Pécsi Hirek, 1933. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1933-01-02 / 1. szám

pécsi hírek Kitűnő odaadással dolgozott a múlt évben a Pécs Közegészségügyi Mintaváros tiszti főorvosa Pécs kitűnő városi tiszti főor­vosa. Dr. H­u­z­e­ll­a Lajos, a szakember nagy tudásával s a lel­kiismeretes ember gondoságával zajtalanul készíti elő a Pécs Közegészségügyi Minta­­várost. A M. Kít. Országos Közegészség­­ügyi Intézet kiadvában egy 36 ív­oldalas füzet jelent meg, amely a laikust is érdeklő módon írja le mi­ történt az 1931/32. iskolai év­ben a városi tiszti főorvosi hiva­tal részéről az iskolai egészségügy szolgálatában. 701 gyermek részesült orvosi vizsgálatban A tiszti főorvos ezt a hatalmas munkát a meglelő szakerők se­gítségének hiányában végezte. Ezért csak korlátolt számban történhetett Pécs 5000 kis­iskolá­sának rendszeres, tudományos és gyógypedagógiailag indokolt meg­figyelése, megsegítése és szolgála­­tata. Általános orvosi vizsgálatban részesültek az Ullman-telepi, a Felsővámház­ utcai, az Ágos­­ton-téri és az Irányi Dániel­­téri iskolákban összesen 701- en és pedig minden iskolában az L, III. és VI. osztályú ele­mi iskolás tanulók. Pécs egészségügyi felkészültsé­ge ugyanis nem teszi lehetővé azt az eszményi állapotot, hogy minden iskola valamennyi tanuló­ja évente legalább egyszer iskola­orvosi vizsgálatban és az esetleg beteg gyermekek megfelelő gon­dozásban részesüljenek. Egyelőre tehát kétévenként jut a sor min­den tanulóra és ez is csak a budai külvárosi részeken, ahol a tiszti főorvosnak előző lakásügyi és szo­ciális tanulmányai szerint a rá­szorultság és ráutaltság a leg­nagyobb. Egyelőre tehát a fent felso­rolt iskolákban is csak minden két évben jut minden tanulóra a sor, hogy alapos orvosi vizsgálat alá vessék, akár pa­naszkodik a gyermek valamely fogyatékosságáról, akár nem. Fontos körülmény az, hogy min­den évbeli I. osztályos vizsgálata megtörténik. Ami annyit jelent, hogy az iskolázás első évében minden gyermeknek alkalmat nyújtanak arra, hogy az esetleges szervezeti rendetlenségek meg­szüntetése, vagy javítása által az iskola és az élet követelményeinek jobban megfeleljenek, mint azok a kis elődeik, akik hasonló társa­dalmi és gazdasági helyzetük mel­lett mindezideig nélkülözték az iskolai egészségügyi gondoskodást. Ezt a gondozást a főorvos a mel­léje beosztott szakvizsgát tett ápolónő által is végeztette. Saj­nos azonban, tekintettel arra, hogy a 701 gyermek között bizony sok volt a gondozásra, segítségre, utánjárásra, szakszerű tanácsadás­ra ráutalt, a gondozó nő csak kor­látolt mértékben felelhetett meg hivatásának. A szülők hálásan fogadják az iskolai orvosi intézményt A szülők általában megértés­sel, szívesen fogadták a védőnők első látogatását és mondható, el­várták ismételt megjelenésüket. Bizalommal kérték közbenjá­­járását és tanácsát, sokszor legbensőbb családi ügyekben is. Az iskolaorvosi általános vizs­gálatok, minthogy külön helyiség nem áll rendelkezésre, a tanter­mekben történtek, lehetőleg nem a tanítás ideje alatt, hogy annak menetét ne zavarják. Az I. osztá­lyosokat szüleik úgyszólván teljes számban elkísérték, vagy ismerő­seikre bízták. Voltak azonban olyanok is, akiket a megélhetés nehézségei és a mindennapi élet gondjai megakadályoztak abban, hogy otthonukat, vagy hivatási foglalkozásukat csak ilyen rövid időre is elhagyhassák. Belpolitikai levelek A magyar pártok eltolódásai. Először az egységes párt Honnan szedte Gömbös a minisztereit? A magyar politikai pártok par­lamenti és országos erőviszonyai változásban vann­ak. Benső életük Gombos miniszterelnökségével je­lentős átcsoportosításon esett, vagy esik keresztül. Ez az átcsoportosí­tás az Egységes Párton belül leg­hamarabb történt meg. Szinte ope­ratív módon. Gömbös menesztette a régi minisztereket. Ez még nem szükségképen jelezte volna az Egy­séges Párt sok frakciójának hát­térbe szorítását. Pláne letörését. T. i., ha Gömbös végig klavírozta volna őket s könyörögve kért vol­na tőlük észt, embert, szónokot és támogatást. De nem így történt. Legfeljebb talán Kárlayt termel­te ki a „párt“ közhangulata. Fabi­­nyiról azt mondják, hogy a nagy­tőkével és a kartellekkel áll lelki rokonságban. Ha ez igaz, akkor még ő is kívülről jött. De a többi: a belügyminiszter Keresztes-Fi­­scher, a pártelnök Sztranyavszky, az igazságügyminiszter Lázár An­dor, a sajtófőnök Antal István, ha kívülről, akár az ellenzékből jöt­tek is — Gömbösnek nem voltak idegenek. Lelkéből lekedzettek előbb, mint miniszterek lettek. Ke­vésén múlott, hogy Fabinyi helyett nem Kozma Miklós is jött, akiről pedig tudva van, hogy a legbensőb­bek közé tartozik. Az egységes párt frakciói eltűntek Hol vannak ma már ezek mellett a külön vacsorázók? A Carlton­­szállóbeliek? A kisgazdák Mar­schall frontja? Most már Gömbös vigyáz a parasztra. A panamasza­­gúak? Az előbbiek még csak vannak. Egyik másik reménykedik, is, ha nem önmagának, de a közéleti tisztaság részére, vagy az agrárér­dekeltség részére. De! — ismétel­ten kérdezzük,­­ mi van a pana­­maszagúakkal? Örülnek, hogy él­nek, hogy megvan még a mandátu­muk, hogy bent húzódhatnak még a pártban. A vezérség, az irányí­tás azonban hol maradt? a lárma, a sápolások lopakodó lehetőségei? A nagy törtetések és egyéni meg­gazdagodások? Ezek most mind csendesek, szerények, lépéseikben felette halkan járókká lettek. Azt figyelik, hogy Gömbösnek talán még sincs olyan fejbősége, mint ahogy látszik. És hogy­­ nincsen olyan éles szeme, mint ahogyan Szegeden mondotta. Berky Gyula még megmaradt Legfeljebb és ez csodálatos, hogy az Egységes Párt entrant terrible­­je, a baranyai ,,fenegyerek“, a kor­mánypárti kisgazdák fogadott pró­kátora, a Faluszövetség elnöke Berki Gyu­la (különben kormány­főtanácsos és dr.) még hangos le­het a Házban. Ez sem a parlament­­nek nem válik díszére, sem Göm­bösnek dicsőségére. Ahogyan Berki Gyula beszél, az nem a beígért új stílus. Ez nem Gömbös Gyula stí­lusa. Ez a magyar parlamenti ér­vényesülésnek, legterméketlenebb és legfelületesebb időire emlékez­tet. Ha nem tudnók, hogy Gömbös Gyula általánosabb okokból sem lelkesedik a parlamentáris vitatko­zások mai formáiért, azt hinnők, hogy a berki gyulák és a hasnyabé­­lák parlamenti szereplése miatt utálja azokat. A párt legjobbjai és az ország legkiválóbbjai kíváncsian várják, hogy Gömbös Gyula a változást e tekintetben is Sofort-programjába iktatta-e? Vagy hogy Nemzeti Munkatervének meg nem írt 96 pontjának hagyta. Péchy most is azt hangoztatja, a félhiva­talos komünikében, hogy a bevétel rohamos csökkené­sén most már csak a bérlet­jegyek és a 24 filléres „egye­nes“ jegy árleszállítása segít­het. Kézdjük tisztelettel, hogy ezt e­­lőbb nem tudták, csak most, ami­kor i Ián már ez az intézkedés elkcl­­ c" ? ! De nemcsak ezt a két jegytí­pust kell olcsóbbá tenni, ha­nem a többieket is, mert akkor a közönség megint rá fog kapni a villamoson való közle­kedésre.­­ A 24 és 16 filléres je­gyek még a 32 pengős búza és 1 pengős borárak idejéből valók, amikor még a tisztviselők fizetése is több volt 20-30 százalékkal. — Az általános árcsökkenéssel lépést kellett volna már ko­rábban tartani a villamos va­sútnak is, akkor nem veszítette volna el közönségének 40-50 százalékát. — De hát úgy látszik, hogy ott, ahol ennek a vállalatnak az ügyeit in­tézik, nemcsak üzleti ötlet és el­határozások nem "* születnek, ha­nem a gazdasági helyeztváltozás figyelembevétele elől is makacsul elzárkóznak, noha azokból már minden előrelátó vállakozás le­vonta a k^zekvencikM.^­—^^. A Városi Villamosvasút üzletpolitikája Lsszállították a bérletjegy árát A Városi Villamosvasút rt.-ről már régen hangoztattunk két tényt. Az egyik az, hogy az üzemi és közlekedési szolgálat ki­tűnő, a másik, hogy az üzleti és kereskedelmi vezetés körül valami hibának kell lenni. Rámutattunk erre abból a meg­lepő körülményből kifolyólag, amikor tavaly az addig legjobb pécsi részvénytársaságról hirte­len maga a vezetőség publikálta egy szép napon, hogy nagy baj van, az üzem nem rentábilis, sőt rá­fizetésekre van kilátás és a két év előtti 16 százalék osztalék helyett semmit sem tud fizetni a vállalat. De felhívtuk a figyelmet most egy éve is a vezetőség nem kellő­en megfontolt intézkedései ellen, amikor a villamosvezetőkkel szol­gálat előtt havat lapátoltattak. Ettől eltekintve mi már akkor megállapítottuk, hogy az üzem jövedelmezőségének emelésére csak egy alkalmas módszer kínálkozik: le kell szállítani a viteldíjakat. Igen érdekes, hogy a vezetőség Pécs, 1933. január 2. Az O. T. I. orvosai­nak fizetésleszállítá­­sa Köztudomású dolog, hogy az OTI eddig 8 millió pengőt megha­ladó deficitet mutatott ki. Ennek a hatalmas passzívának az eltünte­tése érdekében nagyarányú an­­kétokat rendeztek. Nemrégiben a belügyminiszternek egy oly ér­telmű rendelete látott napvilágot, mely szerint 1933 január elsejétől fogva a pénztári tag, a munkaadói igazolvány és vény­kiállítás fejé­ben, 20 illetőleg 30 fillért köteles fizetni, ezeken kívül a terhességi és já gyermekágyi segélyeket is 50 százalékkal csökkentették. A további leépítés során elhatá­rozták, hogy az orvosi kar fizeté­sét is 30 százalékkal redukálják. Ezen sorozatos igazságtalanságok mellett nem mehetünk el szó nél­kül, annál inkább, mert tudjuk, hogy a redukció folytán csökken­tett fizetések következményei csak a munkásságra lehetnek károsak. Hogyan kívánhatunk egy anyagi gondokkal agyongyötört orvostól olyan higgadt lelkiállapotot és odaadó szeretetet, mint amilyen a beteg felépülése érdekében feltét­lenül szükséges. A munkásság épúgy, mint az orvosi kar, joggal elvárhatja, hogy a le nem csökkentett OTI­ illet­ményei után olyan kezelést, illet­ve megélhetést kapjon, amely nem rendítheti meg az OTI.-ba vetett bizalmat. Fizessen elő a Pécsi Hírekre! Leszállított előfizetési árak: Egy hónapra....................80 f. Negyedévre .... 2 P Fél évre . . . . 3 P 60 f.

Next