiltakozott is a köz­ponti parlament ellen, valójában mégis ilyet alkotott a delegációk intézményében, mert az országgyűlés azt a törvényhozói hatalmát, a­mely őt a nemzet megbízá­sából megilleti, a közös ügyekre vonatkozó részében korlátlanul átruházza a delegá­cióra, a­mely ezt azonban csak a másik állam delegációjával közösen és egyetértő­ig gyakorolhatja; tehát a kettő együtte­sen képezi mindkét államnak közös tör­vényhozását a közös ügyekben. Azok a külön tanácskozási sallangok, a paritásnak a közös szavazásnál való megóvására szolgáló intézkedések, mind csak ennek a valóságnak a leplezésére szolgálnak, de a delegációk központi par­lamenti jellegét legkevésbé sem érintik. Közösen és együttesen gyakorolják közös­ügyekben a parlamenti budgetjogot, a külpolitika irányításában a parlamentnek jutó befolyást, a hadügyi kormányzat ellenőrzését ; közösen és együttesen intéz­kednek a hadsereg felszerelésének, a ka­tonai nevelésnek és belszervezetnek összes kérdéseiben ; őket illeti kizárólag — ismét közösen és együttesen — a közös kormány felelősségre vonásának joga. §­ Kormánypárti részről emelkedtek han­gok a sajtóban már a múlt esztendőben az ellen, hogy a delegációk ülésszakát az uralkodó ünnepélyes trónbeszéd - félével szokta megnyitni, mert ez azt a látszatot adja a dolognak, mintha a delegációkat holmi birodalmi törvényhozásnak tekinte­nék, miután csak a törvényhozáshoz szo­kott az uralkodó trónbeszédet intézni. Most a fentiekből kitetszik, hogy az a delegácionális trónbeszéd nagyon is meg­felel az intézmény lényegének és csak örvendhetünk annak, hogy ez megütközést kelt a kormánypárti körökben is, mert ez világos bizonysága annak, hogy közeleg az idő, mikor nem lesz igaz, őszinte és önzetlen magyar politikus többé, akár kormánypárti, akár ellenzéki legyen is — a­ki ne foglalna állást parlamenti jogkö­rünknek olyan csorbítása ellen, a­minől a delegációk közös parlamenti természete okvetlenül magában foglal. Londonból érkeztek Ékkövekkel LUN­UUN­UUI kirakott arany cigaretta tárcák 100 frtról 600 frtig. Perichal va­di ezüst tálcák, teáspoha- 101 la­vil rak, kávés és teás servisek, cukor szelencék, asztali állványok, ezüst evőkészletek­­ből érkeztek a legjobb és legmegbízhatóbb arany és ezüst verseny órák, chronográphok 20 frttól 50 frtig, továbbá a legfinomabb önmagától ütő és ismétlő 18 karátos Ciiaox de Fonds, Genf és Nenchatell­ arany úri órák 130 frttól 800 frtig kaphatók . Schörwald Imrénél Pécsett. A ..Turul“ és a jó ízlés. Pécs, 1901. május 22. Néhány évvel ezelőtt sikerült valame­lyik tudósnak és az ult­­a lépkedő sajtónak belevinni a közérzületbe a Turul­t. Tudta, vagy sejtette legalább már azelőtt is mindenki, hogy a Turul a régi magyarok sasmadara volt. Sikerült azonban elhitetni, hogy a Turul a nemzet madara, egyszóval annyi, mint a németeknek a * Reichsadler*. Csak természetes folyománya volt a Turul fölfedezésének, hogy ezt a gyönyörű madarat alkalmazni kezdték az építészetben is így Budapesten a Ferenc-József-híd osz­lopai fölött Turul madarak lebegnek és Sze­geden a Gizella-téri honvéd-emlék is nem más, mint egy gyönyörű Turul madár. A Turul tehát az lett, a­minek szánták : nemzeti madár. És mert nemzeti madarunknak elfogadtuk, hát annál furcsább, hogy megen­gedtük és tűrtük a profanizálását. Mert furcsa ám egy kicsit, hogy egy cipőgyárat a magyar nemzeti madárról nevez­­nek el és még furcsább, hogy azok a cipészek

Next