Pécsi Hirek, 1932. július-december (4. évfolyam, 27-51. szám)

1932-07-04 / 27. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pécs, Perczel utca 42. szám. Telefonszámok: 32-22 és 16.81. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HÉTFŐI LAP Egyes szám ára 20 fillér Előfizetési ára: negyedévre 2 . 40 . Hirdetések díjszabás szerint Postatakarékpénztári csekkszámla száma: 2.958. Idejét múlta a mai választási rendszer mondotta Károlyi Gyula miniszterelnök a felsőház zárógyűlésén. És hozzátette: a szavazás nyílt formája miatt. Tehát már a felsőházban is megismétli egy hónapon belül önmagát. Mert ennyi ideje, hogy a titkosság bevezetése s a nyílt szavazásos „rendszer” eltörlése az egységes párt elméleti igehirdetéséből a kötelező miniszterelnöki nyilatkozatok programpontjává érett. A régi Néppártnak és a keresztényszocialista programnak veleszületett követelése volt ez a programpont. Annak idején, amikor levegőhöz jutottunk, Huszár Károly miniszterelnökségének idején, be is hoztuk tüstént a titkost az általánossal együtt. Azután jött a Rendszer és mind a kettőt, de különösen a titkosat visszacsinálta. Talán, hogy legyen egy magyar specialitás, amilyennek nincs párja Tokiótól Newyorkig, Newyorktól Ankaráig. Sem Ázsiában, sem Ausztráliában, sem Amerikában, sem Európában. Nincsen meg a Balkánon sem. Csak itt, erre, ezen a szegény agyonkínzott, agyonadminisztrált Csonkahazában. Milyen szép, milyen vigasztaló ez az egyedülálló magyar rendszer, ahol a polgárt legszentebb jogainak gyakorlata alkalmával nem szigetelik el a rendőrtől, csendőrtől, szolgabírótól, főispántól, a forgalmi adóellenőrtől; a munkást a munkaadójától, a köztisztviselőt a hivatali főnökétől; a kereskedőt a kartelfőnököktől; a politikát a bankérdekeltségektől, ahol senki el nem bújhatik lelkiismereti szabadságának csak Istentől ellenőrzött titkosságában, hanem, ahol csendőrkordonon keresztül eresztik a szavazó polgárt a gazdasági és politikai függőségek nyaktilója alá — „választani". Igazán nem tudjuk igaz-e, nem-e, amit ez a Károlyi akar? Vagy, hogy inkább, amit akarva és nem akarva is megtenni kényszerül? Hogy, akiknek nyakába zúdult az adók és a közterhek minden nyomorúsága, megadassák a közügyekbe szólás szabadsága is. Mert ezt jelenti a titkosság a világ értelmezése és gyakorlata szerint. Eddig azt mondották: ez nálunk sötétbe ugrás. Hát másutt nem volt az? Például a centrummal Németországban? A keresztényszocialistákkal Ausztriában? A katolikus párttal Belgiumban? A konzervatív párttal Hollandiában? Mi úgy érezzük, hogy a legsötétebb és legveszedelmesebb árkok egy elkeseredett és elnyomott nép elfojtott elégedetlensége mögött nyiladoznak. *) ;HS Orosz emigránsok terveztek merényletet Albrecht kir. herceg ellen A budapesti emigráció elnökét és több tagját a toloncházba szállították Vasárnap elfogták az összeesküvők futámját Budapest, július 4. (A Pécsi Hírek tudósítójának telefonjelentése.) Albrecht főherceg a főkapitányságon bejelentette: feltétlenül hiteles dokumentum jutott birtokába arról, hogy bizonyos körben elhatározták megölését, merényletet terveztek ellene. A főherceg átnyújtotta a levelet, amelyből értesülését merítette. Ebből kiderült, hogy kik a merénylet tervezői, s bizonyos mértékig kiderült az is, kiről, vagy kikről lehet szó a tervezett revolveres merénylet végrehajtásánál. A főherceg bejelentése következtében azonnal megindult a nyomozási munka, amelybe az ügyészséget is bekapcsolták. A levél, amelyből a merénylet terve kiderült, már az ügyészség birtokában van. Kik a merénylők ? A még szombaton kiadott szűkszavú és meglehetősen titkolódzó rendőri jelentés csupán azt a tényt engedte sejtetni, hogy Albrecht királyi herceg ellen, minden valószínűség szerint — külföldi állampolgárok — merényletet terveztek. A vasárnapra kiadott hivatalos jelentések már megnevezik azokat az egyéneket is, akik a merényletet Albrecht királyi herceg ellen végre akarták hajtani. Eszerint az orosz emigráció Budapesten élő egyik vezére és az orosz emigráció budapesti elnöke, A. Fechner tervezte a merényletet a királyi herceg ellen és annak végrehajtásába belevonta öccsét, valamint a Budapesten élő orosz emigráció több tagját. Az államrendőrség intézkedésére még szombaton a toloncházba szállították a Fechner testvéreket, valamint több gyanús egyént, akiknek állítólag részük volt a merénylet előkészítésében. Vasárnap délután a merénylet ügyében újabb előállítás történt. Egy államrendőrségi detektív elfogta Timofeon Péter orosz emigránst, amikor a toloncház környékén egyik társának egy levelet akart kézbesíteni. A levél átvevőjének sikerült elmenekülnie, de Timofeowot a detektív előállította a főkapitányságra, ahol sífrírozott leveleket találtak nála. Timofeow rövid vallatása után beismerte, hogy a leveleket a Fechner testvérektől, a toloncházból kézbesítették számára és azt a budapesti emigráció több tagjához kellett volna eljuttatnia. Az államrendőrségen nyomban hozzáfogtak a levelek megfejtéséhez, ez azonban egyelőre sikertelen maradt. A rejtélyes ügyben a budapesti főkapitányság tovább folytatja a nyomozást és főleg azt igyekszik megállapítani, Vájjon kik a rejtélyes merénylettervezet értelmi szerzői. Györki véres beszámolója Debrecenben Debrecen, július 4. Vasárnap véres összeütközésre került sor Debrecenben a rendőrség és a munkásság között. Györki Imre szociáldemokrata képviselő beszámolóján a rendőrség a tömeget fel akarta oszlatni, az egybegyűlt munkásság azonban ellenszegült a karhatalmi intézkedésnek. A rendőrség kardot rántva oszlatta szét a tömeget, amelynek során huszonöt tüntető és 4 rendőr megsebesült. A horogkeresztesek bevonultak Münchenbe Vasárnap délelőtt Hitler tizenkétezer horogkeresztes élén bevonult a bajor fővárosba. A lakosság a horogkeresztesek megérkezését a legnagyobb nyugalommal fogadta, összeütközésre sehol sem került sor. Hitler kijelentette, hogy véget vet a pártok torzsalkodásának és csírájában elfojtja a polgárháborút. A keleti jóvátétel a lausannei konferencia előtt A nemesek elutasították a francia-angol javaslatot Walkó, Korányi, Károlyi a konferencián Lausanne, július 4. (A Pécsi Hírek tudósítójától.) A lausannei konferencia ismét kudarccal fenyeget. Németország vasárnap visszautasította Anglia és Franciaország ajánlatát. Báró Neurath kormánya nevében kijelentette, hogy négymilliárd márka jóvátétel megfizetését nem teheti függővé attól, váljon Amerika elengedi-e az európai államok háborús tartozását. A keleti jóvátételi bizottság ülése szombaton délután folyt le, amelyen a meghívó országokon kívül részt vettek a meghívott államok, Görögország, Bulgária, Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia képviselői is. Magyarország képviseletében Gajzágó László is megjelent. Ez alkalommal megalakították a keleti jóvátételi hitelezői államoknak testületét, amely már legközelebb összeül. A magyar kormány képviseletében Valkó Lajos külügyminiszter vasárnap elutazott Lausanneba. Ma Korányi Frigyes pénzügyminiszter utazik ki, a hét közepén pedig Károlyi Gyula gróf miniszterelnök ugyancsak résztvesz a konferencián.