Pécsi Hirek, 1933. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1933-01-02 / 1. szám
pécsi hírek Kitűnő odaadással dolgozott a múlt évben a Pécs Közegészségügyi Mintaváros tiszti főorvosa Pécs kitűnő városi tiszti főorvosa. Dr. Huzella Lajos, a szakember nagy tudásával s a lelkiismeretes ember gondoságával zajtalanul készíti elő a Pécs Közegészségügyi Mintavárost. A M. Kít. Országos Közegészségügyi Intézet kiadvában egy 36 ívoldalas füzet jelent meg, amely a laikust is érdeklő módon írja le mi történt az 1931/32. iskolai évben a városi tiszti főorvosi hivatal részéről az iskolai egészségügy szolgálatában. 701 gyermek részesült orvosi vizsgálatban A tiszti főorvos ezt a hatalmas munkát a meglelő szakerők segítségének hiányában végezte. Ezért csak korlátolt számban történhetett Pécs 5000 kisiskolásának rendszeres, tudományos és gyógypedagógiailag indokolt megfigyelése, megsegítése és szolgálatata. Általános orvosi vizsgálatban részesültek az Ullman-telepi, a Felsővámház utcai, az Ágoston-téri és az Irányi Dánieltéri iskolákban összesen 701- en és pedig minden iskolában az L, III. és VI. osztályú elemi iskolás tanulók. Pécs egészségügyi felkészültsége ugyanis nem teszi lehetővé azt az eszményi állapotot, hogy minden iskola valamennyi tanulója évente legalább egyszer iskolaorvosi vizsgálatban és az esetleg beteg gyermekek megfelelő gondozásban részesüljenek. Egyelőre tehát kétévenként jut a sor minden tanulóra és ez is csak a budai külvárosi részeken, ahol a tiszti főorvosnak előző lakásügyi és szociális tanulmányai szerint a rászorultság és ráutaltság a legnagyobb. Egyelőre tehát a fent felsorolt iskolákban is csak minden két évben jut minden tanulóra a sor, hogy alapos orvosi vizsgálat alá vessék, akár panaszkodik a gyermek valamely fogyatékosságáról, akár nem. Fontos körülmény az, hogy minden évbeli I. osztályos vizsgálata megtörténik. Ami annyit jelent, hogy az iskolázás első évében minden gyermeknek alkalmat nyújtanak arra, hogy az esetleges szervezeti rendetlenségek megszüntetése, vagy javítása által az iskola és az élet követelményeinek jobban megfeleljenek, mint azok a kis elődeik, akik hasonló társadalmi és gazdasági helyzetük mellett mindezideig nélkülözték az iskolai egészségügyi gondoskodást. Ezt a gondozást a főorvos a melléje beosztott szakvizsgát tett ápolónő által is végeztette. Sajnos azonban, tekintettel arra, hogy a 701 gyermek között bizony sok volt a gondozásra, segítségre, utánjárásra, szakszerű tanácsadásra ráutalt, a gondozó nő csak korlátolt mértékben felelhetett meg hivatásának. A szülők hálásan fogadják az iskolai orvosi intézményt A szülők általában megértéssel, szívesen fogadták a védőnők első látogatását és mondható, elvárták ismételt megjelenésüket. Bizalommal kérték közbenjájárását és tanácsát, sokszor legbensőbb családi ügyekben is. Az iskolaorvosi általános vizsgálatok, minthogy külön helyiség nem áll rendelkezésre, a tantermekben történtek, lehetőleg nem a tanítás ideje alatt, hogy annak menetét ne zavarják. Az I. osztályosokat szüleik úgyszólván teljes számban elkísérték, vagy ismerőseikre bízták. Voltak azonban olyanok is, akiket a megélhetés nehézségei és a mindennapi élet gondjai megakadályoztak abban, hogy otthonukat, vagy hivatási foglalkozásukat csak ilyen rövid időre is elhagyhassák. Belpolitikai levelek A magyar pártok eltolódásai. Először az egységes párt Honnan szedte Gömbös a minisztereit? A magyar politikai pártok parlamenti és országos erőviszonyai változásban vannak. Benső életük Gombos miniszterelnökségével jelentős átcsoportosításon esett, vagy esik keresztül. Ez az átcsoportosítás az Egységes Párton belül leghamarabb történt meg. Szinte operatív módon. Gömbös menesztette a régi minisztereket. Ez még nem szükségképen jelezte volna az Egységes Párt sok frakciójának háttérbe szorítását. Pláne letörését. T. i., ha Gömbös végig klavírozta volna őket s könyörögve kért volna tőlük észt, embert, szónokot és támogatást. De nem így történt. Legfeljebb talán Kárlayt termelte ki a „párt“ közhangulata. Fabinyiról azt mondják, hogy a nagytőkével és a kartellekkel áll lelki rokonságban. Ha ez igaz, akkor még ő is kívülről jött. De a többi: a belügyminiszter Keresztes-Fischer, a pártelnök Sztranyavszky, az igazságügyminiszter Lázár Andor, a sajtófőnök Antal István, ha kívülről, akár az ellenzékből jöttek is — Gömbösnek nem voltak idegenek. Lelkéből lekedzettek előbb, mint miniszterek lettek. Kevésén múlott, hogy Fabinyi helyett nem Kozma Miklós is jött, akiről pedig tudva van, hogy a legbensőbbek közé tartozik. Az egységes párt frakciói eltűntek Hol vannak ma már ezek mellett a külön vacsorázók? A Carltonszállóbeliek? A kisgazdák Marschall frontja? Most már Gömbös vigyáz a parasztra. A panamaszagúak? Az előbbiek még csak vannak. Egyik másik reménykedik, is, ha nem önmagának, de a közéleti tisztaság részére, vagy az agrárérdekeltség részére. De! — ismételten kérdezzük, mi van a panamaszagúakkal? Örülnek, hogy élnek, hogy megvan még a mandátumuk, hogy bent húzódhatnak még a pártban. A vezérség, az irányítás azonban hol maradt? a lárma, a sápolások lopakodó lehetőségei? A nagy törtetések és egyéni meggazdagodások? Ezek most mind csendesek, szerények, lépéseikben felette halkan járókká lettek. Azt figyelik, hogy Gömbösnek talán még sincs olyan fejbősége, mint ahogy látszik. És hogy nincsen olyan éles szeme, mint ahogyan Szegeden mondotta. Berky Gyula még megmaradt Legfeljebb és ez csodálatos, hogy az Egységes Párt entrant terribleje, a baranyai ,,fenegyerek“, a kormánypárti kisgazdák fogadott prókátora, a Faluszövetség elnöke Berki Gyula (különben kormányfőtanácsos és dr.) még hangos lehet a Házban. Ez sem a parlamentnek nem válik díszére, sem Gömbösnek dicsőségére. Ahogyan Berki Gyula beszél, az nem a beígért új stílus. Ez nem Gömbös Gyula stílusa. Ez a magyar parlamenti érvényesülésnek, legterméketlenebb és legfelületesebb időire emlékeztet. Ha nem tudnók, hogy Gömbös Gyula általánosabb okokból sem lelkesedik a parlamentáris vitatkozások mai formáiért, azt hinnők, hogy a berki gyulák és a hasnyabélák parlamenti szereplése miatt utálja azokat. A párt legjobbjai és az ország legkiválóbbjai kíváncsian várják, hogy Gömbös Gyula a változást e tekintetben is Sofort-programjába iktatta-e? Vagy hogy Nemzeti Munkatervének meg nem írt 96 pontjának hagyta. Péchy most is azt hangoztatja, a félhivatalos komünikében, hogy a bevétel rohamos csökkenésén most már csak a bérletjegyek és a 24 filléres „egyenes“ jegy árleszállítása segíthet. Kézdjük tisztelettel, hogy ezt előbb nem tudták, csak most, amikor i Ián már ez az intézkedés elkcl c" ? ! De nemcsak ezt a két jegytípust kell olcsóbbá tenni, hanem a többieket is, mert akkor a közönség megint rá fog kapni a villamoson való közlekedésre. A 24 és 16 filléres jegyek még a 32 pengős búza és 1 pengős borárak idejéből valók, amikor még a tisztviselők fizetése is több volt 20-30 százalékkal. — Az általános árcsökkenéssel lépést kellett volna már korábban tartani a villamos vasútnak is, akkor nem veszítette volna el közönségének 40-50 százalékát. — De hát úgy látszik, hogy ott, ahol ennek a vállalatnak az ügyeit intézik, nemcsak üzleti ötlet és elhatározások nem "* születnek, hanem a gazdasági helyeztváltozás figyelembevétele elől is makacsul elzárkóznak, noha azokból már minden előrelátó vállakozás levonta a k^zekvencikM.^—^^. A Városi Villamosvasút üzletpolitikája Lsszállították a bérletjegy árát A Városi Villamosvasút rt.-ről már régen hangoztattunk két tényt. Az egyik az, hogy az üzemi és közlekedési szolgálat kitűnő, a másik, hogy az üzleti és kereskedelmi vezetés körül valami hibának kell lenni. Rámutattunk erre abból a meglepő körülményből kifolyólag, amikor tavaly az addig legjobb pécsi részvénytársaságról hirtelen maga a vezetőség publikálta egy szép napon, hogy nagy baj van, az üzem nem rentábilis, sőt ráfizetésekre van kilátás és a két év előtti 16 százalék osztalék helyett semmit sem tud fizetni a vállalat. De felhívtuk a figyelmet most egy éve is a vezetőség nem kellően megfontolt intézkedései ellen, amikor a villamosvezetőkkel szolgálat előtt havat lapátoltattak. Ettől eltekintve mi már akkor megállapítottuk, hogy az üzem jövedelmezőségének emelésére csak egy alkalmas módszer kínálkozik: le kell szállítani a viteldíjakat. Igen érdekes, hogy a vezetőség Pécs, 1933. január 2. Az O. T. I. orvosainak fizetésleszállítása Köztudomású dolog, hogy az OTI eddig 8 millió pengőt meghaladó deficitet mutatott ki. Ennek a hatalmas passzívának az eltüntetése érdekében nagyarányú ankétokat rendeztek. Nemrégiben a belügyminiszternek egy oly értelmű rendelete látott napvilágot, mely szerint 1933 január elsejétől fogva a pénztári tag, a munkaadói igazolvány és vénykiállítás fejében, 20 illetőleg 30 fillért köteles fizetni, ezeken kívül a terhességi és já gyermekágyi segélyeket is 50 százalékkal csökkentették. A további leépítés során elhatározták, hogy az orvosi kar fizetését is 30 százalékkal redukálják. Ezen sorozatos igazságtalanságok mellett nem mehetünk el szó nélkül, annál inkább, mert tudjuk, hogy a redukció folytán csökkentett fizetések következményei csak a munkásságra lehetnek károsak. Hogyan kívánhatunk egy anyagi gondokkal agyongyötört orvostól olyan higgadt lelkiállapotot és odaadó szeretetet, mint amilyen a beteg felépülése érdekében feltétlenül szükséges. A munkásság épúgy, mint az orvosi kar, joggal elvárhatja, hogy a le nem csökkentett OTI illetményei után olyan kezelést, illetve megélhetést kapjon, amely nem rendítheti meg az OTI.-ba vetett bizalmat. Fizessen elő a Pécsi Hírekre! Leszállított előfizetési árak: Egy hónapra....................80 f. Negyedévre .... 2 P Fél évre . . . . 3 P 60 f.