Pécsi Lapok, 1868. április-június (2. évfolyam, 27-52. szám)
1868-04-02 / 27. szám
i s beavatva volt, ami az illető körben történt. El lehet tehát képzelni, mily véleménynyel vannak felőle az olasz, franczia és egyéb száműzöttek. Hogy Klapka tábornok személyes barátságban volt Napóleon herczeggel, ismeretes dolog. Az ő magatartása, bármennyi kifogást tettek is ellene a demokraták, mindenesetre különbözött Kossuthétól. Az utóbbinak legújabb megtámadására írt válaszában azt mondja Klapka, hogy: előtte száműzetése alatt nem 1848, hanem 1849, vagyis az Ausztriától való teljes elszakadás lebegett, de azért a törvényes kiegyezkedéstől még sem idegenkedett; s még azon időben is, midőn a magyar ügynek külföldön hatalmas szövetségesei voltak, mindig leplezetlenül nyilvánította azon véleményét, hogy az Ausztriával való békés és nyílt kiegyezkedés eléje teendő egy véres kétségbeesési harcz bizonytalan kimenetelének. Ez állítás teljesen igaz. Klapka tábornok a többi közt az itteni német demokraták előtt határozottan ez értelemben nyilatkozott még jóval azelőtt, hogy a magyar ügyek jelen kedvező fordulata beállott. Mindazt, amit „Válaszában a „Magyar Újság“ czikkére“ a dunai confoederatióról mond, szintén nyilvánította már öt vagy hat év előtt, midőn Kossuth ismeretes manifestumát kibocsátotta. Első pillanatra világos volt, hogy Kossuth e szlávoskodó tervezet által egész múltjával szakított. Klapkát is felszólították, hogy a manifestumot írja alá. Ő megtagadta: „Hazámban — így nyilatkozott barátai és ismerősi körében — árulónak tekintenének, ha aláírásomat odaadnám.“ Azt itteni (londoni) „német szabadság és egység egylete“ az időben egy röpiratot adott ki, melyből a következő helyeket idézem:„Kossuth a magyar nemzetiségnek egykor majdnem merev előharczosa, legújabb dunai confoederatios terve által Magyrországot bizonyos tekintetben a szlávok kezére akarja játszani. Jóllehet ez országnak már is elég baja van fajkeverékeivel és nyelvzavarával, ő még más, a moskovitasághoz rokon elemeket, a milyenek oly bőven vannak Törökországban, akár az új szövetségbe vonni. Egy tekintet a nyelvi térképre, elég annak belátására, hogy ez által a mérleg teljesen a szlávok oldalára hajolna és hogy Németország délkeleti kapujánál egy „Elő-Oroszország“ alkottatnék. Ez egészen az a terv, amely 1848-ks júniusában ama híres prágai congressuson a fanatikus cseh trio Palacky, Rieger és Brauner auspiciuma alatt orosz pópák, valamint pánszláv u. n. demokraták közreműködése mellett készült. És hogy e tekintetben épen semmi kétség ne legyen, Kossuth még hozzáteszi, hogy a dunai confoederátiónak túlnyomókig szláv képviselőkből álló törvényhozó testülete határozná meg a hivatalos nyelvet, és hogy a szövetségi hatóság székhelye fölváltva Pesten , Bukarestben, Belgrádban és Zágrábban legyen, tehát egyszer egy német-magyar városban, másszor egy románban, ellenben kétszer szláv városban! Ebből eléggé kiviláglik, hogy mily politikai és nemzetiségi irányt képviselne a tervben levő dunai szövetség Nyugat- Európával szemben. És a röpirat zárszavai a következők : „Nem ezért vérezett Magyarország hősi harczában! Nem ezért daczoltak a honvédek seregei Ausztria és Oroszország egyesült hadaival! Nem ezért fogott fegyvert Bécs, midőn októberi felkelése által a szorongatott szomszéd országon könnyíteni akart! Nem ezért bízták a nemzet képviselői Kossuthra a kormányt, nem ezért harczolt Komárom, nem ezért haltak meg Batthyány és vele a legbüszkébb és legvitézebb magyar férfiak.“ A Kossuth-féle dunai confoederatió tervének valósítása még egészen más következményeket vont volna maga után Magyarországra nézve, mint az, amit Grörgei tett. De Kossuth erőnek erejével szerepet akar játszani, és ha mindjárt erre a panszlavismust kellene is eszközül fölhasználnia , ő nem ijed vissza attól. A pesti testvérek, ámbár itt nem így nevezik magukat, közgyűlést tartottak most vasárnap s kijelenték, hogy a kormány rendeletének nem engedelmeskednek, egyúttal azon felfogásukat is nyilvánítván, hogy szabályaikat csak tudomás, nem megerősítésvégett terjesztették fel neki. Ilyej, meglepő alkotmányos elvekkel nem ritkán kedveskednek a testvérek , ami az egész világ előtt absurdum, nevetséges, azt ők egész komolysággal hirdetők, amivel az egész világ megelégszik, ami nekik mind kevés. Hol hallották ugyanis a testvérek, hogy a kormánynak nincs joga az egyletek szabályait megerősíteni, e jogot bármely szabad országban gyakorolja a kormány, s ha nem gyakorolná, miért kéne a szabályokat neki bejelenteni. Hanem hát a testvérek mindig nagy dolgokba kapnak, rövid ésszel. Az idei böjti idény különösen virágzó szaka a zeneművészetnek. Újabban Bekker János florenczi négyes társulata gyönyörködteti a zenebarátokat. Többet nem mondhatni róluk, minthogy, felülmúlják Hellmesberger társulatát, a négy hegedű, a praecis játék által, teljesen egygyé olvad s a négy szerből egy hang, egy lélek szól. A szinköltészet új termékeiről, „A pesti demimonde“ és „Thurzó Jánosról“ nem sok jót jegyezhetünk fel. Az első alatta áll a színirodalom legalsóbb fokának, nem lehet neki osztályozást adni, sikamlós, ocsmány férelmű, mely sírba szálland egy két előadás után. Thurzó János nem tartozik az előbbinek sorába, de a nemzeti színház magasb igényű közönségének nem való, regényes, minden drámaiság nélküli történet, jobban illenék a budai népszínház deszkáira. A színi képezde szép sikerrel dicsekedhetik, növendékeinek vizsgái, kivált a vígjátéki szakban jól ütöttek ki, leghátrább álltak az operai kísérletek. A gyakorlati vizsgálatok a színpadon délutáni egy órakor mentek végbe, s a színművészet hű barátai ekkor is teljesen megtolták a színházat. A növendékek főhibája a nagyobb hév hiánya, s a túlságos iskolai modor, nagyon meglátszott játékukon, hogy arra más tanítá őket, s nem maguk teremték. E hibák legkevesbbé tűntek fel a vígjátékban, s az e nembeli „Tudákos nők“ Moliéretól, a növendékek által előadva, általános meglepetést keltettek a közönségben. A „Tudákos nők“-ben Moliére élesen ostorozza ama nőket, kik megfeledkezve sajátlagos női s anyai kötelmeikről, minden idejüket a tudákoskodásra fordítják. A tárgy Moliére mesteri kezei által jeles művé dolgoztatott fel, az egész felfogásán azonban meglátszik a kor, melyben íratott, s melytől bennünket oly nagy idő választ el. Ma nap már oda fejlett a társadalom, hogy nem oly darabokra van szükségünk, melyek a nők magasb törekvéseit — habár néha félszegek — ostorozzák, sőt épen olyanokra, melyek közönyüket, szellemi hátramaradásukat teszik nevetségessé, vagy ezek szomorú következményeit rajzolják. Moliére e darabjában csak a túlság ellen száll síkra, de mi inkább a tudatlanság mint a tudvágy túlságait szeretnék megróva látni. — A nőképző egylet tagjai, bármily jókat nevetett a közönség, sőt tán maguk is a tudákos nők félszegségein, alig lesznek elismeréssel Bogdanovics kisaszszony iránt, ki Moliére e darabját most átültette, s egy alakját oly jól személyesítő, a gúny erős ellenség, ha távolról vonatkozik is bizonyos czélra. r. 1. —I» ›»›«›— Fővárosi élet. XXIV. (Bécsi dolgok. A baranyai közgyűlés. A pesti testvérek. Bekkor társulata. Két uj darab. A képezdei vizsgák.) Utóbbi időkben Pest politikai élete nagyon háttérbe szorult, a közfigyelmet majd a delegációk fontos tárgyalásai, majd az osztrák képviselőház s urak házának vitái zárták feszültségben. A concordatum csak belügye volt az osztrákoknak, de sorsa minket is érdeklett, mert ha eltörlését a kormány az urak házában keresztül vinni nem tudja, s mint kijelenté, ez esetben lelépend, a kiegyezés ügye nem csekély mértékben lett volna hátráltatva, mondhatni, megingatva. így az urak házának tárgyalását a concordatum fölött Pest is figyelemmel kisérte s osztozott a concordatum eltörlésének örömében. A vidék, a megyék, városok politikai életének jelenségei közt különösen jó hatást tett Baranya megye közgyűléseinek fellépése a szélső bal ellen; magán után az ország sok részében sorakoznak ellenük, e nyilatkozásnak azonban hatósági jellege kölcsönzött különös fontosságot. Nagyon helyesnek találtuk Polgár úr szózatát is a választókhoz, egyszerűen, a gyöngébb észnek is megfogható érvekkel lép fel a „testvérek“ ellen ; kár, hogy az egyes képviselők hasonlót tenni választóikkal elmulasztották. A pécsi takarékpénztár márt. 22-iki közgyűlése. • Elnök Plainer Antal úr a közgyűlést megnyitván mindenek előtt az idők közt elhunyt igazgatóról Plichta Ferenczről emlékezik meg, előadván annak az intézet körüli érdemeit, indítványozza hogy emléke jegyzőkönyvileg megörökítessék. Ez elfogadtatván áttér az évi jelentésre, örömmel és a teljes megelégedés érzetével említi föl, miként intézetünk 22 évi fenállása óta a lefolyt év egyike volt a legeredményesebbeknek mind a forgalom, mind az ezt követő jövedelemre nézve. Ez eredményt részint a politikai viszonyok jobbra fordultával az anyagi érdekek javulásának, de leginkább azon érdekeltség és kitartó bizalomnak lehet köszönni, melylyel a közönség intézetünk irányában folytonosan viseltetik. E bizodalom érdekében az igazgató választmány legfőbb kötelességének is tartotta minden alkalmat, sőt a visszafizetések körül gyakran a szabályoktól eltérő eljárást is felhasználni csak hogy ez által a nyilvánuló közbizodalom minél inkább fokoztassék és fejlesztessék. A kezelés körüli hús pontos eljárás eredményezvén a kimutatott sikert, az igazgató választmány és az intézetnek fáradhatlan tisztviselői méltán megérdemlik, hogy irányukban teljes megelégedésünket kifejezzük. Áttérve most a forgalom kimutatására A Bevételi rovatok száma: 1867. évi Január 1-én pénztár maradvány.................................... 30546 frt. 94 kr. Letételekben 16 fél által letetetett 120,288,, — „ 1866. évben 17 fél részéről . 71,880 „ — „ E szerint e czim alatt a mai évben több 48,408 ftal. 1576 fél által betétetett . . . 895,963 frt. 29 kr. 1866-ik évben 1178 fél által . A tavasi betétek tehát jól haladták meg az 1866-ik évet. 606,082 ,22 289,881 ft. 7 krTartalék tőkére fordittatott 2790 ft. 40 kr. 1866-ik évben.......................... 1884 „ 80 Tavai több 905 ft. 60 krral. Kamatokban befolyt a. értékpapírokból .... 2933 ft. 60 kr. 1866-ik évben..........................1146 „ 68 „ A múlt évben több 1786 ft. 92 kr. E többlett azon körülménynek tulajdonítható mint igazgató választmány m. földhitel intézeti Záloglevelek beszerzését szükségesnek találta, hogy ez által, könnyen értékesíthető papírokkal bírván — azokkal nagyobb felmondások esetében a visszafizetéseket könnyebben eszközölhesse. & b. Kölcsönökből..................... 68275 frt. 29 kr. 1866-ik évben . . . ^^541031^^7^_ E szerint a lefolyt évben a többlet................................ 14,172 frt. 12 kr. c. előlegezésekből..................... 2478 frt. 48 kr. 1866-ik évben . . . 2722 „ 52 „ Tehát a múlt évben kevesebb . ral. d. beváltási üzletekből . . . 1866-ik évben . . . _.__ Múlt évben a többlet .... ral. e. késedelmiekben..................... 1866-ik évben . . . ■ ■ E szerint a lefolyt évben kevesebb .............................................. 283 frt. 75 krral. Visszafizetések. 1. 10°/, tőke törlesztési kölcsönök után 186 fél által .... 26,602 frt. 50 kr. 1866-ik évben 196 fél által . 22,637 „ 66 „ A múlt évben tehát több . 3964 frt. 84 krral. 2.2% tőke törlesztési kölcsönöktől 1432 fél által.......................... 40081 frt. 52 kr. 1866-ik évben 658 fél által . A múlt évben többlet . . . 23294 82 16,786 frt. 70 kr-ral. E többlet azon körülménynek tulajdonítható, mivel a múlt évben nagyobbszerü kölcsönök lettek utalványozva. — 3. Előlegezésektől 845 fél által 177940 frt. — 1866-ik évben 911 fél által . 169398 „ — E szerint a lefolyt évben több . 8542 frtal. 4. Beváltási üzletekből . . . 702,880 frt. — 1866-ik évben..................... 628.005 „ — E czim alatti forgalom e szerint 74875 frtal haladta meg az 1866-ik évi kimutatást. D i jja k b a n Könyvecskék után befolyó . . 243 frt. 50 kr. 1866-ik évben . . . ... . 145 „ 64 „ A múlt évben ...... val. Beirási dijjakban .... 1866-ik évben .... A többlet a múlt évben tesz Leszámítolásban .... 1866-ik évben .... 97 frt. 86 kr.6829 frt. 89 kr. 3764 „ 5 „ 3065 frt. 84 kr. 2643 frt. 19 kr. 2494 „ 69 „ 148 frt. 50 kr- 2502 frt. 33 kr. 1866-ik évben.......................... 2481 „ 84 „ Tehát a múlt évben több ... 20 frt. 49 krral. Arany és ezüst felfizetés ... 25 frt. 50 kr. Az előadottak szerint a múlt évi bevételek összege tesz összesen..................... 2,096,064 frt. 85 kr. Egybetartva ezt az 1866-ik évi forgalmi kimutatással.................................... 1,630,649 frt. 70 krt. Kitűnik, miszerint a múlt évi forgalom............................... 465,415 frt. 15 krral haladta meg az 1866-ik évi kimutatást. Kiadások rovatában Megvett m. földhitel intézeti záloglevelekért kiadatott .......................................... 39836 frt. 39 kr. Kamat visszaápolására . . . .116 frt. 97 kr. Jövedelmi adóra..................... 1907 frt. 75 kr. 1866-ik évben fizettetett . . 137443 „ E szerint fizetettért a múlt évben több ............................................... 533 frt. 32 kral. Költségekben.......................... 3450 „ 34 „ 1866-ik évben 1143 „ 42 „ Az 1866-ik évhez képest a múlt évben több kiadatott..................... 2306 frt. 92 krral. — (Folytatása kbv.) ------------A Nibelung ének. Első kaland. K.i*imixi 1 d.a álmot lát. Világ-hires csodákat beszélnek és-regék : Dics-teljes daliákat, harczok történetét, Zaját vig ünnepeknek, siralmas bánatot, Boszút, mely földet renget, — most ily csodákat halljatok 1 244 frt. 4 kr-10902 frt. 39 kr. 9997 „ 12 „ 1905 frt. 27 kr- 1138 frt. 03 kr. 1421 „ 78 „ ral. A múlt évi különbség tesz . Egyleti ház jövedelmezett 106