Pécsi Lapok, 1922. március-június (1. évfolyam, 1-97. szám)

1922-06-23 / 92. szám

2 ol dal A drágaság okairól. Budapest, június 22. A Szózat írja : Bod János közélelmezési államtitkár a következőkben nyi­latkozott a drágaság okairól és letompítására alkalmazható eszközökről : Amikor a múlt évben minden átmenet nélkül áttértünk a szabad átalakulás terére, számolni kellett azzal a ténnyel, hogy az árak gyorsabban vagy lasabban, de mindenesetre a világparitás fölé fognak törni. Az árakra az utolsó időben való szinte rohamos emelkedéséhez hozzájárult a korona árfolyamának időleges romlása is. Három ok van­ az áremelkedésnek, amely a heteken át tartó rend­kívül nagy szárazságban kereshető. A drágaság letompításának eszközét illetőleg tisztán kell látni e tekintetben, mert kényszerintézkedésektől, rek­­virálástól eredményt várni nem lehet. A magam részéről az árszabályozás egyik legalkalmasabb eszközének a kivitel helyes szabályozását látom. Megállapíthatjuk, hogy a múlt évi rendszer, amely a lisztkiviteli illetékét pénzben állapította meg, ebből a szempontból nem vált be. Az elsők között voltam, aki annak idején a természetbeni illeték mellett foglaltam állást. Erre az álláspontra helyez­kedett a közélelmezési tanács is és ma ezt, mint rendszert a közélelmezésügyi miniszter be is ve­zette. A természetbeni lerovásnak meg­van az a jó hatása, hogy állandó állapotot teremt és bizton­sági helyzetet a gazdasági életben. Termés­zetszerű­­leg vannak még más mellékkörülmények, ame­lyeket kivitelünk szabályozásánál figyelembe kell vennünk, tudniillik indokoltan kell megállapítani azt, hogy milyen időközökben, milyen mennyi­ségben és minőségben engedhető meg az export. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy a drágaság kérdésének megoldása részletkérdés nem lehet, az egész gazdasági pénzügyi, szociális és általános politikának összműködése és erőteljes működése kell ,ahhoz, hogy az ilyen nagy kérdés megold­ható lehessen. ------— A Duna —Tisza közti attrakciók, Budapest, június 22. A Duna—Tisza közti atrocitások ügyében lefolytatott bűnügyi vizs­gálat befejeztével két terhelt kivételével a többi gyanúsított szabadlábra helyezését rendelték el. A királyi ügyészséggel egyidejűleg a katonai bün­tető hatóságok is foglalkoztak az üggyel, mert a gyanúsítottak között több a bűntény elkövetésénél tényleges katonai szolgálatban állott. Schmidt Arthur dr. hadbíró-ezredes áttanulmányozta a bűnper iratait, majd maga elé kísértette a polgári büntető hatóságok által fogva tartott Chona János Volt csendőrőrmestert és Juhász István gazdál­kodót, akiket rövid kihallgatás után letartóztatott. Schmidt hadbíró parancsára letartóztatták Orgo­­ványban hetekkel ezelőtt három Tóth fivér, továbbá Danics Mihály nevű gazdalegény. Valamennyi ter­heltet felszállították Budapestre és ügyükben megindult a bűnvádi eljárás. A magyar jóvátétel kérdése: Budapest, június 22. A Nemzeti Újság írja : Külföldi diplomáciai forrásból arról értesülünk, ■jogy még a génuai konferencia idején ama célból, hogy a Magyarországra rótt­ jóvátételi terhek tör­lesztését az ország jelenlegi súlyos gazdasági hely­zetére való tekintettel 2 évvel elhalaszthatjuk, annak idején ez a magyar kérelem olasz részről a legkedvezőbb fogadtatásban részesült (nem az olaszok tehát a jóvátétel főkövetelői, mint a Times állítja). Azóta ebben a kérdésben szélesebb körű tárgyalások indultak meg, amelyek oly biztató stádiumban vannak, hogy a magyar kormány — értesülésünk szerint —elhatározta, hogy a jóvátétel kérdését a hágai konferencia elé tárja, ahol a sem­leges diplomáciai körök felfogása szerint kedvező fogadtatásra számíthat. Ugyancsak az említett forrásból úgy tudjuk, hogy ugyanis a magyar állás­pont támogatására az olaszokon kívül Anglia és Románia is vállalkoznék és remény van rá, hogy megkapjuk a két esztendős haladékot. Politikai körökben a kormányzó beszédében használt am a kitételt, amely szerint reményünk van külpolitikai helyzetünk javulására és ezt a jóvátételi kérdés­nek említett módon való kedvező megoldásával magyarázzák. Ezzel kapcsolatosan megemlítjük, hogy Valkó kereskedelemügyi miniszter, aki mi­niszterségét megelőző hetekben Párisban a jóvá­tételi bizottsággal tárgyalt, a jóvátételi követelések mérséklésének ügyében sikerült a bizottságot meg­győzni és az antant követelését mérsékelni. A hálás németek. Berlin, június 22. (MTI.) Spanyolország a háború alatt nagy odaadással segítette a német menekülteket és hadifoglyokat. Hálából most a madridi német nagykövet a német kormány nevében nagymennyiségű gyógyszert és egyéb orvosi célokra szolgáló német cikket ajánlott fel a spa­nyol Vörös Keresztnek. I,Pécsi Lapok** HÍREK. — Személyi hírek. Vass Bertalan dr., a Székes­­fehérvári tankerület főigazgatója ma délután Pécsre érkezett, ahol a pályaudvaron Buzássy Ábel c. főigazgató fogadta. Vass Bertalan pénteken elnököl a főreáliskola érettségi vizsgálatán és bevárja a volt honvéd hadapródiskolában elhelyezett alapít­ványi főreáliskola július 8-án kezdődő érettségi vizsgálatait.­­ Pekár Mihály dr., az Erzsébet tud. egyetem orvoskaros dékánja, Bielek Aladár dr. miniszteri osztálytanácsossal ma este érkezte­k Pécsre, hogy a legsürgősebb egyetemi építkezések tárgyában a helyszínen intézkedjenek. Szombaton este ugyanezen célból­­ Scipiades Elemér dr. pécsi egyetemi tanár, nőgyógyász, Kappéter Géza mű­építész és Gyoomlay Béla mérnök jönnek Pécsre. — A pécsi művész kolónia munkába kezd. A Pécsi Műbarátok Köre által létesített Pécsi Művész-Kolónia pénteken délután érkezik váro­sunkba és pedig a következő tanárok vezetése alatt : Csók István, a telep vezetője, Lyka Károly, Réthy István, Rudnay Gyula, Nemes József, S­zi­­nyey-Merse Rózsi, Lux Elek, Pilch Dezső, Horthy Béla, Szőnyi István, Mad­yasovszk­y-Zsolnay László, Vadász Ilona, Stróbl Zsiga művészek és Jeszenszky Sándor dr. a kultuszminisztérium képviseletében. Velük együtt érkeznek a festő- és szobrász-művész­­növendékek, összesen harmincketten. Amint már köztudomású, a kolónia központja a Bálics-völgyi szemináriumi szőlő lesz, mely egyszersmind a ko­lónia társadalmi centruma is leend, ahol a kolónia tagjai kaszinószerű keretben szívesen látják váro­sunk minden, a művészetekért lelkesülő polgárát. Az oktató művészek a környező villákban, a nö­vendékek pedig a városban családoknál nyernek elhelyezést. A kolónia kulturális és művészi mun­káját egy magas színvonalú irodalmi matinéval fogja s hó 24-én városunkban megkezdeni, melyet a budapesti Szinyey-Merse­ Pál-társaság rendez a pécsi Nemzeti Kaszinóban délelőtt holl órakor, melynek tárgya csupa helélg vonatkozású művészi téma lesz és pedig Lyka Károly, a Képzőművészeti Főiskola rektora felolvasást fog tartani Madarász Viktorról, a legelső s legkiválóbb magyar törté­nelmi festőről, akinek művészi pályája Pécsről indult meg. Sándor Tivadar, művészeti író pedig Székely Bertalannak a pécsi székesegyházban lévő freskóit fogja művészi szempontból ismertetni, végül Jeszenszky Sándor dr. a Szinyey-Merse-Pál- Társaság céljait és működését fogja vázolni. A Pécsi Műbarátok Köre ezúton is meghívja váro­sunk minden érdeklődő polgárát ezen ünnepélyre, melyre lejövetelüket megígérték Pekár Gyula volt államtitkár, Nagy Árpád min. tanácsos, Rónay- Rippl József, Fényes Adolf, Felvinczy-Takács Zol­tán stb. és a fővárosi sajtó képviselői. Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter Nagy Árpád min. tanácsos kíséretében szintén Pécsre szándékozik ezen alkalomból, hogy meg­­mut­ssa egyrészt a művészeti törekvés iránti érdek­lődését, másrészt, hogy beigazolja Pécs irányában változatlan rokonszenvét. — A Magyar Társadalomhoz ! A háború által reánk nehezedett elviselhetetlen szociális állapotok könyörtelen erővel sújtották főleg azt az ifjúsá­got, amelyik mindig készséggel áldozta fel minde­nét a haza oltárára egy jobb jövő reményében. A megérdemelt jólét helyett jött a nyomor, a ruhát­­lanság és a téli kínzó hideg rettenetes szenvedése. Voltak, kik megértették, hogy a nemzet jövője forog veszélyben és lelkiismeretük szavára hall­gatva, adományaikkal igyekeztek megmenteni az ifjúságot. De egyeseknek a jóakarata nemesszivű­­sége és áldozatkészsége mind csak egy csepp volt a nyomor tengerében. És ezért az ifjúság maga vette kezébe a megélhetéshez és munkához szük­séges anyagiak előteremtését : megszervezte a Ma­gyar Diáknyomorenyhítő­­Akciót, hogy anyagilag függetlenítse magát, mert egyenesen haladni csak anyagilag függetlenül lehet. Az akció nem óhajtja az amúgy is sok oldalról igénybevett társadalmat újabb áldozatokkal terhelni, hanem, a kellemes szórakozás derűjén át akar céljának megfelelni : nyári mulatságok, szinielőadások, hangversenyek, kabarék és táncestélyek rendezése által. A nagy­arányú mozgalom sikeres megindulásához az ifjú­ság szenvedését megértő és vele együttérző társa­dalom erkölcsi és anyagi támogatására apellál. A Magyar Diáknyomoreávhitő Akció Vezetősége. Ideiglenes helyiség : Budapest, IX. Köztelek u. 1. — A rézgálic kiosztás még tart. A város gazda­sági hivatala értesíti az igényjogosultakat, hogy a rézgálic kiosztása még ezen a héten is tart, bezá­rólag vasárnapig. Akik tehát még nem vették át rézgálicukat, jelentkezzenek a városházán. — Felhívás a városi nyugdíjasokhoz. A város újólag felhívja a városi nyugdíjasokat és kegy­­díjasokat, hogy átmeneti segélyük ügyében mi­előbb jelenjenek meg a városházák, i. e. 42. alatt.­­ Az iparostanonciskolák záróvizsgája szerdán és csütörtökön délután a legszebb eredmény fel­mutatásával folyt le. Szerdán délután a női szabó tanulók, csütötökön délután a férfiszabók és pin­­cértanoncok vizsgája volt nagy érdeklődés és láto­gatottság mellett. A szakvizsgák még egyrészt tanújelét adták az iparosgenerációnak helyes és célirányos szellemi kiképzésének, másrészt bemu­tatták azt a lelkes ambíciót, amelyet kifejt az a fáradhatatlan tanítógárda, mely vállalkozott arra, hogy a serdülő tanoncifjúságot a szépre és nemesre tanítsa. A szakvizsgákon részt vett a Pécsi Ipar­testület tanonciskolai bizottsága is, élén Madarász József ipartestületi elnökkel, ki közvetlen szavak­kal intette és buzdította a tanoncifjúságot, hogy saját érdekében kövesse tanítói oktatását, az iskola úgyis csak parányi részét tudja nyújtani annak a sok szellemi tudásnak, amelyre ma egy komoly és intelligens iparosnak szüksége van. — Középeurópa legnagyobb biztosító intézete Pécsett. A Frankfurti Biztosító R. T., amely 120 millió márka tartalékalappal rendelkezik, Pécsett ,,Délmagyarországi fiók” címen expoziturát létesít. A délmagyarországi fiók Baranya, Somogy és Tolna megyék területére terjed ki. Az expozitura vezető igazgatójává Dombóváry Ödönt, a M. kir. Keres­kedelmi Múzeum levelezőjét nevezték ki, aki már a békeévekben is jó hangzásúvá tette nevét a bizto­sítási pályán nagy látókörével és kiváló képzettségé­vel. Ezzel a Vezető állással olyan működési terület­hez jutott, amelyen teljességében bontakozhatnak ki elismert és kipróbált kvalitásai. — Iparostanon­ciskolai módszeres rajztanitói értekezlet. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 26.539-1922. sz. a. kelt rendeletével az iparos­­tanonciskola­i módszeres rajztanitói értekezletek tartását elrendelte. Ily rajztanitói értekezlet Pé­csett f. é. julius hó 6 és 7-én lesz megtartva, mely­nek vezetője Littván Sándor budapesti központi iparoktatási igazgató lesz. A miniszter rendeleté­ből részt vesznek azon : Dunaszekcsőről 1, Má­­gocsról 1, Mohácsról 3, Pécsváradról 1, Siklósról 2, Villányról 1, Barcsról 2, Csurgóról 1, Kaposvár­ról 3, Marcaliból 1, Nagyatádról 2, Szigetvárról 1, Tabról 1, Bajáról 3, Bátaszékről 2, Németbólyból 1, Pécsről 21 rajztanító és rajztanár. Ugyanakkor a tanoncoknak a folyó évben készült rajzaiból ki­állítást rendeznek, hogy be lehessen mutatni az egyes iskolák rajzi tanmenetét.­­ Mielőtt ruhaszükségletét fedezné, ne mulasz­­sza el posztó- és ruha-raktáramat megtekinteni. Páll Ödön, Széchenyi-tér 18. — Nesz és Varga az ügyészségen. Az utcai verekedésekből kifolyólag őrizetbe vett Nesz Ká­rolyt és Varga Ferencet kihallgatásuk után csütör­tök délelőtt a rendőrségről átkísérték az ügyész­ségre. Az ügyészség szabadlábra helyezte őket.­­ Nyolcszázezer koronás dohánycsempészés. Bár a cím komolyságából ez nem következik, ke­délyes végű esetecske történt egy nagyarányú dohánycsempészéssel kapcsolatban. A napokban megjelent a rendőrségen a siklósi vámkerület sza­kaszparancsnokságának egyik vámőre és bejelen­tette, hogy egy 800.000 koronás dohánycsempé­szésnek jött nyomára, sőt a főbűnöst magával is hozta. — Hol van ? — kérdi a rendőrfogalmazó. — Itt van az ajtó előtt — válaszolt a vámőr. És azzal kiment, hogy behívja a dohánycsempészt. Azonban megrökönyödve tapasztalta, hogy embere közben eltűnt. Az ajtó előtt álló rendőr egyszerre csak jámborul megszólal : — Kérem, ne tessék keresni azt az urat. Azt üzeni, hogy megunta a várakozást és elmegy. Vámőrünk a haját szerette volna tépni dühé­ben, de itt is póruljárt, lévén olyan sima a feje, mint egy billiárdgolyó. Az így elillant csempész persze sietett értesí­teni társait a veszélyről, úgy hogy az elrendelt házkutatások eredménye csak néhány kiló dohány volt, amit aztán lefoglaltak, így a nyolcszázezer koronás dohánycsempészés leleplezéséből nem lett semmi. Vámőrünk most botot vásárolt és azzal üti nyomát a furfangos csempésznek. — Évzáró kulturünnepély. A pécsi m. kir. posta és távirdaigazgatóság f. évi junius hó 25-én d. u. 5 órakor a postapalota kupola csarnokában házi j­ellegű évzáró kulturünnepélyt tart, melyen a postás dalárda énekel, postások gyermekei versenyszava­lásban vesznek részt, Bagoly Domokos pt­­. ellenőr szaval. A versenydijak kiosztása után Schumann János pt. titkár gordonkajátéka, Kaffka József pt. főtiszt szavalata következik, majd a „Nem, nem, soha“ dalt énekli a postásdalárda. — Katonai lőgyakorlatok. Június hó 27 és 28-án a katonaság a patacsi harcászati lőtéren naponta reggel 6 óra 30 perctől délután 4 óráig éles lőgyakorlatokat tart. — Pécsi kalapgyár. Legmegbízhatóbb beszer­zési forrás. Dús raktár gyári árakon. Olcsó és szak­szerű javítások. Király­ u. (Lyceummal szemben). 1922. június 23

Next