Pécsi Hirek, 1930. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)
1930-01-06 / 1. szám
Hétfő, 1930. január 6. Pécsi Hírek A közgyűlés név szerinti szavazással 1212 órakor 66 szavazattal 12 szavazat ellenében a polgármester javaslatát fogadta el. A munkanélküliség enyhítéséről szóló polgármesteri javaslatot elfogadta a közgyűlés, míg Gombos Ede dr.-nak a munkanélküliek segélyezésére vonatkozó indítványát — hosszas vita után — elvetette. Ínségalap megteremtésére 2% pótadót és a kereseti adónak fél százalékkal való felemelését határozták. Itt Hódossy Ferenc az iparosok és kereskedők súlyos gazdasági helyzetére mutatott rá, akik újabb terhek elviselésére alig képesek. Ezek után a kölcsönök felvételére vonatkozó javaslatokat fogadta el a közgyűlés. Majd megszavazták az egyetemi tanári lakás munkálatainak és a vegyvizsgáló állomás új épületének vállalatba adását. Elfogadták a budai és szigeti városrész szenyvíz csatornahálózatának terveit és költségelőirányzatát és halasztást kaptak a második csatornázási körzetbe eső háztulajdonosok a csatorna bekapcsolására. A villamostelep beruházó programjának formai jelentéseit és a jövő évi közúti költségvetést is megszavazták. A csatornázási járuléknak és vízdíjnak a háztulajdonosok és lakók között leendő megosztásához nem járult hozzá a közgyűlés és nem fogadta el Sárkány Ármin dr. indítványát sem, mely szerint a csatornázott lakások felszabadítását kérték a népjóléti minisztertől. Elhatározta a közgyűlés Márovits Andor 3380 négyszögöl területének 30, illetőleg 20 pengős egységáron való megvételét. Több kisebb ügy elintézése után hajnali két órakor ért végett a közgyűlés. Értesülésünk szerint a közgyűlésnek a sertéshizlaldára vonatkozó határozatát meg fogják fellebbezni. Lehet, hogy a fellebbezési eljárás során felvilágosítást kapunk oly nyílt kérdésekre, melyekre a közgyűlés folyamán választ nem kaptunk. Nevezetesen tisztázandó lesz az érdekeltségi kérdés, valamint az, hogy a közgyűlés által elrendelt per miért nem lett folytatva s végül az illetékes közigazgatási hatóságok miért nem gondoskodtak a közegészségügyi rendszabályok végrehajtásával a bűz megszüntetéséről, amikor erre a törvényes ok és joguk fenállott. Kérdések melyekre nemcsak az érdekeltek, de a közvélemény is választ vár. gáncsolása, kik sem hivatalos, sem anyagi függőségben nincsenek. Mert ezeknek a szókimondó harcos állásfoglalása esetleg felrázta volna a többségi párt lelkiismeretét és esetleg nem szavazták volna meg az Agráripar részére a 200.000 pengőt. A taktika jó volt. A pártfegyelem győzött. Az Agráripar talán meg is kapja a 200.000 pengőt. A pártfegyelem a politikai pártok lényege és ereje, de erkölcsi létjogosultsága csak akkor és ott van, amikor és ahol ez a közérdeket szolgálja. A közéleti erkölccsel nem egyeztethető össze, hogy közvagyon elbírálásában részt vegyenek olyanok, kik közvetve vagy közvetlenül érdekelve vannak. Az Agráripar részvénytöbbsége a Pécsi Takarékpénztáré, melynek elnöke és vezérigazEgy klasszikus mondatot idézünk: „Plaudite amiéi, comedia finita estuagyis „tapsoljatok barátaim, a komédiának vége van“ monda halála előtt Caesar Augustus római császár és ezt ismételhetik teljes joggal a főszereplők azon ügyben, melynek kierőszakolt elintézése belenyúlt már az év utolsó napjának hajnali óráiba. Nem mondunk többet : felrúgták nemcsak a szokást, de a jogérvényesen fennálló szabályokat is és eltemették a jóhiszeműségbe vetett bizalmat. Hiába volt minden beszéd, minden óvás és hírlapi közlemény, mely jobb belátásra akart bírni, engedtek írni, beszélni tetszés szerint azon biztos tudatban, hogy a jól fegyelmezett többséggel a diktátor akarata győzni fog. Így is történt, a számítás teljesen beváltgatója a Polgári és Munkás Pártnak elnöke és vezére. Igaz, hogy ő nem vett részt a közgyűlés azon részén, amelyen a sertéshizlalda megszüntetését tárgyalták. De köztudomású a Pécsi Takarékpénztár érdekeltsége és a Pécsi Takarékpénztár felügyelőbizottságának elnöke Nendruich Andor polgármester, aki még a közelmúltban az Agráripar felügyelőbizottsági elnöke volt, részt vett és irányította a sertéshizlalda tárgyalásait, sőt a szavazásban is részt vett. Részt vett még a szavazásban más érdekeltségben levő bizottsági tag is, akinek vezetőszerepe van a pártnál. A pártvezérnek nemcsak a külső formákat kell betartani, de gondoskodnia kell arról is, hogy a pártja a közéleti erkölcs szempontjából ne legyen kifogásolható. Interpelláns, de hogy e győzelem nem lesz-e majd egy Pyrrhus-győzelem, a közeljövő fogja mutatni. Aki csakis a város igazi érdekét viseli szívén, annak ezt kell kívánnia. Erkölcsi győzelem nem volt. Sem az Agráriparnál, sem a városnál, sem a pártnál. Mindenki. Consummatum est . . . Elvégeztetett Közéleti erkölcs és a pártfegyelem Pécs város politikai, sőt társadalmi életében is nagy jelentőségű esemény volt a Pécsi Keresztény Községi Pártnak 1927 év elején történt megalakítása. A város polgárainak ezrei csatlakoztak hozzá. Ezt a kétség nélkül kiválóan szép eredményt nemcsak a párt helyi vezetőinek fáradságot nem ismerő szervező munkájának tulajdonítjuk, hanem a keresztény politika országos nev és tekintélyű vezérei nagyértékű támogatásának, valamint a párt kitűzött programjának is. Már a párt megalakulása előtt is, de utána fokozottabban megindult a párt ellen az intrika. És pedig olyan oldalról, ahonnan legkevésbbé váltak. Olyan helyről, ahol politikával foglalkozni nem szabad, de ahol a keresztény világnézet minden törekvését támogatni kötelesség. Hosszú hónapokon arról folyt a tanácskozás, miként lehet és kell a Keresztény Községi Párt vezetőit és szervezőit „elszigetelni". Ez az elszigetelési módszer nem volt éppen mindig válogatós az eszközökben. A társadalmi és gazdasági alakulatokon keresztül aknamunka folyt. Jelentkezett a terror. Jöttek az ígérgetések és hizelkedések. És végre mikor közeledtek a választások és nyiltan kellett kilépni a politikai élet szinterére, megszületett egy várospolitikai párt a Polgári és Munkás Párt. A párt vezére sok kiváló közéleti és társadalmi pozíciót betöltő egyén lett, aki emellett vezére a pécsi bankuilágnak is. Megindultak a választási harcok. Győzött a párt, melynek szolgálatába szegődött az intrika, a pénz, a hatalom. Nagyon győzött ez a párt, talán jobban, mint szerette volna, mert a győzelem nagy felelősséggel jár. Megtörtént a tisztújítás. Csalódást váltott ki sok helyen. Csalódtak a győzelmes pártban is azok, kik új szellemet és új irányító erőt kívántak a város élére. Az elégedetlenkedőknek megmagyarázták, hogy más a választási taktika és a kormányzás. A hatalom megvan, a kormányzást bízzák a vezetőkre. És ebben nekik volt igazuk. Mi eddig mindent természetesnek találtunk. Még a párt választási kudarcában is megnyugodtunk. Hiszen egyenlőtlen fegyverekkel harcoltunk. Vigaszt is találtunk. Sok olyan jó keresztény gondolkodású polgár csak azért került az ellenpárt listájára, hogy tőlünk elvegyék. Ez is valami. Mi a december 30-iht városi közgyűlés napjáig azt hittük, hogy a Pécsi Keresztény Községi Párttal szemben lefolytatott lehengerelési eljárás mögött magasabb politikai szempontok vannak. Azt hittük, hogy azért fogtak össze ellenünk, mert mi a kormány politikájának nem vagyunk száz percentes követői. És ezt pártpolitikai szempontból meg tudtuk érteni. Ma már mi is csalódtunk ! Ma már mi is mást hiszünk ! Azt hisszük, hogy a sok intrika, a nagy erőlködés mögött nem magasabb politika van, hanem üzlet. Jó üzletnek bizonyult az autók lefoglalása, a gumibotos legények felvonulása. Hasznos befektetésnek bizonyult a Keresztény Községi Párt azon tagjainak el- 3 3 ös könyvkereskedés és mégis a régi. Gyönyörűen átalakítva. Óriási könyv- és papírnemű raktár. Elek A könyvért papikereskedő, könyvkötő és dobozgyári üzeme Pécs, Király u. 29. A jugoszláviai magyar lapoknak meg kellett változatni címeiket Szabadka, jan. 5. (Saját tudósítónktól.) A jugoszláv diktatúra, amint ismeretes, néhány hónap előtt megváltoztatta Jugoszlávia közigazgatási beosztását, többek között megszüntette a Vajdaságot is, amely a magyar területeket foglalta magában és az országot úgynevezett bánságokra osztotta be. A belgrádi diktatúra szigorúan ügyel arra, hogy mindent kiirtson, ami a régi közigazgatási beosztásra emlékeztet, így legutóbb Belgrádban felfedezték, hogy a Jugoszláviában megjelenő összes napilapok címei „irredentizmust“ tartalmaznak és ezért rendeletileg kényszerítették a magyar napilapok kiadóit, hogy lapjaik neveit változtassák meg. Ennek következtében a magyar napilapok immár új nevekkel rendelkeznek. Jugoszláviában négy magyar napilap jelenik meg és pedig az immár 60 esztendős Torontói (Nagybecskerek), a 30 esztendős Bácsmegyei Napló (Szabadka), a Délbácska (Újvidék) és a Bácskai Újság (Szabadka), melyek az impériumváltozás után alakultak. A belgrádi diktatúra parancsára ezek a lapok a következőképen hajtották végre a címváltozást. A Bácsmegyei Napló egyszerűen elhagyta a Bácsmegyei jelzőt és most Napló néven jelenik meg. A Bácskai Újság-ból (amely a mintegy félév előtt betiltott Hírlap folytatása és a jugoszláviai magyar párt orgánuma), Az Újság lett. A Délbácska Reggeli Újság-ra változtatta címét. ii mm ■■ ■■ ■■ w m w ■■ m uh — ■ j Női télikabátok» Mindenféle textiláruk ♦ Kész ruhák j Vásznak, flanellek, zefirek, szövetek, kazánok, bársonyok, ágyterítők, ■ kabát anyagok, teljes menyasszonyi kelengyék dús választékban ■ kaphatók a legolcsóbb árak mellett 3 Mautner Sándor divatáruházában j Pécs, Király utca 21. Telefonszám 785. p irmnnnimrminnnnniwini