Pécsi Lapok, 1860. október-december (27-51. szám)

1860-10-14 / 30. szám

, Kapusi Gáspár, Gr. Forgács Ádám, Gr. Bethlen (Farkas és Miklós), Somogyi Ambrus, Szamosközi István, Harkai György, Gr. Nádasdi Ferencz, Báró Majthányi György, In Cheffer, Aszalai, Böjti, Lissnai,sat. 10 A szónoklatban, költészetben : Fi­­it­zky János, Kisma­rjai Pál, Aponyi Balázs, Benitzki Péter (aranygyapjas vi­téz, jeles magyar költész), Gyöngyösi István, Eszlinger Ja­kab (Pozsonyban az ágost. vall Gymn. elnöke), Bakos, Kövesdi, D­erven­di, Paskó Serpilius, Lednitzky, Szent-Páli, sat. — Mint tudományosan műveit gyöngyeit a szépnemnek el nem hall­gathatjuk I. Rákóczy György fejedelem nejét: Lórántffi Susannát és Balduin regensburgi hittudor és ág. vall, leányát Sophia D­o­r­o­­theát, Bőhm lőcsei pap nejét, ki a latin, görög és zsidó­ nyelvben egyformán jártas volt. A tudományos intézetek között a Jesuiták felügyelése alatt ki­tűntek : a nagyszombati, kassai, budai és kolozsvári főoskolák; azután az eperjesi ág, vall, mely, daczára a dán és svéd király, a szász választó fejedelem és hatávi köztársaság pártfogolásnak, sokat küzdött a mos­toha körülményekkel; — a soproni, pécsi, lőcsei, szakolczai, kőszegi, egri, esztergomi, prividgyei és nyitrai (a kegyesrendiek alatt), gyön­gyösi, késmárki, sat. A könyvtárak részint az elemi csapásoknak, részint egyéb körül­mények önkényes dúlásainak vették e korszakban alá, — így a károly­­fejérvári, melyet Bethlen Gábor alapított Corvin Mátyás árvadús ma­radványaiból a kelet és az összes Europa helyiségeiből. — Bethlen Já­nos szerént a török és tatár pusztuláskor 1658-ban elpusztult; e sors érte a szepesvárallyai, eperjesi, debreczeni könyvtárakat; — kitűnt még a nagyszombati, Csáktornyai, késmárki, sat. A könyvnyomdák szép száma országunkban a nemzetnek a szépet, hasznost, üdvöst, fölkarolt szelleme mellett tanúskodik. Lás­suk a nevezetesbeket: Bártfa, Pápa, Sárvár, Sopron, Debreczen városok saját költ­ségükön; — Kassán Schulcz és Fischer; — Késmárkon, Lőcsén a Breyerek; — Galgócz és Nagyszombaton az Akadémia; — Sáros- Patakon Rákóczy; — Pozsonyban Grinder; — Somorján Vechel; — Csepregen Farkas; — Eperjesen Scholcz; — Brassóban Houler; — II.-Szebenben és Kolozsvárott Ravius; — K.­Fejérváron Bethlen Gábor költségén állíttattak a könyvnyomdák. VII. XVIII. SZÁZAD. Mint a természetben a mindeneket ápoló nap sugarai néha-néha elrejtekeznek a rajzok pillanatnyi időre diadalmaskodó földek elül, — úgy történt honunkban e század elején a tudományokkal. — Rákóczy szabad csapatai itt-nkt hátráltatták ugyan a tanintézetek üdvös műkö­déseit, de mint a napnak korú utáni der­itere, annál fényesebb volt ezen intézetek diadala a belzavarok csillapodtával.­­ A tudósok élén volt maga Mária Therézia fölséges utódaival, J­ó­z­s­e­f és Li­p­ót­tal;--Barkóczi és Eszter­házy Gr. püspökök; Széchényi, Festetics Grófok; Vattai Bata Pál, ki Kálnó (Nográd) jószá­gán;— Jánoki nemes család Kahon (Kis-Hont), Bulyovszky, ki Losonczon ; — 0111 ik György, ki Ozoron (Trencsén) kastélyaikhoz tanintézetet kapcsoltak a nemes ifjak számára; — hasonló érdemük van : Pozsony, Sopron, Selmeczbánya sat. városoknak. E kor jelesleteit leginkább a sorstól kevésbé pártolt szülök gyer­mekei iránti kegyelet örökíti alapítványaikban ! —• Csak a nagyobbsze­­rveket említjük meg. — II. Ferdinand 1621. 2000 idén. forintot rendelt évenként 12 nemes ifjú tartásáért, ruházatáért a Jesuitáknak. — Bécsben a Theresianum és Pazmaneum vegyes alapítvány. — Budán Mária Therezia 1771-ben az Akadémiát fölelevenitvén 25,558 rhén. ft. kamattal, Váczon 1768-ban a Convictust 150,000 rhén. ft-tal ajándé­kozta meg. — Pázmán Péter nagyszombati alapítványához (4900­ forint) Szelepcsén­yi György 50000-et, Széchényi Györg­y 30000-et adott sat. — Kitűnt az egyes nemesek között Bibi­ts Jakab özvegye Sz. Annas Margith 300,000 forinttal. — II. József császá­r 1784-ben eltörülvén a Convictusokat (nevelő és tápintézeteket) — a fő alapítványi kamatokat kész­pénzben (Stipendia) rendelte az érdeme­s ifjaknak kiadatni. Az ág. vall. kitűntek : Andrey, Artner, Boszvek, Csány, Beimel, Figel, Gabriel, szül. Thall Gabriella, Gen­sel, Jeszenak, Löffel holez, sat. — ide tartozik a jelen század 3-ik évében meghalt M­o­s­o­c­s­i (Institutoris) M­i­h­á­l­y magyar-szláv po­zsonyi evangélikus lelkész, ki 32.000 ft. hagyományozott jótékony czélokra. E század tudósai közt kitűntek a hittudományban róm. kath.: Én leszek te veled. Társad és remetéd Szebb vagyok nálánál Okosabb nálánál Bátrabb is nálánál, Erősb is nálánál, Jobban is szeretlek, Lám ugyan is égek. 24. Viola, úgy légyen édes szil­vem az mint akarod, Mert engemet a te szép versed meg­hajtott, Immáron ezután leszek te szolgálód, Társad és szerető és te szép virágod. Batthyány Ignácz erdélyi püspök, Gusztini János nyitrai püspök, Mácsai Sándor, Kósa Benedek, Egyed Joachim, Szvorényi Mihály, sat. Ágost. vall. : Krmann Dani, Sárosi János, Bél Má­tyás, Matheides Samu, Torkos András és József, sat. Helv. vall.: Kocsi István, Gyöngyösi Pál, Helmeczi I­s­t­v., Budai E­l­a­i­á­s, sat. Unitar. vall. : Dersi Ist­v., Keresztúri Samu, Ágh Istv., Al­mási Mi­hál­y, sat. A törvény tudományban : Pri­lesz­ky Pál, Okolicsáni Mi­hály és Pál, Petricsevich Horváth Ferencz, N­uszti Endre és Istv., B­ Inczédi Józs., B. Kemény János, Gr. Cziráky Antal, sat. Az orv. szakb.: Lang Ambrus, Buzin­kai György, Kö­­­leséri Samu, N­uszli és Matyus Istv., Parispápai Endre és Ferencz, Ajtai Endre, Tolnai Sándor, sat. A bölcsészet és mathemat.: Gr Teleki József, K­ö­le­s­é­r­i Samu, Szathmári Mihály, Reviczky és Vánossi Antal, Kempelen Farkas, Thessedik Samu, Gerliczi Ferencz, Dercsini Ján., Tsernatoni Samu, Hadak­ Károly, J­ugo­­nits Endre, Schaedius Lajos, sat. A történelem s régiség buv. : II. Rákóczy Ferencz, Gr. Bethlen Miklós, Coranen János, Ember Pál, Burgstal­­ler Kristóf, Szörényi László és Sándor, Péter­ff­i Ká­roly, Kollár Ádám, Katona István, H­o­v­á­n­y­i Elek, S­z­k­­­e­n­á­r György, K­o­p­p­i Károly, sat. A szónoklat és költészetben, nyelvbuvárlatban ; Gr. Kohári Istv., Kállai Pál, B. Petrásch Józs., Gr. Lázár Ján., B. K­e­v­i­t­z­ky és Gr. Zi­c­hy K­árol­y, B­e­rg­­­e­r Ist­., B­a­j­t­a­i A­n­­­tal, Hajnoczi Dani, Halapi Constantin, Gvadányi Sebestyén, Kazinczy Ferencz, Virág Bencze, Ilauu- f­i­k és Szirmai Kristóf, Márton József és Istv., Palko­­vits György,­­ Petróczi Si­d­o­n­i­a, Gr. Pekri Lőrincz neje, B. Daniel Polixéna, Gr. Teleki László neje, B. Wesselényi és Jánoki Anna, Mária Anna H­e­i­l­b­r­o­n, Molnár Borbála, Artner Theréz, Csáki Katalin, Váry Klára, sat. Akadémia volt öt: Nagyszombatban , Kassán, Győrött, Budán és Kolozsvárott.­­ Az említett Gymnasiumokon kívül e században kelet­keztek még : Temesváron, Pétervárott, Kalocsán, Dobschán, Kőrösön, Kecskeméten, sat. Gymnasiumok. Ide tartozik a selmeczbányai Akadémia, melynek 1763-ban ve­tette meg alapját Mária Therézia, — a keszthelyi Georgicon tolnai Gr. Festetics György alapítványa; a szarvasi, szentmiklósi, Hradeken az erdészeti sat. A tudós társaságok között egyedül még csak azt említjük meg, melynek, mint az áldásdús földbe vetett magnak csirái honatyáink buz­galma által 1791, a 67-ik törv. czikk által csak keletkeztek, — mily termést ígérő eredménynyel ?­­ Jó apáink — nagyrészt kihalván , — nem láthatták, annál boldogabbak mi, a jelen század ivadéki, kik a vi­rágzó Magyar tudós társaságnak örvendünk. PÉCSI TÁROGATÓ. — Csütörtökön reggeli 9 órakor ült össze a cs. k. megyei tör­vényszék, a Lapunkban is többször említett rabló fölött ítélendő. Az elővizsgálatok be lévén fejezve, az eljárás a tanúk kihallgatásával kezdődött. — A vizsgálat és tanúvallomások nyomán az­nap mintegy negyedfél órakor fölolvastatott az itélőszék végzése, melynek nyomán­­’óra Imre a rögtön ítélő bróság elé állíttatni rendeltetett; társa valami Kurucz Jancsi nevű ifjúsága (17 éves) miatt a törvény rendes aljára utasíthatván. A tanúk vallomásából kitűnt, hogy e két rabló, bűntetteik kezdete óta, mindig együtt volt, s minden bűntettet együtt követelt el. F.­­ sept. 4-én kezdték rablásaikat a mán­fai utón, hol két asz­­szon­yt támadtak meg, s tőlök gyümölcsöt és pénzt raboltak; ugyan az­nap ugyanott egy földmivest is megállítottak, s tőle mindent elvettek, mit csak nála találtak. Ugyan sept. 4-én este T. pécsi mészárost a somogyi határon ke­­resztül vezető országúton orozva megtámadták. Ez kocsiján elaludva, egy fejére tett baltacsapás folytán fölébredt, s magát védeni akarván, baltáját egyik után dobta, s védelme végett a kocsiról leugrott, azon­ban csak hamar több baltacsapás által földre téríttetett, karja eltöre­tett s csak kérése folytán mentheté meg életét. Miután pénzét elvették volna, ott hagyták az árokban, a vele levő gyermeknek pedig megpa­rancsolták, hogy tovább hajtson. Elvettek tőle mintegy harminczhá­­rom forintot p. értékben. Sept. 5-én délután H. szabolcsi ispánynyal ta­lálkozván, azt először tiszteségesen köszöntötték s mellette elhaladtak, a mint mégis hozzá jó közel voltak, P. az ispány vállán levő puskát meg­fogta s le akarta venni, az ispány kissé ellentállott, mire K. baltafokkal kettőt karjára ütött, ezt P. nem elégelvén meg, K-ra ráparancsolt, hogy vágja le , mire ez baltáját élére fordítván karjába bele vágott. A dupla puskát P. magának tartva rablásaikat fegyveresen folytatták. Sept. 7-én ugyan a mánfai után valami a­ godisai földmivestől raboltak el 13 ft-ot. 118

Next