Pécsi Közlöny, 1897. július (5. évfolyam, 73-84. szám)
1897-07-04 / 73. szám
1847. július 4. „Pécsi Közlöny“ férjéből és szeretőiből, házasságából és a házasságtörésből, a szerelemből és a vallásos rajongásból végleg kiábrándul. Mi csupán ,Szent Antal megkisértése című könyvét akarjuk ismertetni, mint az idealizmus általános törvényének document humain-jét. x) Szent Antal megkisértése. Ezen ma az asketizmus dicsőítése. Szent Antal elmélkedve ül cellájában. Ha múló gyönyörök után nem futkosott volna, mily hasznossá válhatott volna mint bölcselő és tanár. Terhessé válik reá nézve az élet, sóvárog a halál után és felrohan a sziklacsúcsra, hol zokogásban tör ki. Látomások vonulnak el lelki szemei előtt: dúsan megrakott asztalok, melyeket lenge női alakok s susognak körül. A remete kitárja reszkető karjait a csábítók felé. De semmi, üresség az, mit ölel. Konstantin császár első minisztere lesz, majd Nabukodnozorrá válik, ki dísztermében trónján ülve eléje hozatja a legyőzött királyokat és csontot vet eléjök, míg pár perc múlva maga is a földön kúszik, mint valami állat. Kavics sérti meg kezét és visszanyeri eszméletét. Szűk cellájában körülötte csend honol. Korbácsot ragad és megkorbácsolja mezítelen testét. Ájultan összeroskad. Ébredez és forró csókot érez ajkain. Sába királynője közelít feléje. A szép nő látása mint villanyfolyam járja át idegeit, de elűzi a látományt. Majd meg a szellem kísérletei közelednek. Hilarion egy fényes gyülekezetbe vezeti, melynek elnöke Manes, ahol Valentinián és Apollinaris eretnek tanokat hirdetnek. Végül szent Antal az istenek bukását látja víziójában. Uranust Saturnus semmisíti meg, Saturnust Jupiter , Jupiter is elvész a nélkül, hogy csak egy csöpp ambróziát lelne serlegében. Minerva Herkules vállai mellett roskad össze. Herkulest az Olympus zúzza szét. Mars a saját kardjába dől. A görög istenek elpusztulnak és helyükbe lépnek Etruria istenei, a házi istenek. De egy villanás, és ezek is letűnnek. Koromsötét és szárnya terül el a mindenség fölött, és szent Ambrus lelkendezve sóhajt föl: „Elpusztultak mind!“ ) Haraszthy Gyula : A naturalista regényről. A m. tud. Ak. könyvkiadó vállalata. Bud. 1896. 138. 1. 1 1) 1874. Charpentiernél. 3 zenekara v agy a »Pécsi polgári daloskor« és a Zsolnay-gyári tűzoltók zenekara közreműködésével július 4-én a Tettyén nagy nyári népünnepélyt rendez. Kezdete d. u. •3 órakor. (Kedvezőtlen idő esetén júl. 11- én lesz az ünnepély.)Részletek.• Virágkorzó konfetti és szerpentin dobással. A romok között: Barnám hírneves múzeuma több százra menő ritka műkincscsel. Amerikai gyorsfényképész: Paprika Jancsi. Gitár léghajós kapitány több ízben felszáll. Délután 5 órakor , a testület bemutatja a tűzoltóság működését 50 évvel ezelőtt, jelenben, mint a jövő században. Az est beálltával a havi hegyi sziklaorom kivilágítása — az oromról a 44. gyalogezred zenekarának kürtös négyese. A budapesti állatkert legdíszesebb példányainak bemutatása. A pécsi Schramml-társaság, és az olasz Jambo csoport föllépése. Versenyek a nép gyermekei részére díjkiosztással. A tettyei fensik tündéries kivilágítása. Belépő jegyek ára: Személyjegy 30 kr. Gyermekjegy 10 kr. Katonajegy őrmestertől lefelé 15 kr. Jegyek előre válthatók: özv. Tausz Vilmosné szivartőzsdéjében, Gyimóthy Gyula fűszer-és vaskereskedésében és a tűzoltók központi őrtanyáján (városház). Közigazgatási bejárás. A pécsi villamos közúti vasútnak közigazgatási bejárása tegnap történt meg. A vonalnak a Király utcán át leendő vezetését a ke-reskedők nagyobb része rossz szemmel nézi, mert attól tartanak, hogy a villamos kocsik közlekedése megszünteti a mostani korzósétákat, a sétáló közönség másfelé fog menni, miáltal a király utcai üzletek , károsodnak. Még Dragonescu pénzügyigazolgató is ellenzi a király utcai vonalirányt, s mivel ez akadályozná a dohány leraktáro-zását és elszállítását, amenyiben az ud-ivarból kijövő kocsik állandóan veszélynek volnának kitéve. Ezt az érvelést elfogad- ] hatatlannak tartjuk. Szerintünk a Királyi utca nem arra való, hogy ott dohányrak- tár legyen. Éppen a dohánynyal megrakott marva oly realizmushoz vezetne, mely minden szépnek és jónak tagadása lenne, s s mely úgy a szemnek, mint az elmének botrányos műveket hozván létre, folytonos bántalmazására lenne a közerkölcsiségnek és a jó illemnek. ”) Sainte Beuve azt írta Flaubert regényeiről : „E szentély a bukott nőknek menedékhelye, mindenféle betegsé gek kórháza, természetrajzi különlegessé- gek gyűjteménye, melyben megannyi kétségbeejtő typusok tárulnak szemeink elé.“ A tétlen meghasonlottak. És mégis általában hősei a nagy unatkozók, a tétlen meghasonlottak, mint azÉducation Sentimentale’ hőse. Madame Bovary betegesen képzelgő nő, kinek nagy vágyait a való be nem töltheti, a teljesülés ismét csak a kielégíthetetlenség újabb érzetét kelti fel. A romantikus olvasmányok elcsavarták fejét Korán csalódottnak, kiéltnek és életuntnak képzeli magát, de szerelmi ábrándokkal és vallásos rajongással van tele. Az életben nem találva fel sehol eszményeit, nagy kocsik veszélyeztetik a Király-utca szabad forgalmát s ez az állapot örök időkre fönn nem tartható. A város közlekedésének jövő fejlődése előbb utóbb szükségessé fogja tenni a dohányraktárnak a város kivülebb eső részeibe való áthelyezését. A bejárás a városházán kezdődött, honnan a szigeti külvárosba indultak s ott a Kis-Király utcától a nyugati végpontig járták be a vonalat. A honvéd hadapródiskola tényleges fölállítása esetén a vállalkozó Ritschl cég egész a hadapródiskoláig tervezi a villamos vasút kiépítését. Visszafelé az országúton ment végig’ bizottság, a Balokánynál levő népligetig, majd a vásártéren lementek a villám s telepig, mely a vasútnak a hajtó erőt fogja szolgáltatni. Azután a Király- utcát járták végig s ennek megtörténtével a »Vadember« szállodában jöttek össze déli 1 órakor közös ebédre. Akirály utcai vonal ellen a pénzügyigazgatóság képviseletében dr. Jobszt László ügyvéd emelt óvást, szintúgy Szuly József ügyvéd is, mint a közigazgatási bizottság tagja. A vállalkozó Ritschl cég lukullusi ebédet adott a »Vademberében, melyen mint meghívott vendégek részt vettek: Papp Árpád keresk. miniszteri titkár, a bejáró bizottság elnöke ; Dubszky Alfréd Ottó miniszteri szakreferens; Pulsztky Garibaldi,főfelügyelő a vasúti és hajózási felgyelőségtől ; Eckhardt Márton cs. és kir. kapitány a hadügyminisztérium képviseletében, Hollós József kir. főmérnök, Guttmann János államvasuti főellenőr; Köllmann, Lázár, Bánó mérnökök az államvasutak igazgatóságától, Budapestről ; Szommer és Bende Andor főmérnökök, Justus Mihály, Sárközy Imre mérnökök ; Gulácsy Kálmán igazgató és Goldstein a pécsi villamos vasút terveinek készítője — mindkét utóbbi a Ritschl cég részéről. A város részéről : Majorossy polgármester, Herbert tanácsos, Fekete Mihály tiszti főügyész és fia, ki a helybeli villamos telepnek hivatalnoka, Rauch városi főmérnök, Pintér jegyző, dr. Krasznay Miklós, dr. Jobszt László, Szuly János, Egry József, Szakváry Emil ügyvédek, Kindl József igazgató, Littke József keresk. kamarai elnök, Ráth Mátyás, dr. Záray Károly, Kovácsffy Kálmán az államépítészeti hivatal főnöke, Papp József, Engel József. A sajtó részéről Lincab Adolf a »P. Közlöny« szerkesztője, Baller Sándor a »P. Figyelő« és Sasvári Béla a »Fünfk. Zeit.» segédszerkesztője. A pecsenyénél Gulácsy Kálmán állott föl és a vállalkozó cég nevében a kormány és a város által összeállított vegyes bizottságra emelte poharát, mely fáradhatatlan buzgalmával elősegíti azt a vállalatot, mely hivatva van a város jövendő forgalmát föllenditeni. Reménye, hogy a támasztott nehézségeket el lehet majd oszlatni. A bizottság részéről annak elnöke , Papp Árpád miniszteri kiküldött viszonozta a tesztet. Pécs városát az anyához hasonlította, ki vonakodással adja oda leányát a kérőnek. A város is aggódik szép leányának , a Király utcának sorsán, de elvégre is az a rendeltetése, hogya forgalomnak átadják. Szónok rámutat arra, hogy Pécs városa a honalapítás óta az országnak nevezetes kulturfészke s meg van róla győződve, hogy e város a második ezredévben is kulturfeladatának magaslatán fog állani. Tósztját a város éltetésével fejezi be. — Majorossy polgármester kösszönettel veszi az előtte szólónak elismerő szavait, Pécs kultúráját illetőleg. E város méhkashoz hasonló, melyben még mindig vannak üres sejtek. Ilyen üres sejtet tölt meg a villamos vasúti vállalat, melyre ugyanazért poharát emeli. Záray török meséből indul ki köszöntőjében. A mesében csacsi szerepel s a csacsira bízták, hogy merre menjen, csak arra vigyáztak, hogy ki ne rúgjon. A villamos vasutat is hagyjuk csak menni, tudja , merre menjen, csak ügyeljünk rá, hogy ki ne rúgjon. A vállalkozó cégre emelt pohars !