Pécsi Hirek, 1930. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)

1930-01-06 / 1. szám

Hétfő, 1930. január 6. Pécsi Hírek A közgyűlés név szerinti sza­­vazással 1212 órakor 66 szava­­zattal 12 szavazat­ ellenében a polgármester javaslatát fogadta el. A munkanélküliség enyhítésé­ről szóló polgármesteri javas­­latot elfogadta a közgyűlés, míg Gombos Ede dr.-nak a munka­nélküliek segélyezésére vonat­­kozó indítványát — hosszas vita után — elvetette. Ínségalap megteremtésére 2% pótadót és a kereseti adónak fél százalékkal való felemelését ha­tározták. Itt Hódossy Ferenc az iparosok és kereskedők súlyos gazdasági helyzetére mutatott rá, akik újabb terhek elviselé­­sére alig képesek. Ezek után a kölcsönök felvé­­telére vonatkozó javaslatokat fogadta el a közgyűlés. Majd megszavazták az egye­temi tanári lakás munkálatainak és a vegyvizsgáló állomás új épületének vállalatba adását. El­fogadták a budai és szigeti vá­­rosrész szenyvíz csatornaháló­zatának terveit és költségelő­irányzatát és halasztást kaptak a második csatornázási körzetbe eső háztulajdonosok a csatorna bekapcsolására. A villamostelep beruházó programjának formai jelentéseit és a jövő évi közúti költségvetést is megszavazták. A csatornázási járuléknak és vízdíjnak a háztulajdonosok és lakók között leendő megosztá­sához nem járult hozzá a köz­gyűlés és nem fogadta el Sár­kány Ármin dr. indítványát sem, mely szerint a csatornázott la­kások felszabadítását kérték a népjóléti minisztertől. Elhatá­rozta a közgyűlés Márovits An­dor 3380 négyszögöl területé­nek 30, illetőleg 20 pengős egy­ségáron való megvételét. Több kisebb ügy elintézése után haj­nali két órakor ért végett a köz­gyűlés. Értesülésünk szerint a köz­gyűlésnek a sertéshizlaldára vo­­natkozó határozatát meg fogják fellebbezni. Lehet, hogy a fel­lebbezési eljárás során felvilá­­gosítást kapunk oly nyílt kérdé­sekre, melyekre a közgyűlés folyamán választ nem kaptunk. Nevezetesen tisztázandó lesz az érdekeltségi kérdés, valamint az, hogy a közgyűlés által el­rendelt per miért nem lett foly­tatva s végül az illetékes köz­igazgatási hatóságok miért nem gondoskodtak a közegészség­­ügyi rendszabályok végrehajtá­­sával a bűz megszüntetéséről, amikor erre a törvényes ok és joguk fenállott. Kérdések me­lyekre nemcsak az érdekeltek, de a közvélemény is választ vár. gáncsolása, kik sem hivatalos, sem anyagi függőségben nincse­nek. Mert ezeknek a szóki­mondó harcos állásfoglalása esetleg felrázta volna a többsé­gi párt lelkiismeretét és esetleg nem szavazták volna meg az Agráripar részére a 200.000 pengőt. A taktika jó volt. A pártfe­gyelem győzött. Az Agráripar talán meg is kapja a 200.000 pengőt. A pártfegyelem a politikai pártok lényege és ereje, de er­kölcsi létjogosultsága csak ak­kor és ott van, amikor és ahol ez a közérdeket szolgálja. A közéleti erkölccsel nem egyez­tethető össze, hogy közvagyon elbírálásában részt vegyenek olyanok, kik közvetve vagy közvetlenül érdekelve vannak. Az Agráripar részvénytöbb­­sége a Pécsi Takarékpénztáré, melynek elnöke és vezérigaz­Egy klasszikus mondatot idé­zünk: „Plaudite amiéi, comedia finita estuagyis „tapsoljatok ba­rátaim, a komédiának vége van“ monda halála előtt Caesar Au­gustus római császár és ezt is­mételhetik teljes joggal a fősze­replők azon ügyben, melynek kierőszakolt elintézése belenyúlt már az év utolsó napjának haj­nali óráiba. Nem mondunk töb­bet : felrúgták nemcsak a szo­kást, de a jogérvényesen fenn­álló szabályokat is és eltemet­ték a jóhiszeműségbe vetett bi­zalmat. Hiába volt minden be­széd, minden óvás és hírlapi közlemény, mely­ jobb belátásra akart bírni, engedtek írni, be­szélni tetszés szerint azon biz­tos tudatban, hogy a jól fegyel­mezett többséggel a diktátor akarata győzni fog. Így is tör­tént, a számítás teljesen bevált­­gatója a Polgári és Munkás Pártnak elnöke és vezére. Igaz, hogy ő nem vett részt a köz­gyűlés azon részén, amelyen a sertéshizlalda megszüntetését tárgyalták. De köztudomású a Pécsi Takarékpénztár érdekelt­sége és a Pécsi Takarékpénztár felügyelőbizottságának elnöke Nendruich Andor polgármes­ter, aki még a közel­múltban az Agráripar felügyelőbizottsági elnöke volt, részt vett és irányí­totta a sertéshizlalda tárgyalá­sait, sőt a szavazásban is részt vett. Részt vett még a szavazás­ban más érdekeltségben levő bizottsági tag is, akinek vezető­­szerepe van a pártnál. A párt­­vezérnek nemcsak a külső for­mákat kell betartani, de gon­doskodnia kell arról is, hogy a pártja a közéleti erkölcs szempontjából ne legyen kifo­gásolható. Interpelláns, de hogy e győzelem nem lesz-e majd egy Pyrrhus-győzelem, a közeljövő fogja mutatni. Aki csakis a város igazi érdekét viseli szívén, annak ezt kell kí­vánnia. Erkölcsi győzelem nem volt. Sem az Agráriparnál, sem a városnál, sem a pártnál. Mindenki. Consummatum est . . . Elvégeztetett Közéleti erkölcs és a pártfegyelem Pécs város politikai, sőt tár­sadalmi életében is nagy jelen­tőségű esemény volt a Pécsi Keresztény Községi Pártnak 1927 év elején történt megalakí­tása. A város polgárainak ezrei csatlakoztak hozzá. Ezt a két­ség nélkül kiválóan szép ered­ményt nemcsak a párt helyi ve­­zetőinek fáradságot nem ismerő szervező munkájának tulajdonít­juk, hanem a keresztény politika országos nev­ és tekintélyű vezérei nagyértékű támoga­tásának, valamint a párt kitű­zött programjának is. Már a párt megalakulása előtt is, de utána fokozottabban meg­indult a párt ellen az intrika. És pedig olyan oldalról, ahonnan legkevésbbé váltak. Olyan hely­ről, ahol politikával foglalkozni nem szabad, de a­hol a keresz­tény világnézet minden törekvé­­sét támogatni kötelesség. Hos­­­szú hónapokon arról folyt a tanácskozás, miként lehet és kell a Keresztény Községi Párt vezetőit és szervezőit „elszige­telni". Ez az elszigetelési mód­szer nem volt éppen mindig válogatós az eszközökben. A társadalmi és gazdasági alaku­latokon keresztül aknamunka folyt. Jelentkezett a terror. Jöttek az ígérgetések és hizelkedések. És végre mikor közeledtek a választások és nyiltan kellett kilépni a politikai élet szinterére, megszületett egy várospolitikai párt a Polgári és Munkás Párt. A párt vezére sok kiváló közéleti és társadalmi pozíciót betöltő egyén lett, aki emellett vezére a pécsi bankuilágnak is. Megindultak a választási har­­cok. Győzött a párt, melynek szolgálatába szegődött az intri­­ka, a pénz, a hatalom. Nagyon győzött ez a párt, talán jobban, mint szerette volna, mert a győzelem nagy felelősséggel jár. Megtörtént a tisztújítás. Csa­lódást váltott ki sok helyen. Csalódtak a győzelmes pártban is azok, kik új szellemet és új irányító erőt kívántak a város élére. Az elégedetlenkedőknek megmagyarázták, hogy más a választási taktika és a kormány­zás. A hatalom meg­van, a kormányzást bízzák a vezetőkre. És ebben nekik volt igazuk. Mi eddig mindent természe­tesnek találtunk. Még a párt választási kudar­cában is megnyugodtunk. Hi­szen egyenlőtlen fegyverekkel harcoltunk. Vigaszt is találtunk. Sok olyan jó keresztény gon­dolkodású polgár csak azért került az ellenpárt listájára, hogy tőlünk elvegyék. Ez is valami. Mi a december 30-iht városi közgyűlés napjáig azt hittük, hogy a Pécsi Keresztény Közsé­gi Párttal szemben lefolytatott lehengerelési eljárás mögött magasabb politikai szempontok vannak. Azt hittük, hogy azért fogtak össze ellenünk, mert mi a kormány politikájának nem vagyunk száz percentes követői. És ezt pártpolitikai szempontból meg tudtuk érteni. Ma már mi is csalódtunk ! Ma már mi is mást hiszünk ! Azt hisszük, hogy a sok intrika, a nagy erőlködés mögött nem magasabb politika van, hanem­­ üzlet. Jó üzletnek bizonyult az autók lefoglalása, a gumibotos legé­nyek felvonulása. Hasznos befek­tetésnek bizonyult a Keresztény Községi Párt azon tagjainak el- 3 3 ös könyvkereskedés és mégis a régi. Gyönyörűen átalakítva. Óriási könyv- és papír­­nemű raktár. Elek A könyv­­ért pap­ikereskedő, könyvkötő és dobozgyári üzeme Pécs, Király­ u. 29. A jugoszláviai magyar lapoknak meg kellett változ­atni címeiket Szabadka, jan. 5. (Saját tudó­sítónktól.) A jugoszláv diktatúra, amint ismeretes, néhány hónap előtt megváltoztatta Jugoszlávia közigazgatási beosztását, többek között megszüntette a Vajda­ságot is, amely a magyar területeket foglalta magában és az országot úgynevezett bánsá­gokra osztotta be. A belgrádi diktatúra szigorúan ügyel arra, hogy mindent kiirtson, ami a régi köz­­igazgatási beosztásra emlékeztet, így legutóbb Belgrádban felfe­dezték, hogy a Jugoszláviában megjelenő összes napilapok címei „irredentizmust“ tartalmaznak és ezért rendeletileg kényszerítet­­ték a magyar napilapok kiadóit, hogy lapjaik neveit változtassák meg. Ennek következtében a magyar napilapok immár új ne­­vekkel rendelkeznek. Jugoszláviában négy magyar napilap jelenik meg és pedig az immár 60 esztendős Torontói (Nagybecskerek), a 30 esztendős Bácsmegyei Napló (Szabadka), a Délbácska (Újvidék) és a Bácskai Újság (Szabadka), melyek az im­­périumváltozás után alakultak. A belgrádi diktatúra parancsára ezek a lapok a következőképen hajtották végre a címváltozást. A Bácsmegyei Napló egysze­rűen elhagyta a Bácsmegyei jelzőt és most Napló néven jele­nik meg. A Bácskai Újság-ból (amely a mintegy félév előtt be­tiltott Hírlap folytatása és a jugoszláviai magyar párt orgá­numa), Az Újság lett. A Dél­bácska Reggeli Újság-ra változ­­tatta címét. ii mm ■■ ■■ ■■ w m w ■■ m uh — ■ j Női télikabátok» Mindenféle textiláruk ♦ Kész ruhák j Vásznak, flanellek, zefirek, szövetek, kazánok, bársonyok, ágyterítők, ■ kabát anyagok, teljes menyasszonyi kelengyék dús választékban ■ kaphatók a legolcsóbb árak mellett 3 Mautner Sándor divatáru­házában­­ j Pécs, Király­ utca 21. Telefonszám 785. p irmnnnimrminnnnniwini

Next