Pécsi Közlöny, 1912. október (19. évfolyam, 122-130. szám)
1912-10-03 / 122. szám
A pécsi függetlenségi és 48-as párt hivatalos közlönye. — Megjelenik minden szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Király utca 24. Városi és interurbán telefonszám 111. Kéziratot nem adunk vissza. Szerkesztésért felelős a kiadó laptulajdonos MADARÁSZ BÉLA Előfizetési árak: Egész évre 12 korona. Félévre 6 korona. Negyed évre 3 korona. Egy hóra 1 korona. Egyes szám ára 10 fillér. A Nyilt-tér sora 60 fill. A delegációkból. A munkáját gyorsan hevenyésző magyar munkapárti és sokkal komolyabban tanácskozó osztrák birodalmi delegáció ülésezései némi port vertek fel Európában. Az európai sajtó komolyan veszi ezeket a tanácskozásokat, mintha ezek tényleg befolyásolnák a két állami monarkia külügyeit, holott tény, ami tény, Ferenc József császár és király a saját maga külügyminisztere. Az agg uralkodó békeszerető s ez szerencséje népeinek, amelyek közül nem mind oly bölcs, mint amilyenné őt tette a hosszú, a viszontagságos élet. Íme itt van Schwarzenberg Károly herceg, aki Ausztria egy részében meglehetősen elterjedt nézetet képviselt szeptember hó 26-án a delegációban, nem értve egyet a magyar referenssel, Nagy Ferenccel, aki természetesen mindenben egyetértett Berthold külügyminiszterrel. Az agg uralkodó a békét óhajtja s a balkáni status quo fentartását. De az osztrák Schwarzenberg csak feltételesen óhajtja a békét. Ha a Balkánon mások annektálnak, ő is akar annektálni és az „ausztriai nemzetiségekkel“ vérrokonságban álló balkáni népek rokonszenvét keresi. Ebből kifolyólag rámutat arra, hogy a horvátországi viszonyok „valódi nevükön meg nem nevezhetők“. Valóban különös látvány az, midőn egy osztrák főúr a balkán népnek rokonszenvét keresi, de nem keresi a magyar nemzet rokonszenvét s azzal nem is törődik, bár a magyar nemzet Ausztria népeihez közelebb áll, mint a balkáni népek. Az osztrák politikusok legnagyobb része elfelejti hogy a magyar szent koronához tartozó Horvátország területén a magyar nemzetiséget s a magyar nyelvet vadul üldözi az a horvát állam, amelynek költségeihez (tehát eltartásához) szabad akaratból évente sok millióval járul a magyar állam, amit a horvát fogcsikorgatva elfogad, mint a tigris a neki nyújtott koncot. Ezek az osztrákok nem tudják, hogy Magyarországon sehol és soha nem üldözték a horvátot, holott Horvátországban mindenütt és mindenkor üldözik a magyart. És ezek az osztrákok a magyar nemzetnek tulajdonítják a Duvaj rendszert, melyet a nem hivatalos Magyarország ép úgy elitél, mint ők elitélik és bár tudja, hogy nincs az az engedmény a világon, amely Horvátországot kielégíthetné, más mint az, ha ez a kis ország, melynek csak fele horvát, elrugaszkodhatnék a magyar birodalom kötelékéből és paritásos viszonyban jutna mint harmadik, az osztrák monarkia két államával. Pedig — vegyük csak Ausztriát — ennek vannak népei, például a cseh és a lengyel, amelyek számbelileg, értelmisége és nagy történelmi múltjuk szempontjából, hasonlíthatatlanul felette állanak a maga területéről századok előtt nagy részben kitolt s a magyar-szlavón területre rátolt Ids Horvátországnak. Valóban Eleusis rejtélyei közé tartozik az, hogy miképen lehet a balkáni statusquot fentartani és ugyanakkor nem avatkozni bele a balkánügybe ? Vájjon miképen tartja fenn Berchtold gróf a balkáni statusquot, ha a balkáni államok a statusquot fenntartani nem akarják ? Az ilyennemű jószándékok, amelyeket csak erőszakkal lehet érvényesíteni, teremtették meg a két állami monarkiának azt a hírnevét a Balkánon, amelyre vonatkozik Sherif pasának a napokban egy magyar hírlapíró előtt tett ez a nyilatkozata : „A vezető török politikusok szívük mélyében nincsenek bizalommal Ausztria iránt. Azt magam is hiszem, hogy Berchtold grófnak, aki tehetséges úriember, jó szándéka van, de a szándék még nem minden, ha jó is. ” A pécsi ellenzéki népgyűlés. Mint már jeleztük, október 13-án, vasárnap nagy ellenzéki népgyűlés lesz Pécsett, amelynek előkészítésén nagyban fáradozik a pécsi függetlenségi párt kiküldött rendezőbizottsága Eger Béla dr. országgyűlési képviselővel élén. A népgyűlésen részt vesznek az ellenzék vezérférfiai is. Eddig Parányi Géza és Bardás Béla jelentették be levélben a pécsi tiltakozó népgyűlésen való részvétüket. Ma К á -г о у i Mihály gróf a legnépszerűbb magyar politikus az alábbi táviratot intézte E g г у Béla dr. országgyűlési képviselőhöz: Régebbi ígéretemhez képest, készséggel veszek részt október 13-án Pécsett tartandó tiltakozó népgyűléseken, ha csak valami komolyabb akadály nem gátol meg ebben. Szíves üdvözlettel Károlyi Mihály. Képviselőnk üdvözlése. A Szikszón tartott népgyűlés dr. Egei Béla országyűlési képviselőnket az alkotmány védelmében kifejtett fáradhatlan tevékenységéért üdvözölte és megküldötte az ott hozott határozatot. Az Abaúj-Torna vármegyében Szikszón 1912. szeptember hó 22-ikén tartott népgyűlés kimondja, hogy a lélekvásárlás útján többségre jutott munkapárt és vezéreinek erőszakos, alkotmány és jogtipró eljárását elítéli, a szövetkezett ellenzék harcához egyhangú lelkesedéssel fentartás nélkül csatlakozik, felkéri a szövetkezett ellenzék vezéreit, hogy a harcot — amelyet a magyar nemzet hű fiai igaz rokonérzéssel állandó és feszült figyelemmel kísérnek — lankadatlan kitartással mindaddig folytassák, míg gróf Tisza István és Lukács László az ügyek vezetésétől el nem távoznak, az alkotmány és jogrend folytonossága helyreállítva nem lesz és a nemzet garantiát nem nyer e tekintetben, hogy a demokratikus választójog megalkottatik olyképen, hogy a jövőben tiszta választásokon a nemzet valódi akarata jut kifejezésre. A kerület képviselője Csermák Ernő iránt bizalmát nyilvánítja és felkéri őt, hogy az ellenzék harcában továbbra is rendületlenül tartson ki. Papp István s. k. Telegdy István s. k. jegyző, elnök, A nagykárolyi választókerület polgárainak gróf Károlyi József képviselőnek beszámolója alkalmából egybegyült polgárai bizalommal üdvözlik nagyságodat mint a pártonkivüli függetlenségi országgyűlési képviselők elnökét s az alkotmányvédelem nehéz munkájában felkérik a kitartásra és a küzdelem tovább folytatására a maga részéről a kerület tántoríthatatlan ragaszkodásáról biztosítja. A népgyülés megbízásából: Dr. Adler Adolf pártelnök. — Népgyülés Sásdon. A baranyavármegyei ellenzék nem elégszik meg azzal, hogy biztos kerületeiben szervezkedjék, hanem bemegy a munkapárti kerületekbe is, mégpedig a siker alapos réme.