Pécsi Lapok, 1923. január-április (2. évfolyam, 1-97. szám)

1923-01-31 / 24. szám

2. oldal. Pénzügyi hivatal és vámhivatal vezetőjét minden­­ nélkül letartóztatták. Recklinghausenben letar­tóztatták és kiutasították a főpolgármestert, mert a francia parancs teljesítését megtagadta. Hordeban egy francia század több páncélautóval bekerítette a postahivatalt. A francia katonák reggel 4 órakor behatoltak Tschauder postafőtanácsos lakásába és kivonszolták ágyából. Azt sem engedték meg neki, hogy családjától búcsút vegyen. Dortmund, jan. 30. Az újabban megszállott területen most elrendelték a szigorú ostromállapotot. A rendeletet még nem hozták nyilvánosságra, hanem annak közlését a rendőrfőnökre bízták. A rendelet szerint a postai és vasúti alkalmazottak minden szabo­tázsával szemben fegyveres erőt fognak alkalmazni. Az újságok és minden nyomtatvány cenzúra alatt állanak­ Gyűlések tartásához a megszálló hatóság külön engedélye szükséges. A rendelet megszegőire 3 évi fegyház és 10 millió frank pénzbüntetés van ter­vezve. A megszálló hatóság a rendelet kibocsátását azokkal az akadályokkal okolja meg, amelyeket mű­ködése elé gördítenek. Stockholm, jan. 30. A baloldali szoci­demokraták kongresszusa a következő határozatot hozta : A bal­oldali szociáldemokraták elmulaszthatatlan köteles­ségüknek tartják, hogy lángoló szavakkal tiltakozza­nak az imperialista Ruhr politika ellen. A kongresszus nyomatékosan felszólítja a francia dolgozó lakosságot, hogy az emberiség nevében tagadja meg segítségét attól, hogy az erőszak a jogon diadalt arasson. Saarbrücken, jan. 30. A keresztény bányamunkások szakszervezetének elnöksége és 16-os bizottsága teg­nap egyhangúlag elhatározta, hogy a bérkövetelés elérése céljából be kell szüntetni a munkát. A bánya­munkások régi szervezete tegnap tartott ülésén szin­tén elhatározta a sztrájkot, mely február 5-én kez­dődik. Határozottan kijelentették, hogy nem poli­tikai, hanem tisztán gazdasági sztrájkról van szó. A bányamunkásokon kívül előreláthatólag több rokon­szakma munkás is sztrájkba lép, esetleg a lotharingiai bányamunkások is, akikkel most folynak a tárgyalá­sok. (MTI.) Düsselsdor, jan. 30. Jeures düsseldorfi főpolgár­mestert kiutasították és haladéktalanul elszállították a meg nem szállott területre. Hofkentlever polgár­­mestert, akit letartóztattak és Grefeldbe szállítottak, négy hét­­ fogházra és büntetésének azonnal való meg­kezdésére ítélték. Róma, jan. 30. Mussolini változatlanul azon az állásponton van, hogy nem küld olasz katonákat a franciák Ruhr vidéki akciójának támogatására, de ha a német munkások sztrájkba lépnek, akkor hajlandó lesz helyettük olasz vasutasokat, bányászokat és ipari mun­kásokat rendelkezésre bocsátani. Vifilichen, jan. 30. Gorában szombaton feltartóz­tattak körülbelül 350 nemzeti szociálistól, akik útban voltak München felé. Mindannyiukat laktanyákban helyezték el. Gera és területére kihirdették a kivételes állapotokat. Prága, jan. 30. (MTI.) A kormány képviselője a múlt héten Reichenbergben feloszlatott egy gyűlést, amelyen a Ruhr megszállás ellen akartak tiltakozni, amidőn a szónokok egyike a franciák mértéktelen rablóvágyairól beszélt. Gyűlés után a tüntetők és a rendőrség között összetűzésre került a sor. A tüntetők közül többeket elfogtak, azonban a német képviselő közbenjárására később újra szabadon bocsátották őket. Duxban, Karlsbadban és más helyeken szintén gyűléseket tartottak, amelyek azonban nyugodtan folytak le­ arra, hogy a bér járulékainak meg nem fizetése miatt felmondással élhessen. Az ilyen közüzemi költségeket az ország összes városaiban a bérlők a háztulajdono­soknak megtéríteni tartoznak és Pécsett is a bérlők jórésze ezek megtérítését magukra vállalták, belátva, hogy nem kívánható a háztulajdonostól, hogy csak közüzemi kiadások címén nagyobb legyen a kiadása, mint az összbér bevétele. Tájékozásul, hogy ezen köz­üzemi kiadások mily összegekre rúgnak, közölte, hogy 1923. évben fizetendő szemét kihordásért szo­bánként 200 korona, az üzletekért nagyságuk sze­rint 1500, 4000, illetve 12.000 korona, vizdíj címén előszoba után 30 korona, minden szoba után 75 korona, a konyhák után 175 korona, mosókonyha után 250 korona, a fürdőszoba után 1500 korona, az adagoló kiesett után 300 K, oly házakban, hol víz­óra van felállítva, a fogyasztott víz köbmétere után 10 korona, kéményseprési díj címén az első kerületben 31, illetve 37 K,a második kerületben 23, illetve 30 K, a harmadik kerületben 21, illetve 27 korona, aszerint, hogy a kémény földszintes, vagy emeletes házon van-e. Az előadónak érdeme, hogy dacára annak, mi­ként élénken ecsetelte a háztulajdonosok keserveit, előadását mégis akkér fűszerezte, hogy a végletekig elkeseredett háztu­lajdonosokat sikerült megnyug­tatnia, ugyannyira, hogy bár eleinte elkeseredett és hangos közbeszólások történtek, mégis az egész gyűlés a legnagyobb nyugalomban folyt le és az azon résztvevők a Hiszekegy elmondása után azzal a biza­kodással távoztak el, hogy a kormány a legközelebb kibocsájtandó új lakbérrendeletével végét veti a ház­­tulajdonosok kálváriájának. A pécsi háztulajdonosok mint már jeleztük, vasárnap délután a városház közgyűlési termében, a termet és karzatot zsúfolásig megtöltő érdekeltek jelenlétében gyűlést tartottak, melyen Hamrik­ Imre elnökölt, ki kifejtette, hogy a háztulajdonosokat azért hívták egybe, mert az álta­luk alakított egyesület alapszabályai még mindez­­ideig j­óvá­hagyást nem nyertek és igy az egyesület közgyűlést nem tarthat, de igen sok oly ügy van, melyben a háztulajdonosoknak állást kell foglalniok. Ezen ügyekről Sárkány Ármin dr. tartott másfél óra hosszat érdekesen és figyelmet lekötően előadást, melyben ecsetelte azt a szomorú helyzetet, melyben jelenleg a háztulajdonosok vannak, rámutatva azon­ban arra is, hogy a jelenlegi közüzemi költségek mel­lett a lakók helyzete sem a legrózsásabb. Kifejtette, hogy a helyzet csak a lakások teljes felszabadításával orvosolható, mert m­íg a lakások felek­, a lakáshivata­lok diktálnak, még a lakáscserék sem fejlődhetnek ki. Figyelmeztette az előadó a polgárságot arra a veszélyre, mely fenyegeti akkor, ha a tervezett lakás­törvény meghozatnék, ugyanis ebben olyan intéz­kedés céloztatik, hogy amennyiben valamely vidéki városra a lakáshivatal azt állapítaná meg, hogy abban lakásínség van, akkor jogosult a miniszter a lakás­igényjogosultság mérvét megszorítani s igy megtör­ténhetik, hogy a régi pécsi lakót, legyen az háztulaj­donos vagy bérlő, kiteszik majd lakásából, vagy családjával együtt egy szobában való lakásra utal­ják, lakásának többi részét pedig kiutalják olyan­nak, ki korábban Pécset még hírből sem ismerte. E tekintetben indítványára elhatározta a gyűlés, hogy megkeresi a város polgármesterét, intézkedjék idejében, hogy ezen a város egész polgárságát fenye­gető intézkedés a törvénytervezetből töröltessék. Tekintettel a februári félévnegyedre, ismertette elő­adó a béremelési és felmondási lehetőségeket, egyben azon tanácsot adván a háztulajdonosoknak, hogy lehetőleg ne éljenek felmondással, mert ha a felmon­dásukat a bíróság joghatályosnak ki is mondaná, a szerzett tapasztalat szerint ezen határozatokat a lakáshivatal lehetőleg nem foganatosítja. Ismertette végül a közüzemi pótlék kérdését, mely abban áll, hogy a város közgyűlése által hozott határozat szerint a bérlők tartoznak a háztulajdonosnak 1922. január 1-től visszamenőleg megtéríteni aránylagosan azon kiadásait, melyek a vízdij, szemét kihordási dij, ké­ményseprési dij és pöcegödörtisztítási dij címén fel­merültek. Ez a szabályrendelet jelenleg a miniszté­riumban van jóváhagyás végett és azt a tanácsot adta a bérlőknek, hogy ne várják be, míg ezen sza­bályrendelet jóváhagyva a minisztériumtól vissza­jön, mert ez eset­ben nagyon nagy összeg jönne össze, ezt talán mindegyik bérlő egyszerre megfizetni nem tudná és ezzel fegyvert adna a háztulajdonosnak „Pécsi Lapok“ 1923. január­­31. A kisantant akciója Magyarország ellen. Budapest, jan. 30. Nem csupán Franciaország határozta el a katonai rendszabályok alkalmazását a Ruhr vidéken, hanem a kisantant is lépéseket tett Párisban, Londonban és Rómában, hogy rábírja a nagyhatalmakat arra, hogy a kisantant Magyarország­gal szemben alkalmazhassa ugyanazokat a rendsza­bályokat és hogy reá­kényszeríthesse Magyarországot a trianoni szerződés alapján a jóvát­ételi összegek meg­fizetésére. A francia kormány természetesen kedvezően fogadta Benesnek ezt a javaslatát, az angol kormány azonban azt a választ adta, hogy ez a kérdés őt a leg­kevésbbé sem érinti,s amennyiben a kisantant katonai rendszabályok alkalmazását helyesnek véli Magyar­­országgal szemben, cselekedje azt saját felelősségére és veszélyére. Ami az olasz kormányt illeti, azt vála­szolta, hogy sohasem enged meg egy szláv akciót Magyarország ellen. A Tribuna közli: Biztos forrásból értesülünk, hogy a kisantant kormányai között megegyezés van arra, hogy a szövetséges nagyhatalmaknál ellenőrzés átengedését fogják kérni Bulgária és Magyarország felett. A kisantant államai ezt a lépést állítólag leg­közelebb meg fogják tenni. tilttUK . A vitézi szék gazdasági szövetkezete. Buda­­pestről jelenti tudósítónk. A nemzetgyűlés délelőtti ülése folyamán Albrecht főherceg vezetésével a vitézi szék gazdasági szövetkezetének kisebb küldöttsége kereste fel a miniszterelnököt. A küldöttségben részt vett Horthy István, Simonfalvy Tihamér ezredes, Gálócsy Zsigmond, akik hoszszabb ideig tanácskoz­tak a miniszterelnökkel a szövetkezet ügyében.­­ A m. kir. posta és távírda üzemi és kezelési tisztviselők országos egyesületének pécsi csoportja f. hó 28-án tartotta meg tisztújító közgyűlését, melyen a következő új tisztikart választották meg: Elnök Olaszy Gábor, társelnök: Greksa Etelka,titkár Bodo­­lácz Ferenc, jegyző: Schmidt Ádám, pénztárnok Háger Károly, pénztári ellenőrök Wurszky Ferenc és Szathmáry Jánosné. Választmányi tagok: Bagoly Domonkos, Borsy Aranka, Csery István, Dobokay Mária, Dósa József, Járányi Anna, Kovrig Jánosné, Poszpischil Istvánné, Rácz Imre, Rácz Imréné, Rusz Sántha János, Sz­athmáry János. Póttagok : Baeuerle Julia, Kósa Aladár, Retzer Karol­in és Sohnhalter Henrik. — Az iparosok pécsi szövetsége a kereseti adó ismertetése céljából február 2-án délelőtt 10 órakor a városház közgyűlési termében nagy iparos gyűlést tart, melyen minden iparos a saját érdekében jelen­jen meg. Előadó a pécsi pénzügyigazgatóság kikül­döttje lesz. A Vas és fémipari szakosztály február 1-én, csütörtökön este fél 8 órakor tartja rendes évi köz­gyűlését az Ipartestület tanácstermében. — Sütőiparosok szakosztálya február 1-én dél­után 4 órakor tartja rendes évi közgyűlését az Ipa­rosok Olvasóköre helyiségében. — A húsiparosok szakosztálya csütörtökön, feburár 1-én délután 6 órakor tart­ja az Ipartestület tanácstermében rendes évi közgyűlését. — A nagykanizsai orvosszövetség ellen. A nagy­­kanizsai magánorvosok nemrégen Nagykanizsán meg­alakították a Nagykanizsai Orvosszövetséget. A Zalavármegyei Orvosszövetség ebben egységbontást lát és megtette az alakulás ellen a szükséges lépéseket. — Nem adnak Amerikába útlevelet. A belügy­miniszter értesítette Baranya vármegye alispánját, hogy az északamerikai Egyesült Államokba az útle­velek kiadását az 1922—23. évre megállapított kvóta kezelése miatt beszüntette. — A nagyváradi premontrei főgimnázium bezárá­sának oka. Mint ismeretes, a románok minden jog és igazság ellenére elrendelték a nagyváradi premon­trei főgimnázium bezárását. A román miniszter a bezárást semmivel sem indokolta meg, de Nagy­váradon mindenki tudja, hogy a bezárás oka tulaj­­donképen az a beszéd, amelyet dr. Kovács Lajos premontrei főgimnáziumi igazgató a román király gyulafehérvári koronázása idején mondott. A beszéd kifogásolt része szóról-szóra a következő: ,,Most, amikor az agrárreform következtében a földet kihúzták alólunk, és az alma mater tetején becsurog az eső, nemsokára ott leszünk, hogy az intézet növendékei el fognak széledni, akkor majd elmehetünk a király elé, mint az ókor rabszolgái mondván : Ave Caesar, morituri te salutant ! Egyenesen, őszintén és becsü­letesen meg kell mondanunk, ami fáj“. — A „Sellye! Dalosegyesület” vegyeskara pom­pásan sikerült Petőfi- és Madách-ünnepet rendezett folyó hó 27-én. Az ünnepet a „Magyar hiszekegy*’ nyitotta meg, mit a vegyeskar Lisinszky Nándor vezetése mellett precizitással énekelt. Majd Derlik Imre dr., a daloskor elnöke hatásos beszédben mél­tatta Petőfi és Madách érdemeit. Majd a műsor többi száma következett: énekek és szavalatok, melyek közül kivált „Faluvégén kurta korcsma” dramati­zált életkép és Dénes mérnök szavalata: „A rab oroszlán!’, majd Marosi Szidike adta elő lelkesen „A magyar nemzethez” című költeményt Petőfitől. Az est fénypontja volt Lisinszky Nándorné szavalata. Két költeményt adott elő: „Szeptember végén” és „Tudjátok-e, mi a szerelem ?” címűeket. Előadása magas művészi színvonalon állott. A műsort tánc követte, mely a késő reggeli órákig eltartott. — A Pécsi Szr. Biblia Társulat f. hó 28-án, vasár­nap tartotta meg Justus Miksa hitközségi elnök rész­vételével közgyűlését. J. Engel Róbert dr. elnök be­számolt az elmúlt 1921 és 1922. évek fontosabb ese­ményeiről, méltatva az egyesület elhunyt díszelnökét, Fodor Ignác úrt és ugyancsak a múlt évben elhunyt Spitzer Lajost, kinek a gondnokságban megüresedett helyét, egyhangú választással, Engel Alfréd pécsi nagy­­kereskedő foglalta el.Megemlékezett a nagysikerű fel­olvasási ciklusról, melyet 1921—22. tején az egyesület rendezett és mely úgy a felolvasások színvonalát, mint azok gyakoriságát illetőleg az egyesület törté­netében páratlan. Weisz Gábor hitk. titkár beter­jesztette az egyesületre vonatkozó számszerű ada­tokat a tagok­­létszámáról, újabb és régebb alapítvá­nyokról, maj­d az egyesület pénztárkezeléséről,a­melyre vonatkozó számvizsgáló bizottsági előterjesztés után a közgyűlés a felment­vényt megadta. Tagdíjak te­kintetében elfogadtatott azon elnöki előterjesztés, mely szerint az évi tagdíj minimuma 100 koronában állapíttatott meg és az 1922 és 1923. évekre egyszerre szedessék be. — „Bőrkabát különlegességek” készülnek Páll Ödönnél Széchenyi-tér 18. Dunántúl legnagyobb férfi szabóüzeme, óriási posztó- és ruharaktár. — A vasúti és postadijtételek összhangbahozása céljából február elsejétől a belföldi postacsomag díj­szabása a következő: 1 kg.-ig 105, 5 kg.-ig 175, 10 kg-ig 325,15 kg-ig 475 és 20 kg-ig 625 korona. Élelmi­szereknél 75, 125, 225, 325, illetve 425 korona. A terjedelmesebbeknél pedig ezen díjaknak másfél­­szerese jár.­­ Letartóztatták a cégvezető gyilkosát. A buda­pesti rendőrségen ma délben befejezték a nyomozást a tegnap reggel történt halálos kimenetelű revolveres verekedés ügyében és déli 12 órakor Rakoday Jenő rendőrkapitány kihirdette az előzetes letartóztatás­ról szóló végzést Eszláry Károly banktisztviselő előtt. A letartóztatás szándékos emberölés bűntette címén történt.­­ A buzsáki plébános gyilkosa megszökött a fogházból. A pécsi kir. ítélőtábla néhány héttel ez­előtt súlyosbította a kaposvári kir. törvényszéknek azt az ítéletét, amelyet Ivancsics János és fia fölött hozott a buzsáki plébános, Plachner Lászlónak a meg­gyilkolásért. A Kúriához felebbezett ítélet fölötti döntést nem volt türelme bevárni az Iváncsics-fiú­­nak, aki tudvalevőleg magára vállalta atyja helyett a plébános meggyilkolásában való teljes bűnösséget. Az Iváncsics-fiára a táblai ítélet szerint 15 évi fegy­ház várt volna, amely elől f. hó 26-án, pénteken reg­gel egy óvatlan pillanatban megszökött a kaposvári fogház udvaráról. Kézrekerítése iránt megtörténtek az intézkedések.­­ Az ingyenes gazdasági tanfolyam e héten közbejött akadályok miatt elmarad a jövő hétre. — Nem lesz drága a ruhája, ha Szandrét A.. ezelőtt Neumann M. férfiruha áruházában vásárol Tekintse meg kirakatainkat. — Az államvasut számítása minden téren csődöt mondott. A remélt bevételi emelések mindössze csak 48 százalékban voltak megállapíthatók a sokszor fel­emelt tarifa és utazási rendszer mellett és emelkedés csak azóta látszik biztosítottnak, amióta az általános drágulás utolérte valamennyire a vasúti jegy drágulását. Egészen bizonyos, hogy a vasutaknak legrövidebb időn belül ismét emelnie kell a tarifát, hogy egyensúlyozni próbálják a jelenlegi deficitet és azt a drágulást, ame­lyet ők idéztek elő a novemberi nagy tarifaemeléssel. A jövő hónapban már nem teljes vonatokat indítanak, hanem csak megrövidített vonatok közlekednek, mert nincsen szükség az üresen közlekedő kocsikra. — Amerikai magyarok dollárai Magyarországon. A bécsi magyar követség hivatalos megállapítása szerint az Amerikában­ élő magyarok 1922. évben 4 milliárd magyar korona értékű dollár összeget küld­tek haza hozzátartozóiknak Magyarországba.

Next