Pécsi Hirek, 1931. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1931-07-06 / 27. szám

Ik­ évfolyam, 27. szám 1931. július 6 POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HÉTFŐI LAP Egyes szám ára 20 fillér Előfizetési ára: negyedévre 2 P 40 f Hirdetések díjszabás szerint Postatakarékpénzt, csekkszámla száma: 2.958 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pécs, Perczel­ utca 42. szám. Telefonszámok: 32-22 és 16-81. A pécsi front harctéri jelentése: Lemberg még a miénk A főispán listája olyan győzel­met aratott a szociáldemokratákon, hogy még egy ilyen győzelem és­­ a polgári front át van törve, a ke­resztény hadállások föl lesznek göngyölítve, a fajvédők még a hősi halottak jegyzékében sem fognak szerepelni. Legfeljebb az eltűntek névsorában. Ez még nem harctéri jelentés, de olyasféle. Amikor azt olvassuk, hogy a le­szavazott 17418 pécsi polgár kö­zül a főispáni lista Vargha Imrével csak 9025 szavazatot kapott, a szociáldemokraták pedig Eszter­gályos Jánossal 7862-t, a világhá­ború harctéri jelentései jutnak eszünkbe. Lemberg elvesztét, az orosz csapatok diadalmas előnyo­mulását a Höf­er-jelentés így adta tudtuk Lemberg még a mienk! És Lemberg elveszett. A mo­narchia összeomlott. Vele veszett az ország háromnegyed része. De a kezdet kezdetén, a vesztett csa­ták után, a cseh árulások, a csá­szári és királyi hadsereg fejevesz­­tett szerbiai offenzívája után, an­­­nyi drága magyar vér föláldozása, annyi értékes energiáknak elpo­­csékolása után a Höf­er-jelentés mégis tartani akarta bennünk a lel­ket. Vagy hogy inkább vigasztalá­sul, még inkább a katasztrofális veszteségek leplezéséül ezt jelen­tette: Lemberg még a mienk. A pécsi polgári frontról is jön a jelentés: A polgári front még a mienk Vargha Imrével, Frühwirth Mátyással és, — Uram bocsá’! — Szieberth Róberttel meg Radocsay Imrével. A 14.000-nek eldicseke­dett, a 12.000-nek beadott ajánló közül leszavazott rájuk 9025. Nem szavaztak rájuk ajánlóik közül 4975-en, illetve 2975-en. Sőt még ennyien sem. Voltunk ugyanis jó egypáran, akik a főispáni listát nem ajáltuk, mert nem ajálhattuk, de a szociáldemokratákkal szem­ben rászavaztunk. Megmondtuk előre, hogy a mi jóhiszeműségünk­kel és becsületességünkkel a tör­téntek után sem lehet annyira vis­­­szaélni, hogy balra tolódjunk. Balra soha. Még gummibotokkal, visszatérő hazugságokkal, névtelen gyilkos intrikákkal, a hízelgők és hazudozók sisere hadával sem. Soha. Ezért fáj nekünk, hogy a konzer­vatív oldalról azt jelentik a pécsi frontról, hogy Lemberg még a mienk. Itt valami hibának kellett történnie. Csalódnék azonban, aki azt hin­né, hogy a pécsi Conradok és Po­tiorekek hadvezetésében a harcá­szat volt katasztrofális. Przemysl kitűnően meg volt erősítve. Volt pénz, voltak pártirodák, a Liga hi­vatalos helyiségében elhelyezett központi iroda és benső vezérkara az ütközet lefolytatása alatt haj­szálnyi pontossággal működött. Az egész város fel volt dolgozva utcarendben, házak szerint, sze­­mélyenkint, 10 perces egymás után érkeztek a központba a hely­zetjelentések. A jótékony Liga te­lefonja folytonosan berregett. Mind a 19.800 szavazót nyilván­tartot­ták. Aki nem ment kellő időben szavazni, stafétát küldöttek érette, sőt autót is. Egy kivételével Pécs összes autóit lefoglalták. Foglal­koztatták is eleget. Három tönkre ment. Hatnak a tengelye begyul­ladt. Az eredmény mégis­? 1163 többségi szavazat és 531 jóindulatú semlegesség, illetve érvénytelen. A helyzetjelentés: Lemberg még mindig a mienk. Hogy így történhetett, abban ■ BHUIBEaUBiKBnaiXKHiaKHH nem a harcászat, hanem a hadmű­veleti alap, a stratégia volt elhi­bázott. Paraszti szóval mondjuk miben látjuk a legfőbb hibát. Didergős, fagyos idő volt, ami­kor hazajött a polgár két lovával. Majd a hideg ette meg, amikor ki­fogott. Dörzsölgette két kezét. Meleget lehelt rájuk. Azután be­ment a terített asztalhoz. Forró le­ves párolgott rajta. Gazd’ uram most hideget fújt rája. A kis­fia nem értette a dolgot. Meg is kér­dezte: Bolond Kend Édes Apám, hogy egy szájból fúj meleget is hi­deget is? Pécsett is sokan kérdezik: Ki a bolond? — én-e vagy­ok? Hogyan lehet egy szájból hideget is, mele­get is fújni? Liberálisnak, fajvédő­nek, zsidóbarátnak, keresztény­szocialistának, sasok barátjának és sasok szárnyrabocsájtójának, e mellett turbékoló szelíd madár­nak maradni, jogrendet hirdetni és a jogrendet megkerülni, moso­lyogni és gonosszal gondolni, ke­reszténységet hirdetni és keresz­­ténytelenül cselekedni, zsidókkal tárgyalni és zsidókat ütni? Papok­kal barátkozni és antiklerikusnak lenni? És az emberek, az egyszerűbb, kevésbé differenciált lelkek bele­bolondultak ezekbe az egyébként politikailag és lélektanilag egy­szerűen megoldható problémákba. És mikor megbolondultak, nemcsak a jóhiszemű, derék magyar és ke­resztény érzésű munkások, hanem polgári elemek is elmentek a szo­ciáldemokratákra szavazni. Mert azt senki sem hiszi el, még Esz­tergályos Jánosnak sem, hogy egy­két­ezernél több meggyőződéses, harcra kész, Istentől elrugaszko­dott, nemzeti érzéseiben hajótörött szociáldemokrata volna. Mégis kaptak 7862 szavazatot. Ez nem az ő bűnük, még ha Pécs gazdasági nagy leromlását is tekintetbe ves­­­szük, hanem azoké, akik egy száj­ból fújják a hideget is, meleget is. Ki mi által vétkezik, az által bűnhődik. Pécsett évtizedek óta, de különösen az utóbbi években hazug a politika. Hazug annak a gyümölcse is: a csaknem nyolcezer szociáldemokrata szavazat. Komócsy István: BBBBIBBIN­KKKIBBHIIi: EBÜKBE BHEBBíEESa BHEHSSE! Izgalmas viták, ellenjavaslatok után a franciák mégis elfogadják a Hoower javaslatát Az a hatalmas koncepciójú terv, amivel Amerika a gazdasági vég­veszélybe jutott Németország és Európa megmentésére sietett, Franciaország ellenkezése és meg­hiúsító törekvése ellenére is a megvalósulás stádiumába jutott. A párisi lapok szerint a francia kormány a kamara nélkül és elle­nére akar dönteni a moratórium ügyében. A kamara tudniillik La­val miniszterelnök nagy beszédé­nek hatása alatt visszautasította a moratórium tervezetet, de Mellon amerikai pénzügyi államtitkár be­folyására a helyzet megváltozott, úgy hogy a megegyezés biztosan várható. Pécs polgári képviselőjének levele és annak tanulságai Dr. Vargha Imre, Pécs város egységespárti képviselője levelet intézett Pécs szabad királyi város közönségéhez, amelyben az állam­titkárt előnyösen jellemző nyílt­sággal kijelenti, hogy 40 éves tisztviselői pályája után nem ke­reste a politikai megbízatást, de Bethlen István kívánságára vál­lalta. Pécset nem ismerte, őt is kevesen ismerték, de most, hogy belátott annak életébe, a város iránt érzett rokonszenve szeretetté fokozódott. ígéri, hogy a meg­választásában nyilvánuló bizalmat odaadó munkával hálálja meg. Majd így fejezi be nyílt levelét: „Ezzel szemben azonban kér­nem kell Önöktől, hogy mun­kámban egyenként és összesen támogatóan álljanak mellettem. Nem tagadom, elszomorított az, hogy Pécs város választóinak olyan nagy tömege más úton ke­resi a boldogulás útját. Csaló­dást okozott az, hogy a válasz­tóknak csaknem a fele olyan irányt támogat, amely homlok­­egyenest ellenkező világnézetek­ből indul ki, mint amelyeket mi követünk. Nem keresem ennek az okait. Igyekezni fogok azon­ban arra, hogy Pécs városát a jövőben lehetőleg gyakran fel­keresve, közelebb férkőzzem en­nek a városnak minden polgá­rához és bebizonyítsam nekik azt, hogy nem az erőszakos, for­radalmi út az, amely a kívánt célhoz vezet s amely meggyőző­désem szerint csak még nagyobb bajokba, esetleg a végromlásba taszíthatja ezt a nemzetet, ha­nem a lassú bár, de fokozatos és lankadatlan munka, amely­ben minket Bethlen István gróf vezet, fogja számunkra meg­érlelni a szebb, a jobb, a boldo­gabb jövőt. Erősen bízom, hogy ha öt év múltán újra az előtt a kérdés előtt állunk, kit tartsanak mél­tónak arra, hogy Pécs városát a törvényhozás házában képviselje, újból mellém, illetve amellé a férfiú mellé fognak állani, aki hasonló elveket fog hirdetni és hogy akkor majd a polgári gon­dolat, a polgári világnézet zász­laját erős, becsületes magyar kezekkel a mostaninál is sokkal magasabbra emeljük. Dr. Vargha Imre fönt szóról-szó­­ra idézett levelében a maga becsü­letes, szinte még mindig nem poli­tikus, hanem tisztviselőjén nyílt­­ és világos szavával fájlalja, hogy

Next