Pécsi Közlöny, 1907. december (15. évfolyam, 276-299. szám)

1907-12-12 / 285. szám

bei­hez. Mikor férjem végre belátta, hogy­­ hiába kérlel, haragosan rámkiálltott: — Hát nem jössz ? — Nem, — feleltem. Erre derékon kapott és fölemelt, de mert egymaga nem bírt elvinni s mert én is rugdalództam, az öccse is megfogott s ketten bevittek a régi lakásunkba. Mikor a szobában aztán letettek, férjem öccse újból kiment a ház elé, a férjem pedig bezár­kózott velem és tizenöt percig bent tartott így visszatérésre konszerü­sen. A já­rásbíróság előtt is, a múlt hónapban, ugyanezt mondotta el, ugyanígy az assony de a járásbíróság mégis fölmentette a sze­mélyes szabadság megsértésével vádolt fér­jet A kaposvári törvényszék fellebbviteli bírósága azonban, mely tegnap tárgyalta a pert, másképen fogta föl az érdekes jog­esetet és úgy gondolkodott, hogy a férj­nek, noha a feleségétől még nem választot­ták el jogérvényesen, de mivel az asszony­tól már hosszabb idő óta különválva élt, nem volt joga ahhoz, hogy feleségét erő­szakosan visszatérésre kényszerítse. A fel­­lebbviteli bíróság fönnforogni látta a sze­mélyes szabadság megsértését és ezért a férjet ötven K. pénzbüntetéssel sújtotta.­zép kis dolog ez. És hiába volt tiltakozá­som és kérésem, hogy az én tanúimat hall­gassák, ki elutasítottak. Hát nekem ehhez nincs szavam, mert ezen eljárásnak elbírálását a tisztelt olvasó közönségre bízom. Ezt kötelességemnek tartottam a nyi­l­vánosság elé hozni, mert ott nem tisztáz­hattam magam, minthogy az egyik .elvtárs" például „ganye“ szóval a másik meg­­hazug* kiáltással zavarta beszédemet. Én magam részéről az ügyet teljesen be­fejezettnek tekintem, minthogy azon eljárás, hogy részemről a bi­onyitásnak helyt nem engedjek, magában hordja az elégtételt. Ruzsinszky Béla iparos. Közönség köréből.4) Valami az iparos olvasókörről. Valóban érthetetlen, hogy manapság, amikor minden társadalmi osztály a szer­vezkedésnek szükségét belátva egyesül az érdekeinek megvédésére akkor nekünk pécsi iparosoknak azt kell tapasztalunk, hogy vannak iparosok, akiknek abban telük örö­mük, hogy éretlen szájaskodásukkal egyéb tehetsé­gk hiányában mindig arra törekesz­­nek, hogy hazug rágalmaikkal a széthúzás magvát szórják szét a szétszórtsága miatt amúgy is sorvadozó ipari társadalomba. Legutóbb az iparos körbe szerepeltek abban, hogy a Bud. külv. kath. körben tar­tott iparos gyűlésen mondott beszédemből, melyben minthogy főleg az volt a célom, hogy kimutassam az iparosok két, szociális alapon való szervezkedés egyedüli helyes voltát és komolyságát azt hoztam fel indo­kolásomban, hogy erre az eddig létező intézményeink nem alkalmasak, mert kár­tyázás és poharazás közben komoly munkát végezni nem lehet és ezzel csak az igazat mondtam fegyvert kovácsoltak ellenem olyanképen, hogy hazudva azzal vádoltak az iparos kör választmánya előtt, hogy én a kört megsértettem,, mert azt mondtam róla, kártyabarlang. Az iparos kör választmánya meghiva­tott igazolásra. 4-e­n voltak a vádlók és miután reám került a sor hogy védekez­zem, azt mondtam, hogy 30 embert hozok lanynak, hogy a vádlók hazudnak. És kér­tem adjanak alkalmat az állításaim igazo­lására. És mi történt, az, hogy tessék csak vigyázni, így határozott a választmány, hogy a gyűlésen jelen voltak közül 5 embert vá­lasztottak ki, akiknek vallomásától teszik függővé az ítéletet. Megjegyzem, hogy az 5 közül 4-en az én vádlóim voltak. No ugye ?) E rova­t alatt megjelentekért a felelősség a beküldőt terheli. PÉCSI KÖZLÖNY, 1907. december 12. SÜRGÖNYEINK. Országgyűlés. Budapest, 1907. dec. 11. (A „P. K.“ ered. táv.) A képviselőház mai ülésén Ra­­kovszky István alelnök elnökölt. Napirend előtt felszólalt Kelemen Samu és Rakovszky alelnök által a hírlapírók ellen használt kifakadása miatt emel szót. Kijelenti, hogy ő a baloldali hírlapírói karzaton levő hír­lapírókkal beszélgetett, kijelenti, hogy a karzatról nem történt közbeszólás, rámutat arra, hogy a hírlapírók nem a saját gyönyörűségükre vannak je­len, azok itt súlyos kötelességet tel­jesítenek. Rakovszky István, kijelenti, hogy megállapította azt, miszerint a köz­­beszólás a hírlapírói páholyból tör­tént. Utána következett a név szerinti szavazás az egyszakaszos felhatal­mazási törvényjavaslat felett. Elfogadja-e a Ház a felhatalma­zási törvényjavaslatot? A név szerinti szavazásnál igennel szavazott 149, nemmel 37, így 112 szótöbbséggel elfogadta a Ház általánosságban a jav­a­sla­tot. Polónyi javaslatát a Ház elve­tette, de elfogadta Jankovicsnak a­­ parlamenti bizottság kiküldésére vo­natkozó javaslatát. Ezután következtek a névsze­rinti szavazás az autonóm vámtarifa vonatkozó javaslat 18—21-ik cik­kelyére. 151 igennel elfogadta a Pláz. Névszerinti szavazással 138 szó­val 3 ellenében elfogadta a Ház a 22-ik szakaszt és 110 szóval 3 el­lenében a 23—25 szakaszokat is. Ezzel a Ház az autonóm vám­tarifáról szóló javaslatot részleteiben is elfogadta. Elnök a javaslat harmadszori olvasását a legközelebbi ülés napi­rendjére tűzte ki. Következett a felhatalmazási tör­vényjavaslat részletes tárgyalása. Az elnöki székét Justh Gyula foglalta el. A részletes tárgyalás során fel­szólaltak a horvátok részről Lerko­vics, Pinterovics, Lukinics és Mag­­dits. Majd az interpellációk tárgya­lására tért a Ház. Tátos István a cukoradó leszál­lítására vonatkozólag jelentett be interpellációt a pénzügyminiszterhez. Lengyel Zoltán az állami napi­­díjas és szolga­személyzet helyzeté­nek javítására vonatkozó interpel­lációt terjesztett be. Lerkovics Iván interpellációjában azt kívánja, hogy a közös ország­­gyűlés addig míg a horvát ország­gyűlés tart, ülést ne tartson. A főrendiház ülése. Budapest, 1907. dec. 11 (A P. K. er. táv A főrendiház Dessewffy Aurél gróf elnök elnöklete alatt ülést tartott amelyen letárgyalták Miskolc város­nak törvényhatósági joggal felruhá­­zásáról szóló törvényjavaslatot, a Lex Szapariana eltörléséről és az al­­kotmánybiztosítékokról valamint a hat hónapi indemnitásról szóló törvény­­javaslatot. Az alkotmánybiztosítékokról szóló törvényjavaslat ellen Kalló Gyula és mellette Zichy Nándor gróf szólalt fel. Wekerle Sándor miniszterelnök válasza után a főrendiház a javas­latot általánosságban és részleteiben elfogadta. Elnöki tanácskozás, Budapest, 1907. december 11. (A „P. K.“ ered. táv.) Justh Gyula elnök ma már ko­rán a Házba jött s 10 órakor We­kerle, Apponyi, Kossuth miniszterek­kel és Rakovszky és Návay alelnö­­kökkel hosszan tanácskozott. Tanácskozás után az elnököt felkeresték Szappanos István vezeté­sével a disszidensek, akikkel egy óra hosszat tanácskozott. A tanácskozás bizalmas jellegű volt, de annyi kiszivárgott, hogy a disszidensek azt a kívánságukat fe­jezték ki, hogy a felhatalmazási sza­kasz részletes tárgyalása helyett ve­gye a Ház tárgyalás alá az egész kiegyezést-Justh ezt a kívánságot lehetet­lennek jelentette ki. Hátralékos vidéki előfizetőinket kérjük, szíveskedjenek tartozásaikat haladéktalanul beküldeni. Szerkesztői üzenet: Fleischmann BE. Villány. A lap téves kézbesítésének a posta az oka, intézkedtünk, hogy ez többé ne forduljon elő. Fizetésre nézve tett­ fel­tételeit elfogadjuk.

Next