Pécsi Lapok, 1924. január-április (3. évfolyam, 1-99. szám)
1924-03-29 / 74. szám
SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, MUNKÁCSY MIHÁLYUTCA 10. SZÁM. * KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA. SZERKESZTŐSÉGI TEL. 109. * KIADÓHIVATALI TEL. 27. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN 1 HÓRA 15.000 KORONA, 4 OLDALAS LAP ÁRA 800 K, 8 OLDALAS 1200 K, ENNÉL NAGYOBB 1500 KORONA. A középiskolai tanárok illetményei. —• A nemzetgyűlés pénteki ülése. —• Budapest, március 28. A nemzetgyűlés mai ülését t 1l 1 órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Elnöki előterjesztések után áttérnek a középiskolai reformról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Első felszólaló Ostor József. A javaslatot elfogadja. A tanárképzés és a tanárok anyagi helyzetét teszi szóvá. Nem képzelhet el jó iskolát jó tanár és tanító nélkül. A tanárokat és tanítókat megfelelő javadalmazásban kell részesíteni. Ma az a helyzet, hogy egy bírósági titkár több fizetést kap, mint egy több szolgálattal bíró középiskolai tanár. A helyettes tanár összes illetménye ma 65.000 korona, míg az igazgató javadalmazása 1,600.000-től 1,900.000 korona. Ez a helyzet teljesen tarthatatlan. Határozati javaslatot nyújt be, melyszerint utasítja a nemzetgyűlés a kormányt a középiskolai tanárok illetményének méltányos rendezésére, valamint arra, hogy a helyettes tanárokat a bírósági titkárokkal lehetőleg azonos elbánásban részesítsék, szabályozzák az iskolán kívüli foglalkozásokat és az óratöbbleteket arányosan díjazzák. Ezután Rothenstein Mór szólal fel. Kívánja a numerus clausus eltörlését. A numerus clausus mellett sem lehet kevesebb a zsidó tanulók száma, mert ezek most külföldön tanulnak. A középiskolai reform helyett a népoktatást kellett volna szabályozni. El kell tiltani a mestereket attól, hogy 10—12 éves gyermekeket foglalkoztathassanak. Kívánja az ingyenoktatás kiterjesztését. A javaslatot nem fogadja el. Ezután Petrovácz Gyula szólal fel. A felszólalások azt bizonyítják, hogy a szociáldemokraták nem a dolgozó munkásság érdekeit képviselik. Nagyon helyesli a javaslat célkitűzését, amikor a valláserkölcsi és hazafias nevelést jelöli meg. Helyesnek tartja, hogy kimondja a javaslat, hogy a középiskola célja nem csak az oktatás, hanem a nevelés is. Bírálja a javaslat részleteit. Helyesli a reálgimnáziumok létesítését és azt hiszi, hogy a középiskolák 80—90%-a reálgimnáziummá fog átalakulni. A javaslatot elfogadja. Az elnök jelenti, hogy a miniszterelnöktől átirat érkezett, amelyben értesíti a nemzetgyűlést, hogy a Kormányzó Őfőméltósága március 25-én kelt magas elhatározásával Walkó Lajos kereskedelmi minisztert a pénzügyminisztérium vezetése alól felmentette és báró Korányi Frigyest nevezte ki pénzügyminiszternek. Ezután Hegymegi Kiss Pál szólal fel. Nézete szerint a középiskolák reformját az elemi iskolák reformjának kellett volna megelőzni. A törvényjavaslattal kapcsolatosan rendezni kellett volna a középiskolai tanárok fizetésének kérdését is. Beszéde alatt lép a terembe Korányi Frigyes, az új pénzügyminiszter, mire a kormánypárton zajosan megtapsolják és éljenzik. Az újvédők részéről a következőket kiáltják feléje : Előbb javítsa meg a koronát, akkor aztán megtapsolhatják. Korányi: Remélem, most már sikerül. Ezután megköszöni az üdvözlést és leül székébe. Hegymegi folytatja beszédét. Kifogásolja, hogy az egészségtant, az alkotmánytant és a gyorsírás tanítását nem vezették be az iskolákba. Nem csak a magyar irodalom, hanem más tudományok művelésére is szemináriumokat kell felállítani. A középiskolákban több súlyt kell fektetni a jellemképzésre. Kívánja az érettségi vizsga megszüntetését. Hibáztatja a tanárképzés reformjának elmaradását. A javaslatban hiányok vannak és azért nem fogadja el. Ezután Farkas Tibor szólal fel: Szükségesnek tartaná, ha a középiskolákban bármilyen szláv nyelvet tanítanának. Reméli, hogy a miniszter nem fog kitérni ez elől a kívánsága elől. A javaslatot egyébként elfogadja. Azután Zsirkay János szólal fel. A javaslat szerinte csak a káoszt növeli azáltal, hogy új középiskolai típusokat állít fel. A népoktatás kifejlesztése a legfontosabb elsősorban. Statisztikai adatokat sorol fel arról, hogy az elmúlt években a közoktatási, kiadások során egészségtelen eltolódások mutatkoztak az egyetemek javára és a középiskolák hátrányára. Határozati javaslatot nyújt be a tanárok mellékfoglalkozására vonatkozólag, amely szerint mondja ki a nemzetgyűlés, hogy a középiskolai tanárok állandó javadalmazással járó tisztséget csupán abban az esetben vállalhatnak, ha ez pedagógiai működésükben nem akadályozza őket és hogy e foglalkozásuk a nemzeti érzés műveléséhez és ápolásához nyújt új teret és alkalmat. Mondja ki továbbá a nemzetgyűlés a középiskolai tanárok egyes osztályára a létszám maximumát és utasítsa a nemzetgyűlés a kultuszminisztert a tanárképzés módosításáról és a fizetés újjászervezéséről szóló törvényjavaslatok beterjesztésére. Végül mondja ki a középiskolai tantárgyakat a középiskolák minden típusára. A javaslatot nem fogadja el. Ezután az elnök napirendi javaslatot tesz. Javasolja, hogy a legközelebbi ülés holnap, szombaton 10 órakor legyen és napirendjén első pontként szerepeljen a földbirtoknovella 2-ik paragrafusa 6-ik szakaszának a tárgyalása és ennek letárgyalása után a középiskolai reformról szóló javaslat folytatólagos tárgyalása. A földbirtoknovella tárgyalásával automatikusan életbe lépnek a sürgősségi szabályok és a holnapi ülésen 8 órás ülések mellett tárgyalják a nvellát Drózdy Győző és Farkas István a Házszabályokhoz kérnek szót és helytelenítik az elnök eljárását. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter csodálkozik azon, hogy most az ellenzéki képviselők provokálják a Házszabályvitát, holott ők sürgették legjobban a novella gyors letárgyalását- A Ház a novellára kimondja a sürgősséget. A törvényjavaslat nincsen befejezve, hiszen a kormányzó Őfőméltósága a tárgyalás folytatása végett visszaküldte. Hozzájárul az elnök indítványához. Zsitvay Tibor alelnök kifejti, hogy minden egyes szakasz letárgyalása után az elnök a tanácskozást befejezettnek bizonyítja, de ebből nem következik az, hogy a törvényjavaslat tárgyalására kimondott határozatok megszűnjenek. A kimondott határozatoktól eltérő intézkedéseket tenni nem lehet. (Vanczák: 3 hónapig fogunk itt tárgyalni ? Nagyatádi Szabó: És ez olyan nagy baj, ?) Farkas Tibor házszabályellenesnek minősíti az elnök eljárását. Szakács Andor ugyanilyen értelemben szólal fel. Mégis nincsen kifogása az ellenzéknek sem a 8 órás ülések, sem a 12 órás ülések megtartása ellen, mert ők is azt akarják, hogy minél előbb törvénnyé tegyen. Az elnök jelenti, hogy hátravan az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. (Nagy zaj a baloldalon. Felkiáltások : A napirendet nem fogadtuk el!; Rothenstein Mór : Nem kérdezték meg a Házat). Zsitvay alelnök megállapítja, hogy a napirend felolvasásakor szabályszerűen feltette a kérdést, hogy elfogadják-e a napirendet és a válasz igenlő volt. Az ülés 13 órakor ért véget. Korányi a pénzügyi helyzetről, Budapest, március 28. Korányi Frigyes báró a mai pénzügyi helyzettel kapcsolatban többek között mondotta : Ezelőtt pessimista voltam és megjósoltam azokat a gazdasági viszonyokat, amelyek bekövetkeztek- Most optimizmussal látom a kibontakozás útját. Egész Európa most érkezett el arra a pontra, amely a háború utáni helyzet likvidációját jelenti. A gazdasági élet stagnációja erősen éreztetni fogja hatását. Az a nagyarányú játék, amely a tőzsdén folyt, a szanálási akció keresztülvitele folytán meg fog szűnni.A stagnáció olyan egészséges atmoszférát fog teremteni, hogy azok a papírok, amelyek mögött reális nagy vagyonok állnak, rövid időn belül fel fognak menni arra a belső értékre, amelyen néhány hónappal ezelőtt álltak. Meg fog változni az egész élet és munkája után megfelelő javadalmazást kap minden ember. • ------- Magyar-román megegyezés, Bukarest, március 28. A magyar-román tárgyalások sikerrel folytak le. A magyar delegátusok még e hét folyamán hazatérnek. A megállapodások aláírása április 10-ére várható. Főhercegi vendégek a szomszédban. Mohács, márc. 28. Izabella főhercegnő leányával, Gabriella főhercegnővel f. hó 27-én autón Mayer udvari titkár kíséretében, — Frigyes főherceg a fiával, Albrecht főherceggel folyó hó 28-án vonaton a bellyei uradalomba érkeztek szalonkavadászatra Frigyes főherceg Bédában, a főhercegi család Karapáncsán vadásznak. —-—— A brit álláspont a francia megszállásról. London, március 28. (Reuters) Macdonald miniszterelnök az alsóházban a következő kijelentést tette: Teljes mértékben meg vagyok róla győződve, hogy Franciaország a külön szerződések egész sorozatával sem biztosíthatja soha maga számára a biztonságot. A brit kormány célja az, hogy a nemzetek szövetségéhezz hasonló valamilyen testület nyújtson szavatosságot, mert a nemzetek szövetsége csak így valósíthatja meg az említett célokat. Asquith megkérdezte, hogy miképpen óhajtja Macdonald a brit érdekeket megvédeni, illetve milyen haladás történt a Ruhr vidéken abban az irányban, hogy a kiutasított lakosok visszatérhessenek és a politikai foglyok felszabadulhassanak. Igaz, hogy látszat szerint a kísérletek arra mutatnak, hogy a megállapodások a jóvátételek felosztására és a jóvátételi probléma felelevenítésére további kiindulási pontot szolgáltatnak. A brit kormány semmi kétséget sem hagyott fenn a szövetségesközi Rajna bizottságnak ama próbálkozásával szemben, hogy a Rajna vidéken megakadályozzák bizonyos német adótörvények hatályba lépését, amelyek normális módon a Rajnavidékre is kiterjednek. A versaillesi szerződés alapján létesített bizottságoknak ésalbizottságoknak az időbeli határhoz kötött jellege tekintetében Macdonald kijelentette, hogy ezeknek hatáskörükbe utalt tevékenységre és feladatokra kell szorítkozniok- Pfalz tekintetében Macdonald ezeket mondotta : Mi olyan szeparatista mozgalommal állottunk szemben, amelyet nemcsak belülről támogattak. Erről többet nem óhajtok mondani. A brit kormány úgy gondolja, hogy a népek vitás kérdéseiket döntőbíróság elé terjesztik és pártatlan ítéletekre számíthatnak. A kormány elutasítja azt, hogy a jóvátételi kérdés megoldása előtt a biztonsági kérdést külön szakértő megvizsgálás alá vegye. A volt igazságügy miniszter kilépett az egységes pártból. Budapest, márc. 28. (MOT.) Nagy Emil dr. volt igazságügyminiszter ma délután 2 órakor levélben bejelentette Mayer Jánosnak, az egységes párt elnökének, hogy kilépett a pártból. A levél a következőket mondja : Kedves barátom ! A szőnyegen forgó nagy kérésekkel kapcsolatban a nemzetgyűlésen felszólalni szándékozom. Úgy érzem, hogy közérdekű igazságaim megállapításánál az úgynevezett pártszempontok esetleg az ügy érdemének hátrányára feszélyeznének. Mély tisztelettel bejelentem neked, hogy ebből az okból a bölcs elnöklésed alatt álló pártból kilépek és kérlek, kegyeskedjél kilépésemet az általam végtelenül nagyrabecsült párt tudomására hozni. Szívből üdvözöl őszinte régi híved Nagy Emil. A Hittler-per tárgyalása, München,márc. 28. A Hitler-per mai tárgyalásán elhangzottak a vádlottak zárószavai. Krieber alezredes kiemelte, hogy a Berlin ellen való erőszakos fellépést Kahr, Lossow és Seisser készítették elő. Pöhner kijelenti, hogy ő nem árulta el sem a királyt, sem a népet, sem elvbarátait.Az 1918. évi novemberi események zsidók és szökött katonák hazaárulása volt. Ludendorff kijelentette, hogy büszke arra, hogy vállvetve haladhat ezekkel a férfiakkal és hogy megoszthatja velük sorsát. Csak a fajvédők mozgalmának akadtak olyan férfiai, akik készek voltak a hazát szolgálni. Hittler bejelentette, hogy az volt a célja, hogy Németországnak megszerezze a világ államai között azt a helyet, amelyet megérdemel. Az ő propaganandájának a haza rombolóinak megsemmisítésére kellett volna vezetnie. Ee nem törekedett miniszteri állásra, ő a marxizmus megsemmisítője akart lenni. Ő nem akarta az államformát megváltoztatni, csak megszüntetni a német köztársaság szégyenletes magatartását. A főtárgyalás ezzel véget ért. Az ítéletet április 1-én délelőtt 10 órakor hirdetik ki. Enyhül a felvidéki árveszedelem. Bécs,márc. 28. (MTI.) Minta Neue Freie Pressének jelentik Mehrisch-Ostrauból, az Erdőskárpátokban és a Felvidék keleti részén az áradás örvendetes módon csökkent. A víz Kassa mellett 30 méterről méterre szállt le. ——-—