Pécsi Lapok, 1923. május-augusztus (2. évfolyam, 98-196. szám)

1923-06-10 / 129. szám

2. oldal A kaszinók teljes felszerelésének kiegészítése Mindaz, amiről itt beszámoltunk, a semmiből varázslódott elő. Azonban a semmi is napról-napra kevesebb lesz, ha kividről, a városból, a faluból, a megyéből, a szomszédos megyéknek katonailag ide­tartozó részéből nem pótolja a jóakarat, az áldozat­­készség és a józan ész. Ha belekezdenénk mindannak felsorolásába, ami még hiányzik, hogy a legénységi kaszinók felszerelése kellemes és teljes legyen, nagyon, nagyon sokról kellene beszélnünk. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének vezetősége Buda­pesten a hiányok pótlásának a be­szerzésére felajánlotta a hadsereg parancsnokság­nak eléggé nem értékelhető szolgálataikat. A buda­pesti eredményekről közelebbit nem tudunk e pilla­natban mondani. Hisszük, hogy az eredmény a legjobb. Volt alkalmunk a szövetség pécsi fiókjának elnök­­nőjével beszélni ez ügyben. Őméltósága lekötelező szívességgel jelentette ki, hogy a közeljövőben várja Pécsre a szövetség vezetőit, sőt a Kormányzóim őfőméltóságát is .Behatóan fog érdeklődni az akció módozatai iránt. De már most kijelenti, hogy a Ma­gyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének pécsi fiókja a legmesszebbmenőleg áll az ügy szolgálatába. A város bekapcsolódása a nehéz helyzet dacára is könnyebb, mint a falvaké, tehát a megyéé. Pedig kívánatos volna, ha Kiscsány községnek mennél több követője akadna Baranya falvai között. Már csak azért is, hiszen áldozatuknak a gyümölcseit legelsősorban a fiaik élvezik. Ezt kell megértetni a községekkel a tanítóknak, papoknak, jegyzőknek, főbíróknak, akiknek az akciót a figyelmébe ajánljuk. Tudjuk mi azt nagyon jól, hogy ez ma nem könnyű dolog. De tudjuk azt is, hogy soha akkora szükség nem volt ennek a megértésére és ennek a végrehajtására, mint ma Trianon f­ehér árnyékában. Tudjuk mi azt nagyon jól, hogy a falut nehéz megindítani. De tudjuk azt is, hogy amint az volt az egyetlen szírt, melyen a vörös őrület megtörött, a falunak kell lennie annak a melegágynak, ahol mindent, mindent odaadnak az eljövendő Magyar­­országnak, a magyar hadsereg bátor, erkölcsös lel­kének , a fiaiknak, az unokáiknak. Tudjuk mi azt nagyon jól, hogy a parancsnok­ságok többszöri felszólítására is alig jönnek be azok­nak a nagyezü­st és arany vitézségi érmes magya­roknak a fényképei, akikről el akarják mondani a legszebb magyar meséket az ut­ódaiknak. Okulás és követés céljából. Nem érkeznek be ezek a fény­képek, mert az apa nem küldi be a fiáét, a fiú az apáét, a feleség az uráét. Az elesettek megrajzolták a maguk soha el nem fakuló képét. Ők nem küldhetik el. De az élők és a hősök hátram­aradottai miért késlekednek, miért vonakodnak — erre nem lehet magyarázatot találni. Erre még mentséget sem lehet találni. Hiszen ha végre lehetett hajtani egy kötelessé­get egy vagy több élet árán, ezt a kevesebb áldozattal járó kötelességet nem értjük meg, hogy miért nem lehet teljesíteni. Pedig ez többére minden oszlopnál, minden aranyos betűnél. Mert azt megviseli, megeszi az idő — de itt lelkekbe vésik nap-nap után. És amit egyszer a lélekbe véstek — azt onnan nem lehet kiirtani soha. Alkalmunk volt beszélni ez ügyben Baranya vármegye főispánjával és alispánjával is. Csodál­kozásuknak adtak kifejez­ést a magyar nemtörődömség felett. Készséggel kijelentették, hogy­ magukévá teszik az akciót és mindent megtesznek az ügy ér­dekében. Befejezésül ennyit: a legénységi kaszinók fel­adata nagy feladat, a sorsa a mi jövendőnk kialaku­lásának a sorsa. Felszerelése hiányos. A tisztikar és a legénység elment az áldozathozás legvégső határáig. Most a közönségen van a sor. Most a magyarokon van a sor. Adjon kiki amit tud. Nem is amit tud, amije fölösleges. Szívesen vesznek mindenféle adományt: sakkot, társasjátékokat, magyar és német köny­veket, hazafias képeket, írószereket, papirost, tinta­tartót, régi iskolakönyveket stb. Az adományokat a 8. gy. e. parancsnokságához a régi Ferenc József laktanyába kell juttatni. Tehát adni kell olyat, ami fölösleges. Ha pénz, hát azt. Nem ami kell, ami fölösleges. De ami elenged­hetetlenül szükséges ahoz, hogy megteremtsük az eljövendő magyar lelket, benne és vele az eljövendő magyar feltámadást, Nagymagyarországot. A beszéd eddig nagyon sok volt. Azt kérem, némán, kérem és köszönöm nélkül, a jövőnk ránk árnyékolódó minden reménységével, a koldusságunk üres tarisznyájából adjuk oda azt, amink fölösleges arra, amire mindnyájunknak a legnehezebb órában lesz szükségünk: önmagunkra. "Pékter Lapok . Horthy Miklós Szatmárvármegye törvényhatóságának díszközgyűlésén ,,Félre kell tenni minden osztályérdeket”. — Országos adal­ozásból mauzóleumot Kölcsey sírja fölé. A kormányzó Mátészalkán, Budapest, június 9. (MTI.) Nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzó ma reggel 9 órakor érke­zett meg kíséretével Mátészalkára. A különvonat a Hymnus hangjai mellett futott be a pályaudvarra, ahol díszes, előkelő közönség várakozott a kormányzó megérkezésére. A kormányzó szalonkocsijából ki­szállva elhaladt a diszszázad arcéle előtt. A disz­­század balszárnyán a vitézi szék kapitányának veze­­tésével a környékbeli vitézek jelentek meg. Goszthonyi Lajos főbíró üdvözölte a kormányzót. A kormányzó az üdvözlésekre a következő szavakban válaszolt : Régi tervem valósíto­tam meg, amikor eljöttem ide,Szatm­ár vármegye földjére. Jól esik látnom haza­fias lelkesedésüket , kérem, ápolják továbbra is szí­vükben az önzetlen, áldozatkész hazaszeretetet. Szív­­ből köszönöm lelkes üdvözlésüket. Ezután a kormányzó kocsiba szállt és a városba hajtatott. Délelőtt goll órakor kezdődött meg a polgári iskola tornatermében, Szatmár vármegye törvény­hatóságának díszközgyűlés, amelyet Kölcsey Ferenc a Hymnusa megírásának százéves évfordulója alkal­mából hívtak egybe. A virágokkal és zászlókkal fel­díszített termet zsúfolásig megtöltötte a díszmagyar ruhába öltözött közönség és hölgyközönség. Az ülés megnyitása után Kende Zsigmond báró vezetésével a törvényhatósági bizottság küldöttségileg kereste fel a kormányzót és felkérte a díszközgyűlésen való részvételre. Péchy László főispán az elnöki emelvé­nyen felállított helyre vezette a kormányzót. Ugyan­csak a főispán nyitotta meg az ünnepélyt. Nemzeti nagy szerencsétlenségünkben is ihlessen meg ben­nünket Kölcsey forró hazaszeretete — mondotta — ércvesszővel véssük szivünkbe tanait. Komoróczy István dr. alispán a vármegye nevében tartott ünnepi beszédet, amelyben méltatta Kölcsey nagy egyéni­ségét és jelentőségét. Ezután Almássy­­ László, a nemzetgyűlés alelnöke a nemzetgyűlés nevében hó­dolt Kölcsey emlének, majd Klebelsberg kultusz­­miniszter a kormány nevében mondott beszédet. Balogh Jenő nyugalmazott miniszter, a magyar tudományos akadémia főtitkára az akadémia kép­viseletében beszélt. A Hymnus — mondotta — hazafias imádság, amely az egek urához beszélt, és elismeri, hogy az ő segítsége nélkül nem tudunk kiemelkedni. Kende Zsigmond báró a törvényhatósági bizottság tagja azt indítványozta, hogy a díszköz­gyűlés felirattal forduljon a kormányhoz az iránt, hogy országos adakozásból állítsanak fel megfelelő mauzóleumot­ Kölcsey Szatmár­ csekei sírja fölé, továbbá, hogy politikai irányú műveiből új kiadást rendezzenek. Egyúttal indítványozta, hogy a dísz­közgyűlés küldjön ki egy 10 tagú bizottságot, amely a vármegye hódolatának jeléül holnap délelőtt 12­1 órakor Kölcsey sírján koszorút helyezzen el. A dísz­közgyűlés egyhangú lelkesedéssel magáévá tette az indítványt. A közönség a Hymnus hangjai mellett oszott szét. A kormányzó­k 12 órakor a községháza tanács­termében vonult, ahol a vegyesdandárparancsnok a helyőrség tisztikarát mutatta be neki. 12 órakor pedig az egyházi,megyei,a gazdasági egyesület, Máté­szalka város és a Kansz küldöttségét fogadta a kor­mányzó. Az üdvözlő beszédekre többek között a következőket válaszolta a kormányzó: A nagy Kölcsey szellemével ma is a régi hazafias szellem él itt, a nemzeti eszme, a nemzeti gondolat újjáalkotó szelleme, a mindent egységesítő összetartás, amelyre jobban szükségünk van, mint valaha. Nagy mun­kánkban legfőbb támaszunk a magyar anyaföld. A magyar újjáéledésnek másik tényezője a magyar kultúra. Véssük szívünkbe, hogy a magyar föld népének és a magyar kultúra harcosainak együtt kell haladniuk és félre kell tenni minden osztályérdeket, felekezeti különbséget, vállvetve kell dolgo­zni a haza jobb jövőjéért. 1 27 órakor a szatmármegyei gazdasági bank helyiségében díszebéd volt, amelyen a katonai és polgári előkelőségek vettek részt. A kormányzó 24 órakor folytatta útját Vásárosneménybe. A lausannei békekonferencia holtpontra jutott. Lausanne, június 9. A békekonferencia napok óta holt­ponton van, és nem csoda, hogy ilyen körül­mények között hírek keringenek az elnapolásról és a tárgyalások megszakításáról. Hozzájárult ehhez az a­­konstantinápolyi jelentés is, hogy az ahgorai kormány újabb utasítást küldött Izmed pasának, hogy semmiféle további engedményt ne tegyen. E hír valónak bizonyult. A borkivitel érdekében. Budapest, jan. 9. A Magyar-Lengyel Kereske­delmi Kamara ma Kossinczky Viktor elnöklésével ülést tartott, melyen a magyar bortermelés problé­májával foglalkozott. A kérdést Foltényi Róbert ismetette behatóan, vázolva a magyar szőlőterme­lők nehéz helyzetét. Javasolta, kérjék fel a kormányt, hogy legmesszebbmenőleg támogassa a kivitelt. A most két és fél millió hektoliter bor ép kétszerese annak, ami évente az ország határain belül elfogy. Egy kedvező termés katasztrofális lehet a termelőkre, mert sem megfelelő edénymennyiség, sem megfelelő férőhely annak elraktározására nincs. A kérdést csak a lengyel kormánnyal mihamarabb megkötendő kereskedelmi szerződések vihetik dűlőre, mert Len­gyelország egyik legnagyobb fogyasztója a magyar boroknak.­­ Mindenfajta szabó és paplanvattát nagyban és kicsinyben mindenkor a legolcsóbb napi áron vásárolhat a Béka-boltban. Selyemvatta különleges­ség legfinomabb paplanok részére. 1823. június 10 A Mecsek-Egylet köréből. A Mecsek-Egyesület június 17-re tervezett tety­­tyei ünnepélyét — mint említettük — az ezen napon rendezendő gyüdi zarándoklat és a június 15—17. napokon tartandó katonai lóversenyekre valő tekin­tettel elhalasztották és azt június 24-én fogják meg­tartani, hogy ezen alkalommal a város lakosságá­nak remélhető tömeges résztvételével a tönkretett mecseki sétautak helyreállításához szükséges pénz egy részét összegyűjthessék. A sétautak újból való jó karba helyezése annyira közérdek, hogy ennek a célnak anyagi támogatásával mindenki a saját érdekét szolgálja s azért nem szükséges, hogy ezt nagyhangú reklámokkal ajánlják a közönség figyel­mébe. Katonazene, konfetti és gazdag tombolán kívül az esti órákban a világ szép tájairól képeket fognak vetíteni, ami stílszerűen illeszkedik majd bele a Mecsek ünnepély keretébe. A részletes prog­­rammot a rendezőség közölni fogja. Utolsó kimutatásunk óta az örökös tagok sí­­rába léptek: Breiner Béla, Fűszerkereskedők áru­forgalom r. t., Kálmán Andor, Kummer Gyula, Lu­kács Ernő, Pintér Jánosné, Schuller Gáspár, Schwarz Gyula, Tóth Zoltán, Vajda Ferenc és Vámos Miklós ; régebben befizetett örökös tagsági díjukat 2000 K-ra kiegészítették: Böhm Emil, Kende Alfréd, Littke József, Littke Józsefn­é, Pintér Józsefné és T­­eki Sándor (Villány). 5000 K-val: Gyenes Miksa. Rendes tagok tettek: Adler Gusztáv, Alt Jakab, Beck Zsig­mond, Berecz Károly ifj., Bihar Alajos, dr. Bök Béla, Brandthofer Antal, Dezső Gézáné,Dlusztus Bálint, Erdőssi Emil, Erdőssi Emilné, Haasz Samu, Hilfreich Simon (Siklós), Kasza István, Király De­zső, Király Ödön, Kohn Mór, Kollár Aurél, Krausz Samu, Kreiszler Ignác, Lukács Ernőné, Mondschein Béla, Nick György, Richter József, Schmidt János Schmidt Jánosné, Spiegel József, Stern Aranka, Tei­­szinger József, Vámos Ignác, Worher István, Wéber Elek, Wéber Elekné. Tagsági jelentkezésre szolgáló iv a Geltch és Graef drogéria pénztáránál van le­téve, ahol mecseki levelezőlapok, térkép és útmu­tató könyv is kapható­k. Borgia Lucretia. Akad-e a világon művelt ember, aki a Borgia név hallatára össze ne borzadna ? Dicsőség, vér, bosszú, becsvágy, gyűlölet és szerelem fűződik hoz­zájuk. Mi az igaz, és mi a kitalálás ? Ki tudja ? Az egyedüli ami ebből a borzalmas időből bizonyság­ként hátramaradt: a kosztümök, nevek, szokások és az élet külsőségei. Történetírók százai jellemezték már ezeket a renaissance-embereket és mindegyik másként . A renaissance-idők eme korának minden pompája, a bosszú eme véres ideje, a barátság és szerelem újjá­éled a filmen. A figurákat nem lehet úgy rajzolni, mint azok tényleg voltak, hanem csak úgy, amilyenek lehettek. Egy Cezare Borgia borzal­masságait megmagyarázni emberleg nem lehet, leg­feljebb az okokat kutatni. Cézarét Conrad Veidt ala­kítja. Ő a dráma aktív alakja. Szeret, gyilkol, ala­­koskodik, rombol. Célja szentesít minden eszközt. Ez a kegyetlen ember aki megtestesít­i a renaissance­­idők minden gyalázatosságát, mikor a kis Lucretiá­­ról van szó. A filmen itt csúcsosodik ki a hős nagy tragikuma. A tyrannus megtörik szerelmében. Ott lebeg Cezare alakja körül az emberiség nagy tiszta­­lángja, melyet Lucrétia lobbantott fel és ez a tűz elemészti a gonoszságokat. Ez a konklúzió ad Ri­chard Oswald filmalkotásának örök fényt, melyben benne van a renaissance tündörkő ragyogása és haj­nalhasadásának melegítő sugarai. Borgia Lucrétia... Ha volt valaha egy fiatal nő aki lángra lobbantotta a rajongó poéták szívé­ben szunnyadó parazsat, úgy ő volt az, aki virágzó fiatalságának és tündöklő szépségének varázsával lenyűgözött mindenkit. Titokzatosság vette körül ezt az asszonyt, hol gyalázattal illették, hol felma­gasztalták, s nem akadt halandó, aki közel férkőz­hetett volna lelkéhez- Liane Haid játsza Lucretiát. Ez mentes azoktól a bűnöktől, amike­t a történelem szeret szemére vetni. Egy szenvedő, tiszta asszonyt látunk, aki mindent eltűr szerelméért. De mikor feltárulnak Cezare förtelmes bűnei, amikor a gyötrő szenvedé­skért bűnhődést követel, a dráma igazi hősnőjévé emelkedik. A türelmes asszonyból szi­gorú bíró lesz, aki kérlelhetetlenül torol­ja meg a bűnt, amit ellene elkövettek. Kabinet-alakítást nyújtanak még Paul Wegener és A. Bassermann, valamint Lubinszky Tibor. Az évad ezen leggrandiózusabb filmje két egy­másutáni részben 3­ 3 napig lesz hétfőtől kezdve az Apollóban 6,­­8 és 1210 órai kezdettel bemutatva. ­ Hirdetések a villamosokon. A Villamos Vasút bérbe adja az összes kocsik mennyezetét és ablakait. Az ablakokon a hirdetések úgy lesznek elhelyezve, hogy az utcán és a kocsik belsejében is láthatók. Felvilágosítással szívesen szolgál a villamos vasút irodája Nefelejts­ utca 2, telefon 8-51.

Next