Pécsi Lapok, 1925. április-június (4. évfolyam, 74-131. szám)
1925-04-12 / 83. szám
15. április 12. ,isézi Lapok* * Nem a konjunktúra megszűnése a színházak rossz üzletmenetének oka. Beszélgetés Góth Sándorral. Datrimállapot a színházban. — (Tóthékat így rendi ra , bán itt asszony elrndisára nem akarta a színházba beengedni. Pécs, ápr. 10. Halló...? ! Góth Sándor. Interjú...? Kérem, nagyon szívesen... este a színházban. .. E telefonbeszélgetés alapján este 7 órakor A három asszony előadása előtt a színház igazgatásai irodájában várakoztam, mikor egyszerre lóhalálban rohan be a színháznak egy fiatal tagja. Danis úr... Danis úr! Jöjjön hamar. A kiskapunál a rendőr nem akarja Góthékat beengedni. Danis, mintha puskából lőtték volna ki, vágtat le a második emeletről. Rendőr a kiskapunál ? — fordulok kérdőleg az irodában levőkhöz. Tessék csak kinézni, — szólnak hozzám. Megteszem. Szentséges egek, hát ez mi? A színpadon vagy 10 rendőr várja beosztását, a folyosókonmindenütt tűzoltók cirkálnak s könyörtelenül leigazoltatnak mindenkit. Át akarok menni Góthék öltözőjéhez. Két lépést sem tettem még s már hallom mögöttem: Szabad kérem...! Megállók-Kérem az igazolványt ?! Ekkor kaptam meg a színházban szokatlan ■agyságu rendőri készültség jelenlétének magyarázatit. Az ok : a víz, illetőleg annak hiánya. Hát bizony ez elég régi nóta. Kissé egyhangú is már. Tűzbiztonsági szempontból csakis a színház tagjai jöhetnek a színpaddal kapcsolatos helyiségekbe, de azok is csak akkor, ha az igazgatóságtól kiállított és a rendőrkapitánysággal látamoztatott igazolvánnyal bírnak. Közben felérnek Danissal Góthék. Nevetve meséli Góthné: — Képzelje, bennünket sem akartak felengedni. Hiába mondtam a rendőrnek, hogy mi itt ma este játszunk. — Kérem nem lehet, ha akarom elhiszem, ha meg nem akarom, nem. Igazolvány nélkül nem engedek fel senkit — volt a felelet, így aztán fel kellett küldeniüik Danishoz, aki azután igazolta, hogy tényleg van nekünk itt ma este egy és más dolgunk és nem akarjuk a színházat felgyújtani. Interjút kérem... ? Valamelyik felvonás közben talán, legyen szerencsém , szól most Góth s sietnek öltözni. A „Három asszony“ második felvonása után beszélgettem Góth Sándorral, a magyar színészetnek ma kétségkívül egyik legkiemelkedőbb nagyságával. Rendkívül közvetlenül felel kérdéseimre . Nem igaz az, hogy a színházak rossz üzletmenetének a konjunktúra megszűnése lenne az oka. A konjunktúrának a színházakhoz semmi köze sincsen. Amíg csak egy színház is van, amely telt házakat tud csinálni, amíg csak egy darab is van, amelyhez a közönség tódul, addig erről nem lehet beszélni. Ha egyes színházak nem mennek, annak okát én abban látom, hogy nem vezetik őket úgy, mint ahogyan azokat a mai állapotoknak megfelelően kellene. Tessék a műsorokat a mai közönség ízlésének megfelelően összeállítani és mindjárt meg fog a színházak stagnálása szűnni. A budapesti színházak érzik természetesen az elszakított területek közönségének hiányát, amely a Budapesten színházbajáróknak mintegy 35%-át tette ki. Ez is meg fog azonban szűnni, amint a szomszédállamokkal a forgalom könnyebbé tételét célzó szerződéseket megkötötték. Az elszakított területek magyarsága ezután ismét oly arányban fogja minden jel szerint Budapestet felkeresni, mint azelőtt. A Beregi-ügy ... ? — Hát kérem elég sajnálatos, hogy ilyesmi megtörténhetett. Drága, jó fiú és nagy művész Beregi. Nem volt ő kommunista soha életében. Amit ő tett a kommün alatt, mások is megtették parancsra: szavaltak kommunista propaganda előadásokon. Más volt nála a baj: személyes ellenségei vannak s ezek szítják ellene a hangulatot, ezek fújták fel az egész dolgot. Hazajövetele most talán korai volt, de erről ő nem tehet. A színészszövetség hívta. Hegedűs Gyula szerepét nem ismerem ez ügyben, mert nem voltam akkor, mikor az ügy történt, Budapesten. Végeredményében az a véleményem... várni kell Bereginek egy ideig még... vissza fog ő hamarosan térhetni... Kopognak az öltöző ajtaján . Kezdhetjük a harmadikat... ? Tessék... Az interjúnak vége. Elbúcsúzom. A kiskapunál meg fog a rendőr . — Aztán tessék igazolványt kérni majd újságíró úr, mert annélkül nem lehet ám ezentúl felmenni. Tudomásul veszem. (b-j ) raádi ref. tanítóhegh. • Özvegye, Mosonyi nagyig énje volt. A 16 éves Mosonyi tehát elent a raádi iskolába, nagynénje boldogult férjét helyettesíteni, mint preceptor, hogy a szegényen maradt nagynénje el ne essék a jövedelemtől. Tehát a fiatal Mosonyit, a most már 77. évében levő és jó erőnek örvendő Géza bátyánkat — a szíve vitte Raádra, a nemes szive. És ez a dicséret rémélt a szive megvan még most is épen. Schmiernlund Ernő, a fiumei magyar királyi postahivatal utolsó főnöke, ki szintén körünkben él és kinek szép és bájos leánya . Solymár Bözsi név alatt sokszor gyönyörködtetett már bennünket énekművészetével — szintén jó emlékkel gondol vissza az 1865. évi Jókai-választásra, bár akkor csak hat éves volt. Atyja választó volt a siklósi kerületben. Vele ment Siklósra. Kedvesen emlékszik vissza arra, hogy Jókaiért kapta az első és az utolsó arculütést. Atyja is Jókai-párti volt, ő is természetesen. Véletlenül egy Vajda-párti választó előtt kiabálta el: Éljen Jókait És a bukásukat előre látó választópolgár nagy haragjában ,erős dühében ,p Még te is Jókait élteted“ szavak kíséretében arculütötte. — Schmiermund Ernő még most is büszke a Jókaiért kapott arculülésre. Tőle veszem a hírt, hogy a Jókaipártnak fehér toll volt a jelvénye, míg a Vajdapártiak zöld tollat tűztek a kalapjuk mellé. A Jókaiféle kortesdalra is emlékszik Schmiermund Ernő. Ezt sikerült megszereznem. Kegyelettel őrzöm a sok szép emléket tartalmazó gyűjteményemben. A most már elhalványult fehér papírra nyomtatott kortesnóta ekként hangzik: Jókainak sok az esze, Vajda Jánost egye fene, Jókai az nagy poéta, Vajda mit ír: expenznóla ! Éljen a haza ! Éljen Jókait * * Vajda János menjen haza:A Egyék, igyék, nőjjön hasa, Nem kell nekünk Vajda János, Esze kicsi, feje álmos ! Éljen a haza, Éljen Jókai ! * • * Jókai nagy regényíró. Erős kezű, munkabíró ! Ilyen ember kell minekünk, Jókai lesz a követünk! Éljen a haza, Éljen Jókai ! Úton-útfélen énekelték e nótát a választás alatt a siklósi járásban. A siklósiak hírneves Pelikánjában vígan szólt a nóta, a cigány ugyancsak belefáradt a Jókai-párti választók danájának kisérésébe. Egy-két vonó áldozata lett a sok mulatásnak. A siklósiak büszkén is énekelhették, hisz ők voltak, kik Jókait Igelsőnek megbecsülték, kik elsőnek adtak mandátumot a kezébe, hogy dolgozzék — az alkotmányos éra hajnalán — a Hazáért ! Rónaky Kálmán dr. Jókai-apróságok Baranyából. A politika terén Baranyavármegye volt az első törvényhatóság, mely Jókai Mórt megbecsülte, mely a nagy költőt kitüntette. Négyizben kapott mandátumot Jókai Baranyában. Két-két cikluson át képviselte az országházában e vármegye két választókerületét. A siklósi választókerület volt az első, mely követté választotta a szabadságharc után következő osztrák uralom szétfoszlásakor megtartott első követválasztás alkalmából, az alkotmányos élet hajnalán. 1861. évi március 18-ika volt e nap, midőn Jókainak kézbesítették Siklóson az első követi megbízólevelet. A mai levegőben el sem tudjuk képzelni azt a lelkesedést, mely akkor Siklós és egész választókerülete lakosságának lelkét uralta. A bukott Vajda János-pártiak is — egy kis keserűség lenyelése után — a győzőkkel örültek a közeledő alkotmányos életnek. Ekkor egyhangú volt a választás, mert az ellenjelölt, a felirati párti Vajda János siklósi ügyvéd, aki nemes lelkével letett alapítvánnyal megteremtette a polgári fiúiskolát Siklóson, — szavazás közben, látva pártjának kicsi voltát, visszalépett. A határozati párt programmjával föllépett Jókai tehát első mandátumát egyhangúlag vitte magával a tisztelt Házba. 1865. évi november 16-án megtartott általános választás alkalmából a siklósi választókerület ismét Jókait választotta követté 1075 — egyezerbevenöt — szavazattal Vajda János 306 — háromszázhat — szavazatával szemben. A siklósi várban volt a választás, mely a késő éjszakába nyúlt át. A lelkesedés, úgy a tiszta, szép és csendes idő együtt tartotta a választókat és az érdeklődőket. Csima Pál választási elnök éjfél után fáklyásmenet kíséretében hozta le a várból a mandátumot. A választási küldöttségen kívül nagy néptömeg vett részt a menetben. Jókai Mór magánházban volt elszállásolva, Gózon Lajos ügyvéd házában. A ház előtti térre kijött Jókai és az ott elhelyezett dobogón fogadta a választási elnököt, ki szép és lelkes beszéd kíséretében nyújtotta át Jókainak a másodízben fölajánlott követi megbízólevelet. Jókai — hajadonfővel — a nála szokásos összekulcsolt karokkal, fejét oldalt tartva, kezdte el köszönő beszédjét, mely bájos, lelkesítő, szívhezszóló volt. „Tanúm a csillagos ég, hogy hazámhoz és elveimhez hű maradok“ — mondotta Jókai beszéde végén. Szavai a kitörő lelkesültség zugó és elmúlni nem akaró éljenekkel viszonoztalak. És a közönség csak nehezen, nagysokára oszladozott. Mindezeket Mosonyi Géza m. kir. állampénztéri nyug. főpénztárnoktól, a mi kedves és szeretett Géza bátyánktól hallottam, ki Jókai e választásán jelen volt. Nem mint választó, hanem mint néző, mint érdeklődő. 16 éves déli fiatalember volt akkor. Úgy került Siklósra, hogy Paksy Lajos raádi (most Rádfalva) ref. lelkész elvitte magával a minden szép iránt érdeklődő Géza ifiurat kocsin, Paksy Jókai pártján volt. A fiatal Mosonyi is Jókai megválasztását kivonta lelkében. Hogy miként került Mosonyi Géza Raádra, azt is elmondom. Érdemes elmondani. Dálnoky Károly Radics követelései. Budapest, ápr. 11. Zágrábi jelentés szerint a Slobodni Dom külön kiadása baji Radics Istvántól nyílt levelet közöl, amelyben követeléseit 12 pontban állítja fel. Különösen nagy feltűnést kelt az a pont, amelyben Horvátország részére autonómiát és teljesen önálló horvát kormányt követel. Radics Istvánnak ezt a nyilatkozatát a politikai körök úgy magyarázzák, hogy ezzel teljesen dezavuálta unokaöccsét, Radics Pált.-------- Ki adhat házassági engedélyt ? Budapest, ápr. 11. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A belügyminiszternek tudomására jutott, hogy egyes községi elöljáróságok a külföldön lakó magyar állampolgárok megkeresésére olyan értelmű bizonyítványt állítanak ki és adnak ki a feleknek, hogy ,,N. N. külföldön tervezett házassága akadályokba nem ütközik”. Minthogy ilyen tartalmú bizonyítvány kiadására egyedül az igazságügyminiszter jogosult, ezért a belügyminiszter felhívja az alispánokat, hogy a községi elöljáróságokat a bizonyítványok kiállításától szigorúan tiltsák el. 9. oldal. Az elcsatolt Nyugatmagyarország székhelye. Bécs, ápr. 11. Hír szerint a szövetségi kormány az elcsatolt nyugatnagyarországi területek székvárosául Kismartont választotta. Ide fogják átvinni Savanyukutról a tartományi kormány székhelyét. Tennisz-Gyermekhinták, nyugágyak, lóhálók, gyermekágyhálók, ruhaszárító kötelek, matracz----- ■■ sávolyok, rolettavásznak olcsón kaphatók tí1 ■ -----ALLAGA RUDOLF zsinegáru üzletében. Telefon 11—90. Pécs, Siklósi utca 3. Telefon 11—50. Függőágyaki