Pécsi Közlöny, 1911. december (18. évfolyam, 257-280. szám)
1911-12-01 / 257. szám
XIX. évfolyam. Péntek, 1911. december 1. 257. szám. II Pécsi копну A pécsi függetlenségi és 48-as párt hivatalos közlönye. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Király utca 24. Városi és interurbán telefonszám 111. Kéziratot nem adunk vissza. Szerkesztővel értekezni lehet déli 12—12'30.I Főmunkatárs Felelős szerkesztő Dr. Egry Béla orsz. képv. Végh Lajos Előfizetési árak: Egész évre 24 korona. Félévre 12 korona. Negyed évre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Nyilt-tér sora 60 fill. SÜRGÖNYÖK. Országgyűlés, Budapest, november 30. A képviselőház ülésén Návay elelnökölt. Szmrecsányi György válaszolt Hocknak és Vázsonyinak, csodálkozva ezek tájékozatlanságán. Felemlíti, hogy amikor kifogásolta a fővárosi tisztviselők felette nagy fizetését, akkor külföldi példára hivatkoznak, nem számolva a hazai viszonyokkal. Avagy helyes-e, hogy a gázgyár igazgatójának 100000 korona fizetése legyen ? Örvend, hogy a belügyminiszter nem hagyta helybe ezt a fizetésrendezést. A fővárosi szavazatok meghamisítása tény és köztudomású dolog. Utánna Székely igazságügyi miniszter és Heltai Ferenc igyekeztek cáfolni Szmrecsányit, kit Székely felhívott konkrét vád tételére, hogy ez ügyben eljárhasson. Nyegus Miklós kihallgatása. (Wien, nov. 30.) Nyegus Hohenburger osztrák igazs. n. miniszt. merénylője kihallgatása alkalmával beismerte, hogy a minisztert meg akarta ölni. Utána Hohenburgert hallgatták ki, majd a szintén jelen volt mint elnököt. Előbbit aziránt kérdi ki az elnök, hogy látta-e a lövést, mire iggennel felel és a ruhát illetőleg azzal, hogy, mert Őfelségétől jött, éppen kegyelmet kért ez elítélteknek (akik miatt Nyegus rálőtt), mélyen kivágott mellényben és frakkban volt. Biró és Makkos lefülelve. (Veszprém, nov. 30.) Bírót és Makkost a Kereskedelmi Bank volt alkalmazottait, akik Budapesten 30000 koronát sikkasztottak el, Veszprémben, az ottani rendőrkapitány értesítése szerint elfogták, amint éppen együtt vacsoráztak. Nagyon gyorsan rájuk ismertek, mert ügyetlenek voltak. (No az ügyeseket is legtöbbnyire elfogják, hiába alakoskodnak. És így is van ez jól !) Bajban van a kínai dinasztia. (Peking, nov. 30.) Itt a dinasztia helyzete egyenesen kétségbeejtő. Juansikkai azt tanácsolja az udvarnak, hogy költözzenek el a fővárosból, a hercegek azonban vonakodnak, mert biztosan tudják, hogy menekülésük egyértelmű volna hatalmuk elvesztésével és a dinasztia pusztulásával. Kiadó laptulajdonos Madarász Béla. A választói jósaj tervezete. Irta: Egy baranyavármegyei állam, tanító. Sokáig haboztam, töprengtem, vájjon a nyilvánosság elé lépjek-e, léphetek-e tervemmel, vájjon megéri-e a nyomdafestéket vagy nem ? Ezen hosszú ideig tartó gondolkodás után végre elhatároztam magamban, hátha új utat, új irányt rejt eszmém magában, nem törődve az esetleges kigúnyolással, közreadom, hiszen ha nem használok vele, kárt semmi esetre sem okozok általa. Eddig többféle választói jog tervezetéről hallottunk beszélni. Az egyik írni-olvasni tudáshoz köti a választói jogot, a második adócenzushoz, a harmadik a katonáknak beváltaknak akarja megadni (jelszavuk : aki jó katonának, az legyen jó szavazónak Ц) vannak akik általánossá, titkossá, községenkintinek akarják tenni, de mindegyik megegyezik abban — amint ez természetes is — hogy a magyarság szupremáciáját mindenképpen fenn kell tartani. Nem foglalkozásom a politika, előttem egy sereg új generáció ül évről-évre a padban, akiknek én kötelességszerűen magyarázom az alkotmánytanból a képviselőválasztással kapcsolatban, hogy kinek van szavazati joga, kinek nincs. És elképzelem magamban, várjon ezek közül, hány lesz szavazó, hány nem ... és bizony előreláthatólag többen lesznek a választói jog nélküliek, mint azok, akiknek lesz. Hát akkor mi a patvarnak izgatom fel képzeletüket olyannal, aminek ők soha hasznát nem veszik, és ha eszükbe jut, hogy az iskolában hallottak ők valamit annak idején, hogy „ki lehet választó és nem ?“ vájjon nem-e az iskolát fogják okozni, hogy miért oltott beléjük soha nem teljesülő reményt, vájjon nem fognak-e elkeseredni azon, hogy ők annyira nem részesülnek ezen emberi jogban, mint az északi sarkon lakó eszkimó, vagy egy szaharabeli beduin ? De, hogy hosszas ne legyek, a közvélemény elé terjesztem alábbi tervemet: Mivel a mai kort a demokratikus átalakulás korának tekinthetjük — mely elől elzárkózni nem lehet, de nem is lenne helyes — terjesszük ki a választói jogot oly széles mederben, amilyenben csak lehet. Adjunk mindenkinek — a tényleges szolgálatban álló katonaság és csendőrség kivételével — tekintet nélkül arra, hogy tud-e írni, olvasni, volt-e katona, fizet-e bizonyos adókulcs szerint megállapított adót — egyformán szavazati jogot, aki kimutatja, hogy saját, esetleg családjának fenntartásáról önállóan és állandóan tud gondoskodni , de ezt a jogot kössük állampolgári eskühöz! T. i. minden 24 évet betöltött egyén (férfi), ha a fennti követelményeknek egyébként megfelel, ha szavazati jogot akar; tegyen esküt a magyar alkotmányra, Isten- és királyhűségre, hogy a fennálló és ezután hozandó törvények, társadalmi rend, vallásfelekezetek ellen sem szóval, sem tettel, sem tollal nem vét, azok ellen szavazati jogának részben és egészben leendő elvesztése mellett nem izgat, semmiféle haza-, vallás- és királyellenes titkos és nyílt társulatnak tagja nem lesz, stb. Hogy mit eredményezne ez ? A magyarság nemzeti ideáljának fölényét, megerősödését és fennmaradását. Gondoljunk a nemzetiségi kérdésekre, a romboló szocializmusra, vájjon nem szünnének-e meg egy csapásra ? Az a tót, oláh, szerb, szász, az a szocialista, a szavazatjog ellenében esküjével nyíltan a magyar haza polgárának vallja magát — ha mindjárt az eskümintát anyanyelvén tenné is le — ország világ előtt a magyar haza ellen nem tehetne semmit anélkül, hogy esküjével ellentmondásba, esetleg esküszegésbe nem keverednék. Hogy megtagadhatják az esküt ? Istenem ! Hát az a szocialista, vagy nemzetiségi katona nem esküszik-e fel a magyar zászlóra és királyhűségre ? Nem esküszik-e meg arra, hogy a hazát bárhonnét megtámadó ellenséggel szemben életével és vérével megvédi ? És hozzá ezen esküért semmi ellenértéket nem kap, míg az állampolgári esküvel óhajtott szavazati jogot nyer ?