Pécsi Közlöny, 1911. április (18. évfolyam, 60-82. szám)
1911-04-04 / 60. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: JÓKAI-TÉR 2. SZÁM, I. EMELET. Városi és interurban telefonsz. 576. Főszerkesztő: Dr. EGRY BÉLA orszgg. képviselő. ЛДАДАААААДЛА Telefon 576. 1X Í4/.Ö i if 1911. április 4 YV.CIXOX Kedd XIX. évfolyam 60. szám. Felelős szerkesztő: DÖMEL ANZELM kiadó laptulajdonos. Előfizetési ár. Egész évre 20 ker., félévre 12 ker., negyedévre 6 korona, egy hónapra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. SÜRGÖNYÖK. Országgyűlés, Budapest, április 1. A képviselőház mai ülését Kabos Ferenc alelnök nyitotta meg fél 11 órakor s a gyűlés elején mindjárt bejelentette a Háznak, hogy Beöthy László, a parlament pénzügyi bizottságának előadója hat heti szabadságot kért s rögtön intézkedett, hogy távozásának ideje alatt helyettese lássa el a pénzügyi előadó teendőket. A napirend során folytatták a belügyi tárca költségvetésének a tárgyalását. Első felszólaló Szabó János munkapárti képviselő volt, aki a magyar gyermekvédelem hiányaira mutatott reá s arra, hogy a gyermekvédelemre vonatkozó törvény tulajdonképpen csak a gyermekeik természetes apáinak a könnyebbségére szolgál, kik ily módon megszabadulnak a tartásdíj fizetésének kötelezettsége alól s azt az állam nyakába várják. Szabó János e mellett alkalmat talált arra, hogy kirohanást intézzen az ellenzéki képviselők munkálkodása ellen, akik szerinte azt a nemzeti munkát, amit a munkapárt ki akar (!) fejteni, akadályozzák. Felszólalása természetesen élénk ellenmondást provokált a Ház baloldali részében. Szmrecsányi György a néppárt részéről szólalt fel és kijelentette, hogy ő akkor, amikor a nemzetiségi kérdést szóba hozta, egyáltalán nem gondolt arra, hogy engedményeket tegyen a magyar állam a nemzetiségeknek az állami szuverenitás terhére ! Meg kell a közigazgatási végzéseket a nemzetiségiekkel a saját anyanyelvükön is értetni. Blanár Béla kassai munkapárti képviselő a városok segélyezésének kérdését teszi szóvá s hozzá szól a nemzetiségi nyelvhasználatnak a kérdéséhez is. Zelenka János, a közegészségügynek intenzívebb kifejtését sürgeti. Szünet után Paál Alfréd a közigazgatás államosítása mellett tör lándzsát, Sümegi Vilmos pedig az általános egyenlő és titkos választási jog megvalósítását követeli és sürgeti. A véderőreform. (Budapest, április 3.) Héderváry Károly, Lukács László és Hazai Samu Bécsből Budapestre érkeztek, de kedden ismét Bécsbe mennek, hogy a véderőreform javaslat előterjesztésére az osztrák kormánynyal megegyezzenek, aminek nem is lesz akadálya, minthogy semmiféle törvényes parancs nincs arra, hogy a két parlament elé egy időben terjesztessék a javaslat. Lábatlanon nincs kolera. (Budapest, ápril. 3.) A budapesti bakterológiai intézet megállapította, hogy a lábatlani koleragyanús eset nem ázsiai kolera. ipvíttoi — МошШе. Irta : Dr. Kalmár Antal. Múlt héten szóba került a magyar országgyűlésen, hogy az Árpád királyok Horvátországot meghódították-e, amint azt a magyar történeti források és Korpusz Juriszunk mondja, vagy pedig nemzetközi szerződés útján jutott-e az a magyar szent korona birtokába, amint azt Priberics után Tomasics horvát bán történeti munkájában állítja. Khuen-Héderváry miniszterelnök erre azt felelte, hogy ő nem elméleti, hanem gyakorlati politikus és sokkal kevésbbé érdekli őt a múlt, mint a jelen. Ebben a felfogásban van is némi igazság, annyival is inkább, mert az a Horvátország, amiről az országgyűlésen szó esett s amiről a vita folyt, az a Horvátország a Száván túli régi Horvátország, a mai Bosznia. Ezt hódította meg s csatolta a magyar szent korona birtokához a tizenegyedik században Szent László és a tizenkettedik században Kálmán királyunk. Ellenben Horvátország, amit most szeretnének a horvátok Szent István koronájától elszakítani, tehát a mai Horvátország már a honfoglalás óta Magyarországnak kiegészítő részét alkotta. A mai Horvátország csak százhatvan esztendő óta Horvátország, csak ezóta kapcsolt rész és ma társország s azelőtt az sohase volt Horvátország. Ámde hagyjuk a multat s a miniszterelnök szerint csakugyan csak a jelent tekintjük, fordítsuk tehát egy pillanatra tekintetünket a horvátországi kivándorlók, a horvátországi magyarok felé. Dunántúlról és a Bácskából nagy rajokban vonul le a magyarság Horvátországba, különösen Szlavóniába, a horvátoknak 1868-ban oktalan ésszel átengedett három magyar vármegyébe. Levonul, mert keresi az olcsóbb földet, amit itthon az anyaországban már nem igen talál meg. Tiszta, vérbeli magyarság, becses és drága kincsünk nekünk. Ma már mintegy kétszázezer magyar él ott, dolgozik és küzd, de küzdelmük nehéz és helyzetük, ha Magyarország segítségükre nem siet, mondhatni,reménytelen. Magyarország pedig nem siet. Mert kérdjük, hogy amióta ez a horvátországi bevándorlás tart, váljon a magyar kormányok, a magyar törvényhozás, vagy a magyar társadalom gondoskodó, védő, segítő szeretete nyomon kísérte-e őket vándorló útjukban ? Megjelent-e új tűzhelyük fölött a magyarság szíve, szeretete, támogatása? Igyekezett-e valaha egyetlenegy magyar kormány, egyetlenegy magyar politikai tényező tűzhely alapításukhoz, gazdasági berendezkedésükhöz csak egyetlenegy téglát is odaszállítani ? Történt-e valaha csak egy pillanatra is gondoskodás avégből, hogy elszakadt véreink a horvátok izzó gyűlölete között is megmaradhassanak a IU] nüikolop (Merem j Sebük Anno й Тйгёп в Pécs, Perezel-ufca 6. Van szerencsénk értesíteni a nagyérdemű közönséget, miszerint Pécsett, Perczel-utca 6. szám SEBŐK ANNA ÉS TÁRSA cég alatt női kalap divattermet létesítettünk. E szakmában szerzett jártasságunk arra képesít, hogy vevőinknek a legújabb divat modelljeivel szolgálhassunk. ízléses, szolid kivitel mellett a legjutányosabb áron adhatjuk vevőinknek a legszebb e szakba vágó divat-újdonságokat. Átalakításokat jutányosan elvállalunk. Magunkat és cégünket a nagyérdemű közönség szives jóindulatába s pártfogásába ajánlva maradunk teljes tisztelettel SEBŐK ANNA ÉS TÁRSAIK. I D 0 D D Da 0a 0