Pécsi Lapok, 1860. október-december (27-51. szám)

1860-10-04 / 27. szám

Szépirodalmi, kereskedelmi, gazdászati, művészeti és tudományos hetilap. Megjelen hetenként kétszer, vasárn­ap és c­s­ü­t­ö­r­t­ö­k­ö­n. Előfizetési ár: helyben házh­ozhordással egész évre 6 frt, fél évre 2 frt 50 fr. — Vidékre egész évre 0 frt, fél évre 3 frt o. é. . Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak. HIRDETÉSEK ÁRA: Háromhasábos petit betüsíj sorért egyszeri hirdetésnél 8 kr. 2-szorinál 6 kr. 3-ad és minden utóbbinál 4 kr. o. é. Bélyeg díj külön minden hirdetésért 30 kr. o. é. SZÉPIRODALOM és TÁRSAS ÉLET. AZ ANYAI SZERETET ÁLDOZATA. —­ Beszély. — I« A két harat. Zordon hideg téli est van. A toronyóra éppen ki­ütött, midőn W.-ben, nyűgöt németország egyik kisebb városában a kora alvókat első álmukból egy póstasíp éles hangjai fölriaszták. Néhány percz múlva egy külön póstafogat állt meg a legközelebbi házak egyike előtt, melynek másod emeletében pislogó mécses lankadó sugarai való­nak még észrevehetők. Villámsebességgel nyittatott meg a ház vas­kapuja, honnan egy fiatal egyén sietett ki a téli öltönybe burkolt jö­vevény elfogadására, et az emeletre fölkísérendő. — Valahára kedves Benőm itt vagy! — szólalt meg emez, — az idő oly lassan folyt el, sokkal hosszabban, hogysem vágyaim kel­lőleg kielégítettem volna, melyekkel utánad sóvárogtam. Mindenek előtt, helyezd magad kényelembe, aztán jól kibeszéljük magunkat kedvünk szerint. A­mint a jött egyén utiöltönyeit magáról leoldá : egy szép fiatal egyén tűnt elő; huszár-hadnagyi egyenruha díszelgett rajta, mely karcsú, nyúlánk testalkatához annyira sielt, mintha csak úgy öntöt­ték volna reá; s ugyan azon századhoz vala beosztva, mely W... városban állomásozott. — Vágyaid édes Károlyom, — viszonzá a liszt — nem is köze­líthetik enyéimet. Engem már az élet is untatott a nagy városban; mióta távol valók tőled, oly kunokat kellett kiállanom, melyek egész életemet kopár sivataggá tevék. Annyira kértem az itteni századost átlételésemért, mig végre is sikerült. — Remélem, hogy nem is fogod megbánni — ismétlé Károly, a mit itt fényűzésben kevesebbet találandsz, azt fölséges szép ter­mészet s szerény családkor eléggé pótolandja. Az egyenruha azonnal egy könnyű háziköntössel s az u­tazó­­csizmák czipek által lőnek fölváltva. Egy belépő szolga ideakészleteket hozott, Károly és Benő szi­varra gyújtanak, a székeket kényelmesen közelebb vonák az asztal­hoz, s nem­sokára víg beszéd eredt köztük; régibb történeteket fel­újítottak , s reményteljes terveket szőttek a jövőre. Alig lehet különbözőbb jellem gondolható, mint e két barát kö­zötti. Mindketten ifjú éveik teljes világában, mintául szolgáltak a fér­fiúi szépségnek. M. Károly közbiró, természeténél fogva erélyes, testalkata zömök, arczvonásai szigorúk, s fáradhatlanul a tudomány­nak élt. Míg ellenben B. Benő hadnagy, kit szülei már korán egy ne­velőintézetbe adtak, vakmerőn lépett az élet sik mezejére. Minden roszra hajlandó, sőt kicsapongó vala; hajlama a könnyelműségig terjedt, de mindamellett a világ rút csábjaitól még ment. A véletlen annyira össze­forrasztó e két barátot, hogy különböző jellemeik ösz­­szefolyó érzelmeiket nem gátolák. A baráti szeretet tág körre fej­lődőit közlik. Károly idején törekedett Benő könnyelmű gondolatait elméjéből távoztatni, hogy lelki nyugalmát enyhíthesse. Benő ezt látva, a legnagyobb tiszteletet mutató ugyan barátja iránt, s figyel­meztető szavait igen szívesen fogadó, de csak igen rövid ideig követő tanácsát. A művészet tekintetében szinte igen különböző ízlésük volt. Károly szenvedélyes f­estész és kertész, de a zenéhez annál kevésb vonzalma volt. Benére a zene bájhangjai igéző hatást gyakorlanak. Ma egy hangszer ügyes kezek közt hanzék : ésszemeiben Künyírket csalogatott, vagy vidorságot költött benne. Ha Benő nőhangokat hal­lott, s a nő szép vala elragadtatása határt nem ismert. Innen követ­keztethetni, hogy Benő szive, igen hajlandó volt a szerelemre, ha­nem fokozott kicsapongásai mindig védték őt a szerelem kitörése ellen. Három szerencsésen átélt évek után Károly küzbiróvá tétetett át W...be; félév múlva követe őt Benő, s e mai napon érkezett oda. A gyertyák már jó mélyen égtek le, midőn a két barát nyugalomra ment. II. A menyasszony, B. hadnagy állásához képest, igen ízletesen bútoroztatá lakását­­Y...ben, alig hogy négy hétig lakott e kis városkában, a legelőke­lőbb családok szeretetét s vonzalmát nyerte meg, szóval mindenki előtt kedves vendég volt. Vig kedélye, könnyű társalgása, szép mű­veltsége szolgáltak előnyeid. Az udvari tanácsos családja volt, mely öt leginkább vonzó, s hol legtöbb szabad óráit födé. Az udvari ta­nácsos derék testes ember, irói hivatása, igen tudós, társalgásában mindég vidor s érdekes vala. Az udvari tanácsosné halovány, csön­des s igen kedves asszony volt, egészen 17 éves leánya nevelésének élt. Klára kisasszony — néhány évek telte után, melyeket ő egy távol rokonánál töltött, — csak nemrég jött haza szülei házához. Jelenleg ő vola e kis város legünnepeltebb szépje; gyöngéd alakú, inkább alacsony, fényes szőke selyemhaja közönséges gördületekben folyt bevállaira, égszemei oly hajoló pillanatokat téredének, hogy maga az irigység is meghajolt előtte. Azonfölül szive is kitünőleg jó, és neve­lése oly tökéletes volt, hogy mindenkit, ki vele beszélt szereidre gerjesztett. Benőnél sem hiányzottak e bájkellemek, sőt ő naponkint szebbé fejlődött. Károly növekedő figyelemmel kisére­lmezt, s látá, miszerint az ő csapodár barátja Klára szépségétől mindig áthatottabb, anélkül, hogy intései csak valamit is fogtak volna rajta. Benő egy este vigan, örömtől sugárzó arczc­al tért haza, Károlyt átkaroló, az­tán megcsókoló, s végre fölfedezé neki, hogy ő Klárát lángolón sze­reli, s ma szerelmet vallott előtte; Klára viszont szerelméről biztosító. E rohamában nem véve észre Benő, hogy Károly e hirre elhalványo­dott s homlokára mély bánat vonult. Következő napon azonnal irt anyjának, közölte vele szerelmi viszonyát, s egyúttal Klárával­ egy­­bekeléséérti engedelemért könyörgött. B. tábornagyné — Benő anyja — Bajorhonban Rossaui kastélyában lakott, melye­t boldogult férje élte utolsó éveiben szerzett. A tábornagyné büszke s hideg asszony volt; egész lényét irigy­ség s uralgási vágy tölté el. Sokáig tündöklött szépsége s gazdag­sága által Berlin első köreiben. Midőn férje, a tábornagy szolgája­

Next