Pécsi Közlöny, 1909. július (17. évfolyam, 131-152. szám)
1909-07-01 / 131. szám
1909. julius 1. Szervesztőség és kiadóhivatal Király utca 24. szám. Városi és interurbán telefonszám 111. ■nuannHi Dr. Demel Anzelm felelős szerkesztő. Csütörtök XVII. évfolyam 131. sz. Főszerkesztő: Egry Béla ország. képv. Madarász Béla kiadó laptulajdonos. Kéziratot vissza nem adunk. Előfizetési árak : Egész évre 24 K., félévre 12 K., negyedévre 6 K., egy hónapra 2 K Egyes szám ára 10 fillér. Ni ívezik ezután. Minden úgy következett be, ahogy azt Lukács László homo regius hivatalos megbízású hírének vételekor előre láttuk, s ahogy azt meg is írtuk. Azok a prepozíciók, amelyeket Lukács a függetlenségi párt elé terjesztett, még azokat a minimális követelményeket sem fedték, amelyeket Kossuth Ferenc mint a függetlenségi pártnak a kibontakozáshoz való hozzájárulásának alapjául megjelölt, s ezért a függetlenségi párt intéző bizottsága a homo regius prepozícióit visszautasította. A függetlenségi párt tehát csak önmagához maradt hű akkor, mikor így határozott. 1 . A tárgyalások tehát eredményről nem vezettek eddig s előreláthatólag fiascoval fognak végződni és Lukács László valószínűleg még a hét vége előtt visszatér Bécsbe és megbízójának a királynak jelentést tesz válalkozásának sikertelenségéről. De mi következik azután ? Hogy mi fog következni, arra az éppen nem mai keletű válság egyes fázisainak lepergése enged következtetést vonni. A magyar válságnak eredeti rugója a függetlenségi párt túlsúlyra jutása. A nemzeti ellenállást megelőző időben már túlsúlyban volt a függetlenségi párt, erkölcsi túlsúlyban a korteseszközök minden formájával összetoborzott és biztosított szabadelvű párti többség fölött. A függetlenségi párt, gyökerét a nemzet kívánalmaiban, követelményeiben bírta, s abban hogy mindig létéző, de Ausztria által mindig tagadott jogaink érvényesítését követelte, a mig a szabadelvű párt minden töbsége mellett is negyvenesztendős uralma alatt nemzeti irányban éppen semmit sem tett, óhajnak is csak azt merte hangoztatni, amit Bécs és az uralkodó előzetes beleegyezésével szentesített. E tekintetben talán elég lesz rámutatni a szabadelvű párt hírhedt katonai katonai követelményére a kigondoló bizottság által kidolgozott kidolgozott kilenc pontra, mellyel akkor a párt mellét verve járult a nemzet elé, de amely még ma is túlnyomó részében csupán jámbor kívánság minden előzetes szentesítés és jóváhagyás ellenére! Ez és ezekhez hasonló okozta a függetlenségi párt erkölcsi túlsúlyát akkor, amikor a függetlenségi párt még kisebb volt. Mikor aztán a nemzet ítéletet mondott a szabadelvű uralom és Irány fölött, akkor a parlamenti túlsúlyt is biztosította azoknak, akik a nemzet jogaiért küzdöttek — akkor lett újra akuttá a válság amelynek ütköző pontja akkor a magyar nyelvnek a hadseregben való érvényesülése volt. Bekövetkezett a rendszerváltozás s a válság, olykér nyert ideiglenes megoldást, hogy a válságból az ütközőpontot izolálták addig, míg az új választási törvény megalkotva, a nép nagyobb rétege az alkotmány sáncaiba befoglalva nincs. A függetlenségi párt akkor, amikor parlamenti túlsúlya biztosítva volt, éppen a válságot előidézett okok alapján, sarkalatos programmpontja a nemzeti hadsereg megvalósításának elhalasztásába beleegyezett — ezzel a béke érdekében oly áldozatot hozott, amely könnyen discreditálhatta volna az ország előtt. Már az maga, hogy mint parlamenti többség belement egy koalíciós minisztérium támogatásába, amely egyes beterjesztett törvényjavaslataival épen alapjában támadta a függetlenségi pártot, mint például a kvótaemelés, stb. — ez már magában is oly, áldozat volt, aminőre semmiféle orszg pártjainak történetében példa nincs ! S mindezt azért tette, hogy élő törvényben megírott jogait még egyszer megvásárolja. A függetlenségi párt programmjába ütköző dolog volt például magának a kiegyezésnek megnyitása ahelyett, hogy az ország egyszerűen rátért volna az önálló vámterület megalkotására ! Ismét a függetlenségi párt hozott áldozatot, ismét beleegyezett olyan formák között, amelyek legalább a külszínt mentik meg — s amelyet a pártvezérének szinte titáni harcát követelték a kormányban — beleegyezett az önálló vámterület felállításának elhalasztásába. És most, amikor az önálló nemzeti bank felállításáról van szó, arról a követelményről, amely már az 1848 március 15-iki tizenkét pontban megvan, arról, amit teljesen szabad jogunknak ismer a 67-es kiegyezés is, arról a jogunkról, amelyről tételes törvény intézkedik és amelyet a kvótaemelésben még külön meg is vettünk, akkor a homo regius ismét azzal a kívánsággal áll elő, hogy a párt egyezzék bele ennek a kardinális programmpontnak az elhalasztásába ! 1906 óta — tehát három éve van többségben a párt, valljon programmjának melyik pontjának megvalósítása elé nem gördítettek még eddig leküzdhetetlen akadályokat? Mint parlamenti többség a koalíció által bekóba vert akarattal kellett eltűrnie azt, hogy minden programmpontjának megvalósítása mától elhalasztassék, pedig a munkára csak a ma a mienk, az alkalmas ma, az mely a munkára alkalmat isi teret is ad! Holnap már változhatnak a viszonyok, a holnap még nem Tennis-Benczenleitner - féle tornacipők, valamint sandalok nagy férfi-, női- és gyermek-cipők ismét kaphatók Városház utca 4. sz. (Geltch és Graef-palota alsó sarok.) választékban. Több kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Fehér cipők mindig raktáron. Tanonc felvétetik.