Pécsi Hirek, 1931. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1931-01-05 / 1. szám

III. évfolyam. 1. szám POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HÉTFŐI LAP Egyes szám ára 20 fillér Előfizetési ára: negyedévre Hirdetések díjszabás szerint Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pécs, Dunántúl Könyvkiadó Rt., Perczel­ u. 42. sz. Telefonszámok: 32-22 és 16-81. Horthy Miklós, Magyarország kormányzójának újévi üdvözlése A kormányzót újévi napján az összes hatóságokon és testülete­ken kívül a diplomáciai kar is fel­kereste szerencsekívánatainak tol­mácsolása céljából, melynek élén az apostoli nuncius tartotta az üdvözlő beszédet. A kormányzó válaszában megköszönve a jó­kívánságokat, kérte azok tolmá­csolását, s azon reményének adott kifejezést, hogy az elszegényedett és kimerült népek számára ütött az óra, amely erkölcsi enyhülést fog hozni. Baranya vagyon utoljára... Baranya vármegye legutóbbi rendkívüli közgyűlése kereken elutasította Győr város feliratát, melyben az élettel haladni kí­vánó emberek az álláshalmozá­sok elleni országos akcióhoz Ba­ranya vármegye hozzákapcsoló­­dását kérték. Az elutasító hatá­rozat — ahogy az egyik pécsi lapban olvastuk rövid volt: „A nyugdíjasoknak nem lehet megtiltani, hogy­ privát­­ állást ne vállaljanak." Ebben az elutasító határozat­ban­­ van valami keserű mellékíz a testvérgyilkos Kain sötét ciniz­musából: „Mi közöm nekem az öcsémhez!" — Mit törődünk mi, Baranya vármegye vezetősége az­zal, hogy az egyetemek n­e­v­é­n k­i­n­t százával ontják a diplomás em­bereket, akik az életben el­helyezkedni nem tudnak. Mi gon­dunk nekünk azzal, hogy a kor­mány új állásokat nem kreál, a megüresedett állásokat pedig pro­tekciós nyugdíjasokkal tölti be. Mit törődünk mi azzal, hogy egyes emberek négy állásba ter­peszkednek.., ezernyi fiatalember pedig állás nélkül barangol a magyar éjszakában és térdig kop­tatja lelkét az álláskeresésben. Mi közünk nekünk ahhoz, hogy a minisztériumokban a m­agasrangú tisztviselők létszáma mégegyszer annyi, mint békében volt, a kis­ hivatalnokok létszáma pedig ép­pen fele a békebeli létszámnak. Egyáltalában, mit­ fáj a mi fejünk azért, hogy mindazok, akiknek az Isten a létezéshez jogot adott, valójában nem élhetnek joguk szerint . . . .’ Kétségbeesetten állunk az em­beri rövidlátás ekkora mértéke előtt. Kiáltani szeretnénk, hogy meghallják fájdalmainkat azok, akik hallójárataikat mnaszakadt világnézetek vattacsomój­ával töm­ték­­ tele. Szeretnék megren­getni a vármegyeház nyirkos fa­­­lait, kitárni-nyitni a bürokratiz­mus dohos ablakait, melyek mö­gött a régi rendszer fülledt leve­gője lakozik. Szeretnék minden erőnk belefektetésével felemelni a sötétség sorompóit, hogy... ki­mozdítsuk cespedtségéből a hely­telenül irányított magyar közéle­tet, a tévesen felfogott államigaz­gatást és az aktakeltető-gépek szánalmas lelkiségét. Szere­tnék elmondani a törvényhatósági bi­zottsági tagoknak,­­ hogy az em­beri jogok védelmét leszavazó, felhajtó némaság már nem illik a huszadik század fejlődő kereteibe, hogy­ az élet nem olyan embere­ket követel a közgyűlési termek­be, akik ásítva hallgatják ‘végig a közérdekű pontokat és füleik mellett engedik elsiklani az élet nagy kérdéseit, hanem,' akikben' van erő és hátország a zöld asz­talhoz szögezni a liberális-kapi­talizmus csökevényeit. .. ‘ Mussolini országában vasra­­•verték a szabad ’ érvényesülésre törekvő emberi­ ösztönöket. A mi óriási belső bajokkal küzdő or­szágunkban annyit mi is elvárha­tunk a hatalmi tényezőktől, hogy» ha az emberiség nyomorával nem is törődnek, legalább ne vesse­nek gátat a­­ szociális fejlődés út­­­jába. Ha már az élet nyílt kérdé­seivel szemben erőt felmutatni nem is­ tjudnak, legalább ne fojt­sák meg az idők méhében alakuló félben levő ifjúságot, amelyik az új magyar állami életet­­ az igaz­ság és emberiesség alapjára akarja felépíteni. Dr. R. K, A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt újévi politikai nyilatkozatai A párt nevében Czettler Jenő, a képviselőház alelnöke ,üdvözölte Zichy János grófot, a párt elnökét. Beszédében utalt arra, hogy a párt elsősorban a kenyérkérdés meg­oldása érdekében alakult, nem­­pedig a közjogi kérdések megoldá­sára. Amíg a nemzet nagy kenyér­kérdéséről van szó, egynek kell lennünk, éppen ezért van szükség arra, hogy a kormányban a párt képviselője is, Ernszt Sándor, bent legyen. Munkaalkalmak biztosí­tása, panamák kiirtása, s a munka­kérdésnek keresztényszociális szel­lemben való megoldása le­sz a párt hivatása. Zichy János gróf nagy beszédben válaszolt az üdvözlésre, melyben kijelentette, hogy a párt sohsem gondolt önmagára és tagjainak egyéni érdekeire, hanem mindig és kizáróan csak a megcsonkított és kiszipolyozott szegény hazára. A legszigorúbb puritanizmussal, és takarékossággal kell munkához fogni. Ha a kormány­­ ily szellem­ben, fog működni, akkor támogató­ják, ha azonban a haza érdeke úgy kívánná, kész az ellenzéki politi­kára is. A közéleti korrupciót tűz­­zel-vassal ki kell irtani, nem sza­bad tűrnünk nyomortanyákat és a szociális bajok orvoslását a keresz­tény világnézet szellemében kell megoldani. Ernszt Sándor ugyancsak üdvö­zölte a párt elnökét, mondván, hogy a magyar nemzet útját hár­mas probléma keresztezi: a gazda­sági élet szörnyű válsága, a szom­szédok állandó próbálkozása sor­sunk rontására és mohó kívánsá­gok, melyek a magyar nemzetet el akarják téríteni történelmi­ útjától. Jobb idők fognak következni, ha mindenki megállja a helyét ott ahova helyeztetett. Huszár Károly indítványára az országos párt táviratban üdvözölte Wolff Károlyt a budapesti községi választások győzelme alkalmából Rablótámadás a málomi országúton Tegnap, vasárnap, a délutáni órákban vakmerő rablótámadás tör­tént a málomi országúton. Petkó Teréz, 16 éves málomi leány gya­nútlanul tartott hazafelé, midőn a sötétből egy ismeretlen férfi ugrott elő, ki a fiatal, megrémült lányt le­­teperte, s mintegy 4 pengőt tartal­mazó pénztárcáját kiragadva ke­zéből, eltűnt. A rendőrség széles­körű­­ nyomozást tett folyamatba az ismeretlen támadó k­ézrekerítésére, kiről Patkó Teréz meglehetősen hi­ányos személyleírást adott. Csak annyit tudott mondani, hogy táma­dója valószínűleg cigány volt. Későbbi jelentés szerint a gya­núsítottakat egy napszámos és egy­ cigány személyében előállították. 1931. január 5 Olcsó kölcsön a csatornabekötésre A pécsi háztulajdonosok között még mindig van mintegy kétszáz­ötven, akik különböző okok miatt nem kapcsolódtak be a csatorna­hálózatba. Hogy ez minél előbb megtörténhessék, a pécsi pénzinté­zetek azoknak, akik megfelelő biz­tosítékot tudnak nyújtani, 81­­, 9% -os kamatú, 3 év múlva lejáró kölcsönöket folyósítanak. A köl­csönre igényt tartóknak január 31-ig kell jelentkezniük a mérnöki hivatal csatornázási osztályánál, a Siklósi-utcai üzemi bérházban. Megoldódott a kispiricsizmadűlői rejtély Szívszélhűdés? Gyilkosság? A boncolás eredménye: Baleset, vagy öngyilkosság. A­ múlt hetekben nagy port vert fel az a rejtélyesnek látszó halál­eset, ami a Kispiricsizma dűlőben levő homokbányában történt. Major Imre 63 éves pécsi lakos ugyanis a homokbánya mintegy 8 mé­ter magas pereméről leesve, hátgerinc-, nyakcsigolya-, bor­da- és medence-csonttörést szenvedett. * Eddig ez ügyben semmi különös nincs. Annál furcsábbnak tűnt fel a nyomozó közegek előtt az a kö­rülmény,­­hogy a súlyos töréseket szenvedő emberi nem a leesés helyén, hanem attól kb. 80 méternyire,­­ a saját háza előtt találták meg. A leesés helyén a szerencsétlenül járt öregember szomszédjának pi­pája és pénztárcája hevert, az öreg lánca, gyűrűje viszont nem volt sehol. Az első futólagos orvosi vizsgálat szívszélhűdést állapított meg, a ha­lál okául. A gyanús körülményekre való tekintettel megejtett törvény­­széki boncolás során azonban megállapítást nyert, hogy a halál az esés következménye volt. A boncolást vezető Entz profes­­­szor véleménye sezrint a súlyosan sérült emberben még lehetett annyi erő, hogy irtózatos kínok között a 80 mé­ternyire fekvő háza elé ván­szorogjon, de tovább már nem jutott. Lakásá­tól pár méternyire összeesve, ki­szenvedett, így aztán megdőlt az a feltevés, mintha az öreget szomszédja ölte , volna meg,

Next