Pécsi Hírlap, 1888. január-június (2. évfolyam, 1-52. szám)
1888-04-22 / 33. szám
II. évfolyam. Előfizetési árak: Egész évre . . . 6 írt — kr. Félévre .... 3 „ — „ Negyedévre . . 1 „ 50 „ Egy hóra . . . — 50 „ Egyes szám ára 8 kr. Kiadóhivatal: PÉCSKT, Széchenyi-tér 12-ik szám, (Nádosy-féle ház) hová az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó fölszólalások intézendők. Pécs 1888. április 22-én. Megjelenik hetenként kétszer: csütörtökön és vasárnap. 33-ik szám. Szerkesztői iroda: PÉCSETT, Széchenyi tér 12-ik szám, hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek föl. Előfizetések elfogadtatnak még valamennyi könyvkereskedésben. Egyes számok kaphatók: Böhm Manó (fő-utcza), Weidinger N. utóda Dómjánál. (Széchenyi-tér),Engel Lajos (fő-utcza), Hochrein József (ferencziek-utczája) papír és könyvkereskedéseiben, ifj. Rézbányay János fűszerkereskedésében (Szigeti országut), a dohány főtőzsdében (főntera) és a vasúti tőzsdében. Mindezen helyeken előfizetések is elfogadtatnak. A pécsi általános műipar termény- és állatkiállitás. Az újabb időkben Magyarországon s a külföldön is rendezett különböző kiállításokon az egymással szoros gazdasági és forgalmi kapcsolatban álló Baranya-, Somogy- és Tolna megyék mindenkor oly jelentékeny mérvben voltak képviselve s oly sikereket arattak, hogy ma, midőn a nagy országos és nemzetközi kiállítások által kitűzött feladatokat — legalább en detail — mindinkább a vidéki kiállítások veszik át: egy nagyobb szabású kiállításnak Pécsett, mint a mondott három megye legjelentékenyebb központján való rendezése immár elutasíthatlan követelménnyé lett a pécsiekre nézve. Olyan kiállítással van tehát itt dolgunk, mely részint a színhely jelentékenysége, a kiállítással kitűzött komoly czélok, a közvetlenül érdekelt közönség lelkes érdeklődése , áldozatkészsége s az intéző vezéregyéniségek kipróbált szakértelme és ügybuzgóságánál fogva jóval fölülemelkedik az újabb idők óta nagyon is — s legtöbbnyire minden létjogosultság nélkül — megszaporodó vidéki kiállítások fölé. Már a kiállításban való részvételre vonatkozó határozmányokból is kitűnik, hogy itt a regionális és általános szakkiállításnak ügyes kapcsolatba hozatalával a hazai iparnak — különösen pedig az arra ez idő szerint leginkább utalt iparágaknak — hathatós propagandát akarnak csinálni. A kiállítás XXVI csoportra lesz berendezve. Továbbá az országos képzőművészeti társulat ez idei vándorkiállítását a f. é. aug. 12-től szept. 9-ig tartandó pécsi általános kiállítással kapcsolatosan rendezi. Időleges kiállitásképen rendeztetik: szarvasmarha-, juh-, sertés és lókiállitás (ez utóbbi katonai lóvásárral és lóversennyel egybekötve) konyhakertészeti és gyümölcskiállitás, mely országos jellegű lesz, amennyiben azon az országos gazd. egyesület az egész országból gyűjtött gyümölcsöket fog kiállítani. A gyümölcsészeti kiállítás idejében gyümölcsészeti vándorülés fog tartatni, melyen többek közt az országosan ismert pomológus Villási Pál kezdeményezése folytán a hazai gyümölcsfajok helyes elnevezése s a Baranya- Somogy és Tolnamegyékben követendő gyümölcstermelési irány megállapítása lesz tárgyalva. Lesz méhészeti kiállítás is méhészeti szakelőadásokkal. A kiállítás alatt tartandó phylloxeracongressus az immár megállapított programaiból következtetve olyanul ígérkezik, mely sok érdeklődőt fog Pécsre vonzani; már több gazdasági egyesület és törvényhatóság meghívás nélkül is kijelentette, hogy e congressusra képviselőket küldenek. E congressuson a phylloxera elleni védekezés, az amerikai szőlővesszők ellenálló képessége, az amerikai vesszők szaporítása és nemesítése lesz behatóan tárgyalva, eredeti amerikai és vészmentes homoktalajon, importált vesszőkön termett borok, szénkénegezéshez való fecskendők és ekék bemutatva, a kiállítás borászati osztálya pedig borvásárral köttetik össze. A kiállításnak nagy előnyére van azon körülmény, hogy a pécsi bazilika, e ritka és tiszta román stylü ősi székesegyház restaurálása immár befejezéséhez közelg s az régészeti múzeumával együtt a látogatók által megszemlélhető lesz. Egy másik előnye a kiállításnak, hogy az a város központján levő területen rendeztetik, mintegy 16000 méter térségen, éspedig a szinkör, az óvoda, elemi iskola és tornacsarnok fölhasználásával, mihez még egy 2000 m. iparcsarnok és 2000 m. felfedett helyiség építtetik. A kiállításnak villanynyal világítandó kerti helyiségei és corsója este is a közönség használatára bocsáttatik. A kiállítás kezdeményezői és főintézői: Nádasy Kálmán és Dr. Záray Károly már javában vezetik a szervezkedés és rendezés munkáját s így hihető, hogy a pécsi kiállítás egyike lesz azon keveseknek, melyek az előrehirdetett megnyitási napon teljes rendben megnyithatók is voltak. A pécsi kiállításra eddigelé 1300 kiállító jelentkezett, további bejelentések még folyó évi május hó 10-ig fogadtatnak ell. Helyi hazafiság. A legtöbb embernek az isteni gondviselés nem adta meg, hogy működését nagyobb körben terjessze ki, tevékenységének hatását szélesebb körökben érvényesítse. A „Pécsi Hírlap“ tárczája. A művésznő szerelme. — Orosz történet. — írta: (Érdi) Rupp Róbert. Fedorovits Vladimir, az [UNK]—i kormányzó nagyon ideges, hirtelen ember volt. Képes volt rósz kedvében (mindig rósz kedve volt) valamennyi kozákját végigkancsukázni saját kezüleg, s mikor aztán ebben elfáradt, ledőlt egy karosszékbe a szobájában, s mint aki jól végezte dolgát, úgy aludt, mint egy ártatlan gyermek. Az alantas hivatalnokok sokat szenvedtek Fedorovits úr durvaságai miatt, nekik is kijutott a titulusokból és a fenyegetésekből, melyeket ingyen szokott a kormányzó úr osztogatni. Mindeme szép tulajdonságai mellett még a pálinkát is szerette és a szép asszonyokat, a kik az ő vörös arcza és ragyás orra iránt igen nagy ellenszenvvel viseltettek. Az öjkormányzóság Szent - Pétervártól északra esik, állomáshely a Szibériába vezető úton, hol rendesen új lovakat szoktak a postakocsi elé fogni s az utasok a korcsmában pihenőt tartani. Fedorovits úr napi szórakozásai közé tartozott, hogy személyesen megtekintette az utasokat. Figyelemben azonban csak a nőket részesitette, s egy-egy csinosabb arczu utasnő nem kerülhető el, hogy a kormányzó úr meg ne czirógassa, ölelje. Az—i kormányzóságnál a kozák-felügyelői állomás megüresedett, (meggyulladt benne a pálinka, meghalt). Fedorovits úr beirt Szt-Pétervárra a központi kormányzósághoz egy alkalmas emberért. Meg is jött a felelet, hogy ki van küldve Ogaseff Fedor, akivel meg lesz a kormányzó elégedve. Ez az Ogaseff Fedor nagy múlttal dicsekedhetett. Még mint 16 éves ifjú állt be a hadseregbe. Bátorsága és egyéb jó tulajdonai folytán húsz éves korában hadnagy lett. Pár év múlva főhadnaggyá léptettetett elő, mivel egy fegyenczlázadást csirájában elfojtott és elejét vette a szörnyű katasztrófának. A szt.-pétervári előkelő körökben kedvelt egyéniség volt Ogaseff Fedor. A csinos, nőies arczú, magas, karcsú férfi meghódította a hölgyeket. A szt.-pétervári udvari színház egyik legbájosabb tagja, a szép Romanov Anna, epedett Ogaseff Fedorért. És Fedor a forró érzelem nyilvánulására nem tudott hideg maradni. Légyottot kért a bájos művésznőtől, a mit meg is kapott. Romanov Annának Mihály herczeg udvarolt, a czárné unokafivére, kit a bájos művésznő csak kényszerűségből fogadott el. Gyűlölte Mihályt, de azért a gyémántjait elfogadta. És mikor Mihály herczeg titkon értesült a viszonyról és a légyottról, rosszul esett neki, hogy szerelmében meg van csalva. Elment a légyottra, mely a művésznő kertjébe volt kitűzve. Mihály herczeg talált módot, hogy bejuthasson a kertbe, melyet különben magas kőfal körített. Agaseff Fedor és Romanov Anna élvezték a viszontlátás örömeit s nem is vették észre a közeledő herczeget. Az árnyas lugas, melyben ültek, elfedte szemeik elől a kémkedőt. Mihály herczeg egészen odalopódzott a lugashoz, s jól, tisztán hallotta a forró csókok czuppanásait, sőt olyat is megtudott, ami őt egész dühössé tette. — Tehát engem szeretsz, imádott Annám ? — kérdé Fedor. — Engem, a szegény katonát, akinek nincs egyebe, mint kardja és szive? — Légy bár a legszegényebb a föld kerekségén, — felesé a művésznő — ne legyen soha egyebed, mint kardod és szived; a kardod legyen hazádé, csak a szived legyen enyém, óh csak azt add nekem ! Lásd én nem szerettem soha életemben. Az a huszonkét tavasz, mi elrepült fejem fölött, nem nyújtott számomra gyönyört. De most, mióta ismerlek, az élet egészen új előttem. Mihály herczeg sokat, nagyon sokat beszélt a szerelemről , de nem feledte el gazdagságát hozzátenni , mert — mint mondá — gazdagság és pénz nélkül a szerelem csak gyötrelem. Óh de most tudom, hogy nem mondott igazat. Szerelem nélkül a gazdagság nem sokat