Pécsi Lapok, 1924. január-április (3. évfolyam, 1-99. szám)

1924-03-29 / 74. szám

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, MUNKÁCSY MIHÁLY­­UTCA 10. SZÁM. * KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA. SZERKESZTŐSÉGI TEL. 109. * KIADÓHIVATALI TEL. 27. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN 1 HÓRA 15.000 KORONA, 4 OLDALAS LAP ÁRA 800 K, 8 OLDALAS 1200 K, ENNÉL NAGYOBB 1500 KORONA. A középiskolai tanárok illetményei. —• A nemzetgyűlés pénteki ülése. —• Budapest, március 28. A nemzetgyűlés mai ülését t­ 1l 1 órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Elnöki előterjesztések után áttérnek a középiskolai reformról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Első felszólaló Ostor József. A javaslatot elfogadja. A tanárképzés és a tanárok anyagi helyzetét teszi szóvá. Nem képzelhet el jó iskolát jó tanár és tanító nélkül. A tanárokat és tanítókat megfelelő javadalmazásban kell részesíteni. Ma az a helyzet, hogy egy bírósági titkár több fizetést kap, mint egy több szolgálattal bíró középiskolai tanár. A helyettes tanár összes illetménye ma 65.000 korona, míg az igazgató javadalmazása 1,600.000-től 1,900.000 korona. Ez a helyzet teljesen tarthatatlan. Határozati javaslatot nyújt be, mely­­szerint utasítja a nemzetgyűlés a kormányt a­ közép­iskolai tanárok illetményének méltányos rendezésére, valamint arra, hogy a helyettes tanárokat a bírósági titkárokkal lehetőleg azonos elbánásban részesítsék, szabályozzák az iskolán kívüli foglalkozásokat és az óratöbbleteket arányosan díjazzák. Ezután Rothenstein Mór szólal fel. Kívánja a numerus clausus eltörlését. A numerus clausus mellett sem lehet kevesebb a zsidó tanulók száma, mert ezek most külföldön tanulnak. A középiskolai reform helyett a népoktatást kellett volna szabályozni. El kell tiltani a mestereket attól, hogy 10—12 éves gyer­mekeket foglalkoztathassanak. Kívánja az ingyen­oktatás kiterjesztését. A javaslatot nem fogadja el. Ezután Petrovácz Gyula szólal fel. A felszólalások azt bizonyítják, hogy a szociáldemokraták nem a dolgozó munkásság érdekeit képviselik. Nagyon he­lyesli a javaslat célkitűzését, amikor a valláserkölcsi és hazafias nevelést jelöli meg. Helyesnek tartja, hogy kimondja a javaslat, hogy a középiskola célja nem csak az oktatás, hanem a nevelés is. Bírálja a javaslat részleteit. Helyesli a reálgimnáziumok léte­sítését és azt hiszi, hogy a középiskolák 80—90%-a reálgimnáziummá fog átalakulni. A javaslatot el­fogadja. Az elnök jelenti, hogy a miniszterelnöktől át­irat érkezett, amelyben értesíti a nemzetgyűlést, hogy a Kormányzó Őfőméltósága március 25-én kelt magas elhatározásával Walkó Lajos kereskedelmi minisztert a pénzügyminisztérium vezetése alól fel­mentette és báró Korányi Frigyest nevezte ki pénz­ügyminiszternek. Ezután Hegymegi Kiss Pál szólal fel. Nézete szerint a középiskolák reformját az elemi iskolák reformjának kellett volna megelőzni. A törvény­­javaslattal kapcsolatosan rendezni kellett volna a középiskolai tanárok fizetésének kérdését is. Beszéde alatt lép a terembe Korányi Frigyes, az új pénzügy­­miniszter, mire a kormánypárton zajosan megtapsolják és éljenzik. Az új­védők rész­éről a következőket kiáltják feléje : Előbb javítsa meg a koronát, akkor aztán megtapsolhatják. Korányi: Remélem, most már sikerül. Ezután megköszöni az üdvözlést és leül szé­kébe. Hegymegi folytatja beszédét. Kifogásolja, hogy az egészségtant, az alkotmánytant és a gyors­írás tanítását nem vezették be az iskolákba. Nem csak a magyar irodalom, hanem más tudományok művelésére is szemináriumokat kell felállítan­i. A középiskolákban több súlyt kell fektetni a jellem­képzésre. Kívánja az érettségi vizsga megszüntetését. Hibáztatja a tanárképzés reformjának elmaradását. A javaslatban hiányok vannak és azért nem fogadja el. Ezután Farkas Tibor szólal fel: Szükségesnek tartaná, ha a középiskolákban bármilyen szláv nyelvet tanítanának. Reméli, hogy a miniszter nem fog kitérni ez elől a kívánsága elől. A javaslatot egyébként elfogadja. Azután Zsirkay János szólal fel. A javaslat sze­rinte csak a káoszt növeli az­által, hogy új közép­iskolai típusokat állít fel. A népoktatás kifejlesztése a legfontosabb elsősorban. Statisztikai adatokat sorol fel arról, hogy az elmúlt években a közoktatási, kiadá­sok során egészségtelen eltolódások mutatkoztak az egyetemek javára és a középiskolák hátrányára. Határozati javaslatot nyújt be a tanárok mellék­­foglalkozására vonatkozólag, amely szerint mondja ki a nemzetgyűl­és, hogy a köz­épiskol­ai t­anárok állandó javadalmazással járó tisztséget csupán abban az eset­ben vállalhatnak, ha ez pedagógiai működésükben nem akadályozza őket és hogy e foglalkozásuk a nemzeti érzés műveléséhez és ápolásához nyújt új teret és alkalmat. Mondja ki továbbá a nemzetgyűlés a középiskolai tanárok egyes osztályára a létszám maximumát és utasítsa a nemzetgyűlés a kultusz­minisztert a tanárképzés módosításáról és a fizetés újjászervezéséről szóló törvényjavaslatok beterjeszté­sére. Végül mondja ki a középiskolai tantárgyakat a középiskolák minden típusára. A javaslatot nem fogadja el. Ezután az elnök napirendi javaslatot tesz. Java­solja, hogy a legközelebbi ülés holnap, szombaton 10 órakor legyen és napirendjén első pontként sze­repeljen a földbirtoknovella 2-ik paragrafusa 6-ik szakaszának a tárgyalása és ennek letárgyalása után a középiskolai reformról szóló javaslat folytatólagos tárgyalása. A földbirtoknovella tárgyalásával auto­matikusan életbe lépnek a sürgősségi szabályok és a holnapi ülésen 8 órás ülések mellett tárgyalják a n­­­­vellát Drózdy Győző és Farkas István a Házszabályok­hoz kérnek szót és helytelenítik az elnök eljárását. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter csodálkozik azon, hogy most az ellenzéki képviselők provokálják a Házszabályvitát, holott ők sürgették legjobban a novella gyors letárgyalását- A Ház a novellára kimondja a sürgősséget. A törvényjavaslat nincsen befejezve, hiszen a kormányzó Őfőméltósága a tárgyalás folytatása végett visszaküldte. Hozzájárul az elnök indítványához. Zsitvay Tibor alelnök kifejti, hogy minden egyes szakasz letárgyalása után az elnök a tanácskozást befejezettnek bizonyítja,­ de ebből nem következik az, hogy a törvényjavaslat tárgyalására kimondott határozatok megszűnjenek. A kimondott határo­zatoktól eltérő intézkedéseket tenni nem lehet. (Van­­czák: 3 hónapig fogunk itt tárgyalni ? Nagyatádi Szabó: És ez olyan nagy baj, ?) Farkas Tibor házszabályellenesnek minősíti az elnök eljárását. Szakács Andor ugyanilyen értelemben szólal fel. Még­is nincsen kifogása az ellenzéknek sem a 8 órás ülések, sem a 12 órás ülések megtartása ellen, mert ők is azt akarják, hogy minél előbb törvénnyé t­egyen. Az elnök jelenti, hogy hátravan az ülés jegyző­könyvének hitelesítése. (Nagy zaj a baloldalon. Fel­kiáltások : A napirendet nem fogadtuk el!; Rothenstein Mór : Nem kérdezték meg a Házat). Zsitvay alelnök megállapítja, hogy a napirend felolvasásakor szabály­szerűen feltette a kérdést, hogy elfogadják-e a napi­rendet és a válasz igenlő volt. Az ülés 13 órakor ért véget. Korányi a pénzügyi helyzetről, Budapest, március 28. Korányi Frigyes báró a mai pénzügyi helyzettel kapcsolatban többek között mondotta : Ezelőtt pessimista voltam és megjósoltam azokat a gazdasági viszonyokat, amelyek bekövet­keztek- Most optimizmussal látom a kibontakozás útját. Egész Európa most érkezett el arra a pontra, amely a háború utáni helyzet likvidációját jelenti. A gazdasági élet stagnációja erősen éreztetni fogja hatását. Az a nagyarányú játék, amely a tőzsdén folyt, a szanálási akció keresztülvitele folytán meg fog szűnni.A stagnáció olyan egészséges atmoszférát fog teremteni, hogy azok a papírok, amelyek mögött reális nagy vagyonok állnak, rövid időn belül fel fognak menni arra a belső értékre, amelyen néhány hónappal ezelőtt álltak. Meg fog változni az egész élet és munkája után megfelelő javadalmazást kap minden ember. • -------­ Magyar-román megegyezés, Bukarest, március 28. A magyar-román tárgya­lások sikerrel folytak le. A magyar delegátusok még e hét folyamán hazatérnek. A megállapodások alá­írása április 10-ére várható. Főhercegi vendégek a szomszédban. Mohács, márc. 28. Izabella főhercegnő leányá­val, Gabriella főhercegnővel f. hó 27-én autón Mayer udvari titkár kíséretében, — Frigyes főherceg a fiá­val, Albrecht főherceggel folyó hó 28-án vonaton a bellyei urada­lomba érkeztek szalonkavadászatra Frigyes főherceg Bédában, a főhercegi család Kara­­páncsán vadásznak. —-—— A brit álláspont a francia meg­szállásról. London, március 28. (Reuters) Macdonald mi­niszterelnök az alsóházban a következő kijelentést tette: Teljes mértékben meg vagyok róla győződve, hogy Franciaország a külön szerződések egész soroza­tával sem biztosíthatja soha maga számára a bizton­ságot. A brit kormány célja az, hogy a nemzetek szö­vetségéhezz hasonló valamilyen testület nyújtson szavatosságot, mert a nemzetek szövetsége csak így valósíthatja meg az említett célokat. Asquith megkérdezte, hogy miképpen óhajtja Macdonald a brit érdekeket megvédeni, illetve milyen haladás történt a Ruhr vidéken abban az irányban, hogy a kiutasított lakosok visszatérhessenek és a politikai foglyok felszabadulhassanak. Igaz, hogy látszat szerint a kísérletek arra mutatnak, hogy a megállapodások a jóvátételek felosztására és a jóvá­­tételi probléma felelevenítésére további kiindulási pontot szolgáltatnak. A brit kormány semmi kétséget sem hagyott fenn a szövetségesközi Rajna bizottságnak ama próbálkozásával szemben, hogy a Rajna vidéken megakadályozzák bizonyos német adótörvények ha­tályba lépését, amelyek normális módon a Rajna­­vidékre is kiterjednek. A versaillesi szerződés alapján létesített bizottságoknak és­­albizottságoknak az időbeli határhoz kötött jellege tekintetében Macdo­nald kijelentette, hogy ezeknek hatáskörükbe utalt tevékenységre és feladatokra kell szorítkozniok- Pfalz tekintetében Macdonald ezeket mondotta : Mi olyan szeparatista mozgalommal állottunk szem­ben, amelyet nemcsak belülről támogattak. Erről többet nem óhajtok mondani. A brit kormány úgy gondolja, hogy a népek vitás kérdéseiket döntőbíróság elé terjesztik és pártatlan ítéletekre számíthatnak. A kormány elutasítja azt, hogy a jóvátételi kérdés megoldása előtt a biztonsági kérdést külön szakértő megvizsgálás alá vegye. A volt igazságügy mini­szter kilépett az egységes pártból. Budapest, márc. 28. (MOT.) Nagy Emil dr. volt igazságügym­iniszter ma délután 2 órakor levélben bejelentette Mayer Jánosnak, az egységes párt elnö­kének, hogy kilépett a pártból. A levél a következő­ket mondja : Kedves barátom ! A szőnyegen forgó nagy kéré­sekkel kapcsolatban a nemzetgyűlésen felszólalni szándékozom. Úgy érzem, hogy közérdekű igazságaim megállapításánál az úgynevezett párt­szempontok esetleg az ügy érdemének hátrányára feszélyeznének. Mély tisztelettel bejelentem neked, hogy ebből az okból a bölcs elnöklésed alatt álló pártból kilépek és kérlek, kegyeskedjél kilépésemet az általam végtelenül nagyrabecsült párt tudomására hozni. Szívből üdvözöl őszinte régi híved Nagy Emil. A Hittler-per tárgyalása, München,márc. 28. A Hitler-per mai tárgyalásán elhangzottak a vádlottak zárószavai. Krieber alez­redes kiemelte, hogy a Berlin ellen való erőszakos fel­lépést Kahr, Lossow és Seisser készítették elő. Pöhner kijelenti, hogy ő nem árulta el sem a királyt, sem a népet, sem elvbarátait.­Az 1918. évi novemberi ese­mények zsidók és szökött katonák hazaárulása volt. Ludendorff kijelentette, hogy büszke arra, hogy vállvetve haladhat ezekkel a férfiakkal és hogy meg­oszthatja velük sorsát. Csak a fajvédők mozgalmának akadtak olyan férfiai, akik készek voltak a hazát szolgálni. Hittler bejelentette, hogy az volt a célja, hogy Németországnak megszerezze a világ államai között azt a helyet, amelyet megérdemel. Az ő propagan­­andájának a haza rombolóinak megsemmisítésére kellett volna vezetnie. Ee nem törekedett miniszteri állásra, ő a marxizmus megsemmisítője akart lenni. Ő nem akarta az államformát megváltoztatni, csak megszüntetni a német köztársaság szégyenletes maga­tartását. A főtárgyalás ezzel véget ért. Az ítéletet április 1-én délelőtt 10 órakor hirdetik ki. Enyhül a felvidéki árveszedelem. Bécs,márc. 28. (MTI.) Minta Neue Freie Pressé­nek jelentik Mehrisch-Ostrauból, az Erdőskárpátok­ban és a Felvidék keleti részén az áradás örvendetes módon csökkent. A víz Kassa mellett 30 méterről méterre szállt le. ——-—

Next