Pécsi Hirek, 1931. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1931-07-06 / 27. szám
Ik évfolyam, 27. szám 1931. július 6 POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HÉTFŐI LAP Egyes szám ára 20 fillér Előfizetési ára: negyedévre 2 P 40 f Hirdetések díjszabás szerint Postatakarékpénzt, csekkszámla száma: 2.958 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pécs, Perczel utca 42. szám. Telefonszámok: 32-22 és 16-81. A pécsi front harctéri jelentése: Lemberg még a miénk A főispán listája olyan győzelmet aratott a szociáldemokratákon, hogy még egy ilyen győzelem és a polgári front át van törve, a keresztény hadállások föl lesznek göngyölítve, a fajvédők még a hősi halottak jegyzékében sem fognak szerepelni. Legfeljebb az eltűntek névsorában. Ez még nem harctéri jelentés, de olyasféle. Amikor azt olvassuk, hogy a leszavazott 17418 pécsi polgár közül a főispáni lista Vargha Imrével csak 9025 szavazatot kapott, a szociáldemokraták pedig Esztergályos Jánossal 7862-t, a világháború harctéri jelentései jutnak eszünkbe. Lemberg elvesztét, az orosz csapatok diadalmas előnyomulását a Höfer-jelentés így adta tudtuk Lemberg még a mienk! És Lemberg elveszett. A monarchia összeomlott. Vele veszett az ország háromnegyed része. De a kezdet kezdetén, a vesztett csaták után, a cseh árulások, a császári és királyi hadsereg fejevesztett szerbiai offenzívája után, annyi drága magyar vér föláldozása, annyi értékes energiáknak elpocsékolása után a Höfer-jelentés mégis tartani akarta bennünk a lelket. Vagy hogy inkább vigasztalásul, még inkább a katasztrofális veszteségek leplezéséül ezt jelentette: Lemberg még a mienk. A pécsi polgári frontról is jön a jelentés: A polgári front még a mienk Vargha Imrével, Frühwirth Mátyással és, — Uram bocsá’! — Szieberth Róberttel meg Radocsay Imrével. A 14.000-nek eldicsekedett, a 12.000-nek beadott ajánló közül leszavazott rájuk 9025. Nem szavaztak rájuk ajánlóik közül 4975-en, illetve 2975-en. Sőt még ennyien sem. Voltunk ugyanis jó egypáran, akik a főispáni listát nem ajáltuk, mert nem ajálhattuk, de a szociáldemokratákkal szemben rászavaztunk. Megmondtuk előre, hogy a mi jóhiszeműségünkkel és becsületességünkkel a történtek után sem lehet annyira visszaélni, hogy balra tolódjunk. Balra soha. Még gummibotokkal, visszatérő hazugságokkal, névtelen gyilkos intrikákkal, a hízelgők és hazudozók sisere hadával sem. Soha. Ezért fáj nekünk, hogy a konzervatív oldalról azt jelentik a pécsi frontról, hogy Lemberg még a mienk. Itt valami hibának kellett történnie. Csalódnék azonban, aki azt hinné, hogy a pécsi Conradok és Potiorekek hadvezetésében a harcászat volt katasztrofális. Przemysl kitűnően meg volt erősítve. Volt pénz, voltak pártirodák, a Liga hivatalos helyiségében elhelyezett központi iroda és benső vezérkara az ütközet lefolytatása alatt hajszálnyi pontossággal működött. Az egész város fel volt dolgozva utcarendben, házak szerint, személyenkint, 10 perces egymás után érkeztek a központba a helyzetjelentések. A jótékony Liga telefonja folytonosan berregett. Mind a 19.800 szavazót nyilvántartották. Aki nem ment kellő időben szavazni, stafétát küldöttek érette, sőt autót is. Egy kivételével Pécs összes autóit lefoglalták. Foglalkoztatták is eleget. Három tönkre ment. Hatnak a tengelye begyulladt. Az eredmény mégis? 1163 többségi szavazat és 531 jóindulatú semlegesség, illetve érvénytelen. A helyzetjelentés: Lemberg még mindig a mienk. Hogy így történhetett, abban ■ BHUIBEaUBiKBnaiXKHiaKHH nem a harcászat, hanem a hadműveleti alap, a stratégia volt elhibázott. Paraszti szóval mondjuk miben látjuk a legfőbb hibát. Didergős, fagyos idő volt, amikor hazajött a polgár két lovával. Majd a hideg ette meg, amikor kifogott. Dörzsölgette két kezét. Meleget lehelt rájuk. Azután bement a terített asztalhoz. Forró leves párolgott rajta. Gazd’ uram most hideget fújt rája. A kisfia nem értette a dolgot. Meg is kérdezte: Bolond Kend Édes Apám, hogy egy szájból fúj meleget is hideget is? Pécsett is sokan kérdezik: Ki a bolond? — én-e vagyok? Hogyan lehet egy szájból hideget is, meleget is fújni? Liberálisnak, fajvédőnek, zsidóbarátnak, keresztényszocialistának, sasok barátjának és sasok szárnyrabocsájtójának, e mellett turbékoló szelíd madárnak maradni, jogrendet hirdetni és a jogrendet megkerülni, mosolyogni és gonosszal gondolni, kereszténységet hirdetni és kereszténytelenül cselekedni, zsidókkal tárgyalni és zsidókat ütni? Papokkal barátkozni és antiklerikusnak lenni? És az emberek, az egyszerűbb, kevésbé differenciált lelkek belebolondultak ezekbe az egyébként politikailag és lélektanilag egyszerűen megoldható problémákba. És mikor megbolondultak, nemcsak a jóhiszemű, derék magyar és keresztény érzésű munkások, hanem polgári elemek is elmentek a szociáldemokratákra szavazni. Mert azt senki sem hiszi el, még Esztergályos Jánosnak sem, hogy egykétezernél több meggyőződéses, harcra kész, Istentől elrugaszkodott, nemzeti érzéseiben hajótörött szociáldemokrata volna. Mégis kaptak 7862 szavazatot. Ez nem az ő bűnük, még ha Pécs gazdasági nagy leromlását is tekintetbe vesszük, hanem azoké, akik egy szájból fújják a hideget is, meleget is. Ki mi által vétkezik, az által bűnhődik. Pécsett évtizedek óta, de különösen az utóbbi években hazug a politika. Hazug annak a gyümölcse is: a csaknem nyolcezer szociáldemokrata szavazat. Komócsy István: BBBBIBBINKKKIBBHIIi: EBÜKBE BHEBBíEESa BHEHSSE! Izgalmas viták, ellenjavaslatok után a franciák mégis elfogadják a Hoower javaslatát Az a hatalmas koncepciójú terv, amivel Amerika a gazdasági végveszélybe jutott Németország és Európa megmentésére sietett, Franciaország ellenkezése és meghiúsító törekvése ellenére is a megvalósulás stádiumába jutott. A párisi lapok szerint a francia kormány a kamara nélkül és ellenére akar dönteni a moratórium ügyében. A kamara tudniillik Laval miniszterelnök nagy beszédének hatása alatt visszautasította a moratórium tervezetet, de Mellon amerikai pénzügyi államtitkár befolyására a helyzet megváltozott, úgy hogy a megegyezés biztosan várható. Pécs polgári képviselőjének levele és annak tanulságai Dr. Vargha Imre, Pécs város egységespárti képviselője levelet intézett Pécs szabad királyi város közönségéhez, amelyben az államtitkárt előnyösen jellemző nyíltsággal kijelenti, hogy 40 éves tisztviselői pályája után nem kereste a politikai megbízatást, de Bethlen István kívánságára vállalta. Pécset nem ismerte, őt is kevesen ismerték, de most, hogy belátott annak életébe, a város iránt érzett rokonszenve szeretetté fokozódott. ígéri, hogy a megválasztásában nyilvánuló bizalmat odaadó munkával hálálja meg. Majd így fejezi be nyílt levelét: „Ezzel szemben azonban kérnem kell Önöktől, hogy munkámban egyenként és összesen támogatóan álljanak mellettem. Nem tagadom, elszomorított az, hogy Pécs város választóinak olyan nagy tömege más úton keresi a boldogulás útját. Csalódást okozott az, hogy a választóknak csaknem a fele olyan irányt támogat, amely homlokegyenest ellenkező világnézetekből indul ki, mint amelyeket mi követünk. Nem keresem ennek az okait. Igyekezni fogok azonban arra, hogy Pécs városát a jövőben lehetőleg gyakran felkeresve, közelebb férkőzzem ennek a városnak minden polgárához és bebizonyítsam nekik azt, hogy nem az erőszakos, forradalmi út az, amely a kívánt célhoz vezet s amely meggyőződésem szerint csak még nagyobb bajokba, esetleg a végromlásba taszíthatja ezt a nemzetet, hanem a lassú bár, de fokozatos és lankadatlan munka, amelyben minket Bethlen István gróf vezet, fogja számunkra megérlelni a szebb, a jobb, a boldogabb jövőt. Erősen bízom, hogy ha öt év múltán újra az előtt a kérdés előtt állunk, kit tartsanak méltónak arra, hogy Pécs városát a törvényhozás házában képviselje, újból mellém, illetve amellé a férfiú mellé fognak állani, aki hasonló elveket fog hirdetni és hogy akkor majd a polgári gondolat, a polgári világnézet zászlaját erős, becsületes magyar kezekkel a mostaninál is sokkal magasabbra emeljük. Dr. Vargha Imre fönt szóról-szóra idézett levelében a maga becsületes, szinte még mindig nem politikus, hanem tisztviselőjén nyílt és világos szavával fájlalja, hogy