Pécsi Lapok, 1860. október-december (27-51. szám)
1860-10-14 / 30. szám
, Kapusi Gáspár, Gr. Forgács Ádám, Gr. Bethlen (Farkas és Miklós), Somogyi Ambrus, Szamosközi István, Harkai György, Gr. Nádasdi Ferencz, Báró Majthányi György, In Cheffer, Aszalai, Böjti, Lissnai,sat. 10 A szónoklatban, költészetben : Fiitzky János, Kismarjai Pál, Aponyi Balázs, Benitzki Péter (aranygyapjas vitéz, jeles magyar költész), Gyöngyösi István, Eszlinger Jakab (Pozsonyban az ágost. vall Gymn. elnöke), Bakos, Kövesdi, Dervendi, Paskó Serpilius, Lednitzky, Szent-Páli, sat. — Mint tudományosan műveit gyöngyeit a szépnemnek el nem hallgathatjuk I. Rákóczy György fejedelem nejét: Lórántffi Susannát és Balduin regensburgi hittudor és ág. vall, leányát Sophia Dorotheát, Bőhm lőcsei pap nejét, ki a latin, görög és zsidó nyelvben egyformán jártas volt. A tudományos intézetek között a Jesuiták felügyelése alatt kitűntek : a nagyszombati, kassai, budai és kolozsvári főoskolák; azután az eperjesi ág, vall, mely, daczára a dán és svéd király, a szász választó fejedelem és hatávi köztársaság pártfogolásnak, sokat küzdött a mostoha körülményekkel; — a soproni, pécsi, lőcsei, szakolczai, kőszegi, egri, esztergomi, prividgyei és nyitrai (a kegyesrendiek alatt), gyöngyösi, késmárki, sat. A könyvtárak részint az elemi csapásoknak, részint egyéb körülmények önkényes dúlásainak vették e korszakban alá, — így a károlyfejérvári, melyet Bethlen Gábor alapított Corvin Mátyás árvadús maradványaiból a kelet és az összes Europa helyiségeiből. — Bethlen János szerént a török és tatár pusztuláskor 1658-ban elpusztult; e sors érte a szepesvárallyai, eperjesi, debreczeni könyvtárakat; — kitűnt még a nagyszombati, Csáktornyai, késmárki, sat. A könyvnyomdák szép száma országunkban a nemzetnek a szépet, hasznost, üdvöst, fölkarolt szelleme mellett tanúskodik. Lássuk a nevezetesbeket: Bártfa, Pápa, Sárvár, Sopron, Debreczen városok saját költségükön; — Kassán Schulcz és Fischer; — Késmárkon, Lőcsén a Breyerek; — Galgócz és Nagyszombaton az Akadémia; — Sáros- Patakon Rákóczy; — Pozsonyban Grinder; — Somorján Vechel; — Csepregen Farkas; — Eperjesen Scholcz; — Brassóban Houler; — II.-Szebenben és Kolozsvárott Ravius; — K.Fejérváron Bethlen Gábor költségén állíttattak a könyvnyomdák. VII. XVIII. SZÁZAD. Mint a természetben a mindeneket ápoló nap sugarai néha-néha elrejtekeznek a rajzok pillanatnyi időre diadalmaskodó földek elül, — úgy történt honunkban e század elején a tudományokkal. — Rákóczy szabad csapatai itt-nkt hátráltatták ugyan a tanintézetek üdvös működéseit, de mint a napnak korú utáni deritere, annál fényesebb volt ezen intézetek diadala a belzavarok csillapodtával. A tudósok élén volt maga Mária Therézia fölséges utódaival, József és Lipóttal;--Barkóczi és Eszterházy Gr. püspökök; Széchényi, Festetics Grófok; Vattai Bata Pál, ki Kálnó (Nográd) jószágán;— Jánoki nemes család Kahon (Kis-Hont), Bulyovszky, ki Losonczon ; — 0111 ik György, ki Ozoron (Trencsén) kastélyaikhoz tanintézetet kapcsoltak a nemes ifjak számára; — hasonló érdemük van : Pozsony, Sopron, Selmeczbánya sat. városoknak. E kor jelesleteit leginkább a sorstól kevésbé pártolt szülök gyermekei iránti kegyelet örökíti alapítványaikban ! —• Csak a nagyobbszerveket említjük meg. — II. Ferdinand 1621. 2000 idén. forintot rendelt évenként 12 nemes ifjú tartásáért, ruházatáért a Jesuitáknak. — Bécsben a Theresianum és Pazmaneum vegyes alapítvány. — Budán Mária Therezia 1771-ben az Akadémiát fölelevenitvén 25,558 rhén. ft. kamattal, Váczon 1768-ban a Convictust 150,000 rhén. ft-tal ajándékozta meg. — Pázmán Péter nagyszombati alapítványához (4900 forint) Szelepcsényi György 50000-et, Széchényi György 30000-et adott sat. — Kitűnt az egyes nemesek között Bibits Jakab özvegye Sz. Annas Margith 300,000 forinttal. — II. József császár 1784-ben eltörülvén a Convictusokat (nevelő és tápintézeteket) — a fő alapítványi kamatokat készpénzben (Stipendia) rendelte az érdemes ifjaknak kiadatni. Az ág. vall. kitűntek : Andrey, Artner, Boszvek, Csány, Beimel, Figel, Gabriel, szül. Thall Gabriella, Gensel, Jeszenak, Löffel holez, sat. — ide tartozik a jelen század 3-ik évében meghalt Mosocsi (Institutoris) Mihály magyar-szláv pozsonyi evangélikus lelkész, ki 32.000 ft. hagyományozott jótékony czélokra. E század tudósai közt kitűntek a hittudományban róm. kath.: Én leszek te veled. Társad és remetéd Szebb vagyok nálánál Okosabb nálánál Bátrabb is nálánál, Erősb is nálánál, Jobban is szeretlek, Lám ugyan is égek. 24. Viola, úgy légyen édes szilvem az mint akarod, Mert engemet a te szép versed meghajtott, Immáron ezután leszek te szolgálód, Társad és szerető és te szép virágod. Batthyány Ignácz erdélyi püspök, Gusztini János nyitrai püspök, Mácsai Sándor, Kósa Benedek, Egyed Joachim, Szvorényi Mihály, sat. Ágost. vall. : Krmann Dani, Sárosi János, Bél Mátyás, Matheides Samu, Torkos András és József, sat. Helv. vall.: Kocsi István, Gyöngyösi Pál, Helmeczi Istv., Budai Elaiás, sat. Unitar. vall. : Dersi Istv., Keresztúri Samu, Ágh Istv., Almási Mihály, sat. A törvény tudományban : Prileszky Pál, Okolicsáni Mihály és Pál, Petricsevich Horváth Ferencz, Nuszti Endre és Istv., B Inczédi Józs., B. Kemény János, Gr. Cziráky Antal, sat. Az orv. szakb.: Lang Ambrus, Buzinkai György, Köleséri Samu, Nuszli és Matyus Istv., Parispápai Endre és Ferencz, Ajtai Endre, Tolnai Sándor, sat. A bölcsészet és mathemat.: Gr Teleki József, Köleséri Samu, Szathmári Mihály, Reviczky és Vánossi Antal, Kempelen Farkas, Thessedik Samu, Gerliczi Ferencz, Dercsini Ján., Tsernatoni Samu, Hadak Károly, Jugonits Endre, Schaedius Lajos, sat. A történelem s régiség buv. : II. Rákóczy Ferencz, Gr. Bethlen Miklós, Coranen János, Ember Pál, Burgstaller Kristóf, Szörényi László és Sándor, Péterffi Károly, Kollár Ádám, Katona István, Hoványi Elek, Szkenár György, Koppi Károly, sat. A szónoklat és költészetben, nyelvbuvárlatban ; Gr. Kohári Istv., Kállai Pál, B. Petrásch Józs., Gr. Lázár Ján., B. Kevitzky és Gr. Zichy Károly, Berger Ist., Bajtai Antal, Hajnoczi Dani, Halapi Constantin, Gvadányi Sebestyén, Kazinczy Ferencz, Virág Bencze, Ilauu- fik és Szirmai Kristóf, Márton József és Istv., Palkovits György, Petróczi Sidonia, Gr. Pekri Lőrincz neje, B. Daniel Polixéna, Gr. Teleki László neje, B. Wesselényi és Jánoki Anna, Mária Anna Heilbron, Molnár Borbála, Artner Theréz, Csáki Katalin, Váry Klára, sat. Akadémia volt öt: Nagyszombatban , Kassán, Győrött, Budán és Kolozsvárott. Az említett Gymnasiumokon kívül e században keletkeztek még : Temesváron, Pétervárott, Kalocsán, Dobschán, Kőrösön, Kecskeméten, sat. Gymnasiumok. Ide tartozik a selmeczbányai Akadémia, melynek 1763-ban vetette meg alapját Mária Therézia, — a keszthelyi Georgicon tolnai Gr. Festetics György alapítványa; a szarvasi, szentmiklósi, Hradeken az erdészeti sat. A tudós társaságok között egyedül még csak azt említjük meg, melynek, mint az áldásdús földbe vetett magnak csirái honatyáink buzgalma által 1791, a 67-ik törv. czikk által csak keletkeztek, — mily termést ígérő eredménynyel ? Jó apáink — nagyrészt kihalván , — nem láthatták, annál boldogabbak mi, a jelen század ivadéki, kik a virágzó Magyar tudós társaságnak örvendünk. PÉCSI TÁROGATÓ. — Csütörtökön reggeli 9 órakor ült össze a cs. k. megyei törvényszék, a Lapunkban is többször említett rabló fölött ítélendő. Az elővizsgálatok be lévén fejezve, az eljárás a tanúk kihallgatásával kezdődött. — A vizsgálat és tanúvallomások nyomán aznap mintegy negyedfél órakor fölolvastatott az itélőszék végzése, melynek nyomán’óra Imre a rögtön ítélő bróság elé állíttatni rendeltetett; társa valami Kurucz Jancsi nevű ifjúsága (17 éves) miatt a törvény rendes aljára utasíthatván. A tanúk vallomásából kitűnt, hogy e két rabló, bűntetteik kezdete óta, mindig együtt volt, s minden bűntettet együtt követelt el. F. sept. 4-én kezdték rablásaikat a mánfai utón, hol két aszszonyt támadtak meg, s tőlök gyümölcsöt és pénzt raboltak; ugyan aznap ugyanott egy földmivest is megállítottak, s tőle mindent elvettek, mit csak nála találtak. Ugyan sept. 4-én este T. pécsi mészárost a somogyi határon keresztül vezető országúton orozva megtámadták. Ez kocsiján elaludva, egy fejére tett baltacsapás folytán fölébredt, s magát védeni akarván, baltáját egyik után dobta, s védelme végett a kocsiról leugrott, azonban csak hamar több baltacsapás által földre téríttetett, karja eltöretett s csak kérése folytán mentheté meg életét. Miután pénzét elvették volna, ott hagyták az árokban, a vele levő gyermeknek pedig megparancsolták, hogy tovább hajtson. Elvettek tőle mintegy harminczhárom forintot p. értékben. Sept. 5-én délután H. szabolcsi ispánynyal találkozván, azt először tiszteségesen köszöntötték s mellette elhaladtak, a mint mégis hozzá jó közel voltak, P. az ispány vállán levő puskát megfogta s le akarta venni, az ispány kissé ellentállott, mire K. baltafokkal kettőt karjára ütött, ezt P. nem elégelvén meg, K-ra ráparancsolt, hogy vágja le , mire ez baltáját élére fordítván karjába bele vágott. A dupla puskát P. magának tartva rablásaikat fegyveresen folytatták. Sept. 7-én ugyan a mánfai után valami a godisai földmivestől raboltak el 13 ft-ot. 118