Pécsi Közlöny, 1907. december (15. évfolyam, 276-299. szám)

1907-12-12 / 285. szám

beihez. Mikor férjem végre belátta, hogy hiába kérlel, haragosan rámkiálltott: — Hát nem jössz ? — Nem, — feleltem. Erre derékon kapott és fölemelt, de mert egymaga nem bírt elvinni s mert én is rugdalództam, az öccse is megfogott s ketten bevittek a régi lakásunkba. Mikor a szobában aztán letettek, férjem öccse újból kiment a ház elé, a férjem pedig bezárkózott velem és tizenöt percig bent tartott így visszatérésre konszerüsen. A járásbíróság előtt is, a múlt hónapban, ugyanezt mondotta el, ugyanígy az assony de a járásbíróság mégis fölmentette a személyes szabadság megsértésével vádolt férjet A kaposvári törvényszék fellebbviteli bírósága azonban, mely tegnap tárgyalta a pert, másképen fogta föl az érdekes jogesetet és úgy gondolkodott, hogy a férjnek, noha a feleségétől még nem választották el jogérvényesen, de mivel az asszonytól már hosszabb idő óta különválva élt, nem volt joga ahhoz, hogy feleségét erőszakosan visszatérésre kényszerítse. A fellebbviteli bíróság fönnforogni látta a személyes szabadság megsértését és ezért a férjet ötven K. pénzbüntetéssel sújtotta.zép kis dolog ez. És hiába volt tiltakozásom és kérésem, hogy az én tanúimat hallgassák, ki elutasítottak. Hát nekem ehhez nincs szavam, mert ezen eljárásnak elbírálását a tisztelt olvasó közönségre bízom. Ezt kötelességemnek tartottam a nyilvánosság elé hozni, mert ott nem tisztázhattam magam, minthogy az egyik .elvtárs" például „ganye“ szóval a másik meghazug* kiáltással zavarta beszédemet. Én magam részéről az ügyet teljesen befejezettnek tekintem, minthogy azon eljárás, hogy részemről a bionyitásnak helyt nem engedjek, magában hordja az elégtételt. Ruzsinszky Béla iparos. Közönség köréből.4) Valami az iparos olvasókörről. Valóban érthetetlen, hogy manapság, amikor minden társadalmi osztály a szervezkedésnek szükségét belátva egyesül az érdekeinek megvédésére akkor nekünk pécsi iparosoknak azt kell tapasztalunk, hogy vannak iparosok, akiknek abban telük örömük, hogy éretlen szájaskodásukkal egyéb tehetségk hiányában mindig arra törekesznek, hogy hazug rágalmaikkal a széthúzás magvát szórják szét a szétszórtsága miatt amúgy is sorvadozó ipari társadalomba. Legutóbb az iparos körbe szerepeltek abban, hogy a Bud. külv. kath. körben tartott iparos gyűlésen mondott beszédemből, melyben minthogy főleg az volt a célom, hogy kimutassam az iparosok két, szociális alapon való szervezkedés egyedüli helyes voltát és komolyságát azt hoztam fel indokolásomban, hogy erre az eddig létező intézményeink nem alkalmasak, mert kártyázás és poharazás közben komoly munkát végezni nem lehet és ezzel csak az igazat mondtam fegyvert kovácsoltak ellenem olyanképen, hogy hazudva azzal vádoltak az iparos kör választmánya előtt, hogy én a kört megsértettem,, mert azt mondtam róla, kártyabarlang. Az iparos kör választmánya meghivatott igazolásra. 4-en voltak a vádlók és miután reám került a sor hogy védekezzem, azt mondtam, hogy 30 embert hozok lanynak, hogy a vádlók hazudnak. És kértem adjanak alkalmat az állításaim igazolására. És mi történt, az, hogy tessék csak vigyázni, így határozott a választmány, hogy a gyűlésen jelen voltak közül 5 embert választottak ki, akiknek vallomásától teszik függővé az ítéletet. Megjegyzem, hogy az 5 közül 4-en az én vádlóim voltak. No ugye ?) E rovat alatt megjelentekért a felelősség a beküldőt terheli. PÉCSI KÖZLÖNY, 1907. december 12. SÜRGÖNYEINK. Országgyűlés. Budapest, 1907. dec. 11. (A „P. K.“ ered. táv.) A képviselőház mai ülésén Rakovszky István alelnök elnökölt. Napirend előtt felszólalt Kelemen Samu és Rakovszky alelnök által a hírlapírók ellen használt kifakadása miatt emel szót. Kijelenti, hogy ő a baloldali hírlapírói karzaton levő hírlapírókkal beszélgetett, kijelenti, hogy a karzatról nem történt közbeszólás, rámutat arra, hogy a hírlapírók nem a saját gyönyörűségükre vannak jelen, azok itt súlyos kötelességet teljesítenek. Rakovszky István, kijelenti, hogy megállapította azt, miszerint a közbeszólás a hírlapírói páholyból történt. Utána következett a név szerinti szavazás az egyszakaszos felhatalmazási törvényjavaslat felett. Elfogadja-e a Ház a felhatalmazási törvényjavaslatot? A név szerinti szavazásnál igennel szavazott 149, nemmel 37, így 112 szótöbbséggel elfogadta a Ház általánosságban a javaslatot. Polónyi javaslatát a Ház elvetette, de elfogadta Jankovicsnak a parlamenti bizottság kiküldésére vonatkozó javaslatát. Ezután következtek a névszerinti szavazás az autonóm vámtarifa vonatkozó javaslat 18—21-ik cikkelyére. 151 igennel elfogadta a Pláz. Névszerinti szavazással 138 szóval 3 ellenében elfogadta a Ház a 22-ik szakaszt és 110 szóval 3 ellenében a 23—25 szakaszokat is. Ezzel a Ház az autonóm vámtarifáról szóló javaslatot részleteiben is elfogadta. Elnök a javaslat harmadszori olvasását a legközelebbi ülés napirendjére tűzte ki. Következett a felhatalmazási törvényjavaslat részletes tárgyalása. Az elnöki székét Justh Gyula foglalta el. A részletes tárgyalás során felszólaltak a horvátok részről Lerkovics, Pinterovics, Lukinics és Magdits. Majd az interpellációk tárgyalására tért a Ház. Tátos István a cukoradó leszállítására vonatkozólag jelentett be interpellációt a pénzügyminiszterhez. Lengyel Zoltán az állami napidíjas és szolgaszemélyzet helyzetének javítására vonatkozó interpellációt terjesztett be. Lerkovics Iván interpellációjában azt kívánja, hogy a közös országgyűlés addig míg a horvát országgyűlés tart, ülést ne tartson. A főrendiház ülése. Budapest, 1907. dec. 11 (A P. K. er. táv A főrendiház Dessewffy Aurél gróf elnök elnöklete alatt ülést tartott amelyen letárgyalták Miskolc városnak törvényhatósági joggal felruházásáról szóló törvényjavaslatot, a Lex Szapariana eltörléséről és az alkotmánybiztosítékokról valamint a hat hónapi indemnitásról szóló törvényjavaslatot. Az alkotmánybiztosítékokról szóló törvényjavaslat ellen Kalló Gyula és mellette Zichy Nándor gróf szólalt fel. Wekerle Sándor miniszterelnök válasza után a főrendiház a javaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. Elnöki tanácskozás, Budapest, 1907. december 11. (A „P. K.“ ered. táv.) Justh Gyula elnök ma már korán a Házba jött s 10 órakor Wekerle, Apponyi, Kossuth miniszterekkel és Rakovszky és Návay alelnökökkel hosszan tanácskozott. Tanácskozás után az elnököt felkeresték Szappanos István vezetésével a disszidensek, akikkel egy óra hosszat tanácskozott. A tanácskozás bizalmas jellegű volt, de annyi kiszivárgott, hogy a disszidensek azt a kívánságukat fejezték ki, hogy a felhatalmazási szakasz részletes tárgyalása helyett vegye a Ház tárgyalás alá az egész kiegyezést-Justh ezt a kívánságot lehetetlennek jelentette ki. Hátralékos vidéki előfizetőinket kérjük, szíveskedjenek tartozásaikat haladéktalanul beküldeni. Szerkesztői üzenet: Fleischmann BE. Villány. A lap téves kézbesítésének a posta az oka, intézkedtünk, hogy ez többé ne forduljon elő. Fizetésre nézve tett feltételeit elfogadjuk.