Pécsi Katolikus Tudósító, 1933 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1933-01-01 / 1. szám

X­. évfolyam. Pécs, 1933 január 1­ 1. szám. tt PÉCSI KATOLIKUS TUDÓSÍTÓ i Mii Dos as ó/essíeudő? Ez a kérdés vetődik fel minden vívódó, elgyötört emberi lélekben. Már közel másfél évtizede keresik e világ bölcsei a mélységből kivezető utat, de a köd, a homály, a szenvedés nemhogy csökkent volna, ha­nem egyre sűrűbb, áttör­hetet­leneb­b lesz. Csupán Olaszország a kivétel, ahol Mussolini szakított azzal a régi liberális-szabadkőmives szellem­mel, mely Európát háborúba kergette s aztán a gyűlöletben fogant bé­kével tovább kínozza. A művelt emberiség bukdácsol, kezét-lábát össze­­vérzi, homlokát, fejét zúzza össze egy-egy nagyobb bukás után, de a járható utak sötétben maradnak előtte. Bukdácsol felvilágosultságának gyatra mécsesével, ostoba, szakhorizontú társadalmi és gazdasági el­méleteivel, védvámos és szabadkereskedelmi rendszereivel, liberális­­marxista-szocialista állambölcseletével a föld hátán anélkül, hogy cél­ját elérné, egyéni és társadalmi életének összhangját meg tudná terem­teni. Ezer sebtől vérzik az ember, az emberi élet, nyomor, szenvedés, ahová csak nézünk. Milliók gyötrődnek a lelki összeroppanás romhal­mazai alatt anélkül, hogy menekülni tudnának, mert a sok tudomá­nyos elmélet nem nyújt segítséget azok számára, akiket a „modern­ség“ követése tönkretett. A másfélszáz esztendő alatt felmerült úgynevezett tudományos elmé­letek eddig egyetlenegy életproblémát sem oldottak meg, csak az em­beriség tiszta, egészséges látását zavarták meg. A modern em­bernek össze kell törnie, el kell hajítania magától mesterséges mé­csesét, földhöz tapadt, úgynevezett tudományos elméletét és Isten Napjának világosságába kell állnia s a krisztusi eszme fényében keresni az igaz utat, amely a bajokból, az egyéni és társadalmi élet anyagi és lelki összeomlásának romhalmazai közül kivezet. Az Is­ten Napjának világossága: Krisztus királysága a lelkekben — a sze­retet, az önfeláldozás és az embereknek tett jó szolgálat, mint legfőbb emberi életcél és élettartalom teremti meg aztán a földön is Krisztus királyságát, az egyéni és társadalmi békét, a népek és nemzetek éle­tének nagy összhangját. Nincs más út, mód, nincs más lehetőség: a Nap világosságában kell állnunk és járnunk: meg kell fordítania a mai, úgynevezett fel­világosult embernek egész életmódját és el kell dobnia magától mester­séges, gyatra fényű világító eszközét, áltudományainak pislogó olaj­mécsesét. Csak így virradhat emberséges élet, boldogabb újesztendő a küzködő emberiségre. Hantos

Next