Pécsi Lapok, 1924. január-április (3. évfolyam, 1-99. szám)
1924-04-20 / 92. szám
SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: MUNKÁCSY MIHÁLY- ImSa 10. SZÁM. * KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA. S®8RKESZTŐSÉGI tel. 109. * kiadóhivatali tel. 27. FÜGGETLEN POUTIDI NAPILAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN 1 HÓRA 22 500 KORONA, 4 OLDALAS LAP ÁRA 800 K, 8 OLDALAS 1200 K, ENNÉL NAGYOBB 1500 KORONA. A lélek ünnepe. Irta : Nagy József dr. egyetemi ny. r. tanár, a kir. m. Erzsébet-tudományegyetem e. i. rectora. A Biblia mély értelmű tanítása szerint Isten hat napon teremtette a világot és a hetedik napon megnyugodott. Az ünnepszentelésnek ennél fenségesebb magyarázatát sehol sem olvashatjuk. Az embernek is az a hivatása, hogy élete nagyobb felében világalkotó munkában tevékenykedjék, hogy azután rövid időre jogot szerezzen a pihenésre. A munkában kilépünk önmagunkból: a cél lesz minden, amit elérni akarunk, s ez a cél rajtunk kívül van, abban a világban, amelyben akaratunk erejével meg akarunk valamit valósítani. De az ünnep arra való, hogy figyelmünk elterelődjék a külső világról, hogy benne magunk legyünk és önmagunkkal beszélgessünk. Felejtsük el ilyenkor a világot és próbáljuk megérteni önmagunkat. A húsvéti ünnepek , a halálból való feltámadás szimbólumával különösen alkalmasak az ilyen elmélkedésre. Az emberben szunnyadó isteni részt sohasem láthatjuk ilyen közelről. Nem különös-e, hogy erkölcsi lényünk nem léphet a napvilágra, ha nem érezzük az újjászületés szükségességét ? Az a gondolat, hogy a természetes, mert féktelen és tudattalan ösztönök szerint élő embernek meg kell „halnia”, hogy az erkölcsi, a „lelki” ember megszülethessék, minden etnikai génjénél egyaránt megtalálható. Pál, a nagy apostol épp úgy hirdeti, mint Kempis Tamás, Luther úgy, mint Goethe. A „West-östlicher Divan” nagyszerű költője írja : Und solang du das nicht hast Dieses : Stirb und Werde, Bist du nur ein trüber Gast Auf der dunkeln Erde. Az ember az élőlények közt nem azért a teremtés koronája, mintha így kerülne ki a természet műhelyéből, s neki nem lenne más dolga e világon, mint élveznie fölényét, hanem neki magának kell öntudatos akarattal, a jónak világos tudatával fölébe emelkednie a természetnek: meg kell halnia benne a természetes embernek, hogy megszülethessék benne az erkölcsi lény, a teremtés igazi koronája. Az ember azért értékes, mert hordozója azoknak az értékeknek, amik szinte profanizáció nélkül mondhatók Isten gondolatainak, amelyeket a tudatos ember lát és a maga életében megvalósít. Minek kellene másért az öntudat ? A természetes élet ezt nem kívánja , biológiailag nincs értelme a szellemi életnek, sőt ez fölösleges is volna, ha nem tudnánk rajta keresztül a természet fölébe emelkedni. Három évezred óta sokszor találkoztunk már azzal a gondolattal, hogy az ember a maga képére alkotta meg isteneit, akiket meszsze maga fölött sejtett. Mennyivel mélyebb igazság rejlik a Biblia egyszerű szavaiban, mely szerint az embert teremtette Isten a maga képére és hasonlatosságára. Csakugyan : az ember, mint a legértékesebb földi lény csakis az isteneszme fényében világosodik flieg és lesz láthatóvá a mi számunkra. Ennek a£ eszmének ragyogásában az ember lénye nem más, mint mozgás, törekvés, az istenihez vezető út. Az ember szárny, mely a megváltás, a természet rabságából való szabadulás reményében kitárul, hogy a magasságok felé t emelkedjék. Az ember és Isten viszonyában nem anthropomorphismusról, de theomorphismusról kell beszélnünk. Az az ideál, amely felé az ember törekszik, s amelynek segítséével önmagán túlra emeli föl a maga életét, az az ő igazi valója. Az ember transcendems lény, aki az Isten felé sóvárgó vá gyában fölülmúlja önmagát és állatból, testi emberből lelki emberré, erkölcsi személyiséggé tud lenni. S a lélek akkor ünnepel, mikor önmagába mélyedve fölfedezi magábanezt az ideált. Mikor meglátja, hogy bensőnk mélyén valami csodálatos teremtő erő rejlik, mely a hétköznapok munkájában elmerült énünket függetleníti a világ esélyeitől és a reánk nehezedő Sors irányításától. Amelyik lélek ezt soha meg nem látta, annak nem is volt még soha igazi ünnepe és annak hiába hangzik el a húsvéti halleluja. .A munka és az egészség. Szabad előadás, tartotta Ludwig Kedves hallgatóira ! A mi legnemzetibb szent imánk, a magyar „Hiszekegy“ végső mondata : „Hiszek Magyarország feltámadásában“, csak akkor fog valóra válhatni, ha öntudatára ébredünk annak a megdöntehet ellen igazságnak, hogy fennmaradásunknak legbiztosabb eszköze valamennyiünk egészségének védelme és biztosítása ! Mai előadásom tárgya, a munkások egészségügyének rövid vázlata. A választott tárgy roppant nagy terjedelmével és óriási fontosságával azonban egy rövid előadás szűk keretében az elmondandók csak mint röpke pillanatfelvételek peregnek majd le előttük és ezért is célom csak az lehet, hogy becses figyelmüket és gondolataikat reátereljék erre a nagy horderejű ügyre, anélkül, hogy önöket ennek nagytömegű részleteivel megterheljem. Minden helyiség, melyben munka folyik, egészségügyi szempontból feleljen meg az egészséges lakás fogalmának. Legyen tehát kellőleg tágas, világos, szellős és megfelelő hőmérsékletű. A munkahelyiségben a legnagyobb tisztaságnak kell uralkodnia. Főleg a padló tisztántartásáról és a falak időnkénti meszeléséről kell gondoskodni. A munka közbe izommegerőltetés vagy nagyon csekély, vagy túlságosan nagy lehet. Utóbbi a testi jólét rovására megy. Az ülő munka, ha a törzs tartása görnyedt, előbbutóbb ártalmassá válik. A mell- és altest szervei nyomásnak vannak kitéve, a vérkeringés és az emésztés korlátozást, szenved, a táplálkozás rosszabbodik, a testi és szellemi erő hanyatlik. Aranyér keletkezik, az asszonyoknál méhbajok. De különösen ártalmas az ülőmunka a gyermekeknek, kik ezáltal fejlődésükben feltűnően visszamaradnak. A nagy erőmegfeszítéssel járó munka közben a sérvek, izomösszehúzódások, izomszakadások, intokgyuladások, sőt csonttörések, ezenkívül heves vértódulások a fejhez és a melkasi szervekhez, gutaütési rohamok keletkezhetnek. Ezek a nehezen dolgozó munkások különben is korán vénülnek, főleg a nők. Tartós állás munka közben nagyon igénybe veszi a testi erőt, megakadályozza a vér visszafolyását az alsó testrészekből, így azután visszértágulások jöhetnek létre a lábszárakon, ami végül lábszárfekélyeket idézhet elő. A kovácsoknál, betűszedőknél, sütőknél, szobrászoknál, ezenkívül a tartós állás következtében lúdtalpak fejlődhetnek. Egyes izomcsoportok kiváló megerőltetése által azok az izmok erősebben fejlődnek ki, míg a tétlenebb izmok elsorvadnak. Ennek követelményei mindenféle rendetlen fejlődési tünetek. Igen parányi tárgyakkal foglalkozók, órások, hímzők, vésnökök, rajzolók stb. rövidlátók, szembajosok lehetnek, sőt meg is vakulhatnak. Más esetekben nagyon erős vagy nagyon gyenge világítás munka közben, gyors változás a világításban, tartós nézés rikító színű tárgyakra, vagy a tűzbe nézés árthat nagymérvűleg a látószerveknek. A hallási szervek kovácsoknál, molnároknál, kohómunkásoknál, a folytonos nagy lárma miatt, az erős rezgési hullámok által, megsiketülhetnek. Nagy hőfokban folytatott munka, kovácsoknál, rézöntőknél, sütőknél, stb. agy- és mellvértódulásokat idéz elő. A folytonos izzadás ezenkívül a bőrt elpuhítja, ilyen munkások túl könnyen meghűlhetnek. Ezt a ruházat által kell szabályozni. Esetleg ruha nélkül dolgozni. Minden munka, mely túl hosszú ideig tart, károsan hat az egészségre, a test erejét kimeríti, az élet energiáját csökkenti, így tehát az időnkénti pihenés elkerülhetetlenül szükséges. Ha egészségesek akarunk maradni, akkor időnket észszerűen kell munka és pihenés között megosztanunk. A nagyon hosszú ideig folytatott túlerőltetés idegtúlingerlést, később idegbénulást okozhat. Fej Ferenc dr. városi tiszti főorvos, fájás, gondolkozási nehézség, később gondolkozási képtelenség lép fel. Végül a szív, az agyvelő és az emésztési szervek is súlyosan szenvednek. A túlságos dolgozás a munkaadónak nem válik hasznára. A mérsékelt munka sokkal eredményesebb, mert a munkás rövidebb munkaidő mellett többet szerezhet, mint túl hosszú munkaidő mellett. A gyakorlatilag érett amerikaiak a 8 órai munka, 8 órai alvás és 8 órai pihenés elvét általánosan elfogadták. A munkaidő szabályozása közegészségügyi és nemzetgazdasági szempontból igen fontos. Emberszeretet a munkaadó részéről és fokozott a műveltség munkások részéről legkönnyebben érhetik el ezen a téren a helyes célt. Legnagyobb fontosságú különösen a munkaidő tartamának a meghatározása a nők és a gyermekek munkájára nézve. A nő legszentebb hivatása erős, egészséges nemzedék felnevelése és családjának gondozása. Ezért is a nőknek a túlerőltető munka legnagyobb ártalmukra van. A nők a természettől gyengébben vannak alkotva, kevésbbé ellentállók. Havonként körülbelül egy hétig a nő csak egészségének veszélyeztetésével folytathatja az esetlegesen nehéz munkát. Hogy a gyári munka áldott állapotban levő nőkre mily káros hatással lehet, mennyire vannak megbetegedéseknek, sőt halálozásoknak kitéve az ilyen nők, arról fölösleges beszélnem. Az anya- és csecsemővédő szövetségek feladata tanáccsal és segélyezéssel itt közreműködni. A gyermekek nem képesek oly mértékben a megerőltető munkára, mint a felnőtt férfiak. Testük fejlődésre, szellemük iskolai kiképzésre szorul, ezért munkaidejük nagyon is korlátozandó és sok munkától teljesen elvonandók. 14 éven aluli gyermekeket ipari munkára használni a törvény értelmében tilos. Mert a gyári munka nemcsak a gyermekek szervezetére ártalmas, hanem ezenkívül ettől elvadulnak, eldurvulnak, különben is korán vénülnek és rövid életűek lesznek. Igen fontos a serdülő korú munkások előzetes orvosi megvizsgálása. Különösen kerülendő a nők és gyermekek felhasználása éjjeli munkára és pedig úgy közegészségügyi mint közerkölcsi tekintetből. Igen sok munkanemnél a méregtartalmú por károsítja a legnagyobb mértékben a munkások egészségét. A légzési és emésztési szervek, valamint a bőr útján jöhet a mérges por a szervezetbe és károsíthatja egészségüket. A soknemű ipari mérgezések egész tömegét a sorvasztó, gyilkos betegségeknek idézhetik elő. Ingerlő füstök és gőzök toroklábot, szembajokat, tüdőtágulást, tüdővészt hozhatnak létre. Ezenkívül savtartalmú gőzök különösen a fogakat támadják meg. De nemcsak a méregtartalmú por, hanem a közönséges por, ezenfelül a szén, vasegyéb fém, mész és dohánypor is okoz káros lerakódásokat a tüdőkben és a test egyéb szerveiben. Porban dolgozó munkások kiválóképen vannak a tüdővész Veszélyének kitéve, mint pl. a molnárok, kőművesek, kőfaragók, bányamunkások stb. A por nemcsak a test belső szerveinek, hanem a test bőrtakarójának is ártalmára lehet, amennyiben általa különüdő bőrbajok jöhetnek létre. A port nedvesen szétdörzsölni, vagy víz alatt megkeverni igen hatékony óvóintézkedés annak ártalmas hatása ellen. Mérges port a munkaasztalokon alkalmazott üvegburák alatt szokás feldolgozni. A respirátorok (légzési óvókészülékek) alkalmazása a szájra, hatékony óvószer az ártalmas por ellen. Ezek egyszerű vagy kettős fémsodronyszitákból állanak és a munka közben a száj elé vannak rögzítve. Főkellékük, hogy az összes porrészecskéket a szita felfogja, hogy kényelmesek legyenek és hogy a légzést ne akadályozzák meg. Leghatásosabb óvintézkedés a por ellen azonban a munkahelyiségek alapos és folytonos szellőztetése ■ Mérges porral ellepett gyári