Pécsi Napló, 1898. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1898-01-01 / 1. szám
VII. évfolyam. Szombat, 1898. január 1. Szerkesztőség: Nepomuk-utcza 23. sz. (Síkváry-féle ház.) Telefon 109. Kéziratok nem adatnak vissza ? Kiadóhivatal: Boltiv-köz 2. Telefon 27. Főszerkesztő: LENKEI LAJOS. Felelős szerkesztő: VÁRADY FERENCZ. Előfizetési árak: Egész évre 12 frt Fél évre 6 frt. Negyed évre 3 frt. Egy hóra 1 irt. — Egyes szám ára 5 krajczár. — Nyilt-térben 1 sor 30 is. 1898. Budapest, 1897. decz. 81. (H. Mi) Az Ur születése után az ezernyolczszázkilenczvennyolczadik év első napja vágjon ma. Az évnek ez az első napja ezúttal nem ünnep.. ünnep egyszerűen abból az okból,/ínért jó lélekkel ezt a napot meg után ünnepelhetjük. Megnyugvással/nem szentelhetjük ezt a napot a/ pszínészek. “R.ésen kell lennünk ma is, így talán különösen ma, hogy lássuk azt a hatást, amelyet ez az újév az egészséges magyar közvéleményre gyakorol. Nem a pesszimizmusnak a szúnyogot is óriássá varázsoló túlzása mondatja ezt velünk, hanem az az őszinte aggódás, az a hazafias félelem, amíg úrrá kell, hogy legyen fölöttünk akkor, amikor, ha még alkotmánysértésről nem is beszélhetünk, de az alkotmány megsértését széltében-hosszában hangoztatják. Lr.il p .Krw ntix .аСйик а £гсг?е1&53&у síuéio vagy 7 '.engesztelő szavát. Mert a közvélemény folhadhlat, mint üvöltő sakály, vagy szelíden tekinthet körül, mint jámbor bárány. És elég különös, bárfönntáll az autaut tétele, mégis megtörténhet mind a kettő, vagy, sajnos még ez az eshetőség sincs kizárva, meglehet, hogy egyik sem történik meg. De akármi és akárhogy is történik, nem nehéz a jövendő eseményeinek a pszichológiai okát kitalálni. A rendelettel való intézkedés olyan országos ügyekben, amelyre alkotmányos nera alatt föltétlenül törvény szükséges, ebben körülbelül megegyeznek a vélemények, többé kevésbbé magában hordja az alkotmány megsértésének csiráját. Ama a rendeletnek csak rövid időre szabnak létjogot, úgy — ez az optimisták véleménye — az a csira ápolás és gondozás hiányában olcsevevészik, és gyümölcs abból nem jön létre sohasem. Az alkotmány megsértésének a minősége mindenesetre attól függ, hogy mit tartalmaz az a rendelet. Lehet a megszövegezése olyan, hogy az alkotmány megsértése csak annyiban jöhet szóba, hogy az az intézkedés nem a törvénynyel, hanem rendelettel történt. És megtörténhet, hogy a kizvgl^^ynek egy err^jgte^weiflfffis alkotmánysértésr eifs fölriad. A függetlenségi párt bizony$ra nem azért mondta be előre aijjf az esetre maga részéről a legelj$mtabb küzdelmet, ha a rendelet jf megjelen, hogy a többséget terrorizta. És a szabadelvű pártban sem azért kelt szárnyra az a hír, hogy a függetlenségi párt obstrukzitája esetén a kormány intézkedéseket fog tenni a klotár behozatalára, hogy a függetlenségi pártot megrettentse s akcióját jó előre leszerelje. A függetlenségi párt akciója pedig éppen nem valószínütleg! Azt (( mond)) ,t:tár; . hngy a klafíír btüroza ,dia puszta agyrém,"merő tártázia. íme, három betegségben is lábadozhat egy időben Magyarország közélete. Az első betegség az alkotmány megingása a rendelettel való intézkedés. A második a parlamentarizmus halálharangja, a függetlenségi párt obstrukcziója. Végül a harmadik a parlamentarizmus megölője, a szólásszabadság korlátozása, a klotür. Црреп csak a közvélemény szavától függ, hogy ezek a betegségek, amelyeknek akármelyike is halált hozó lehet, beállnak-e, vagy talán a tünetei sem mutatkoznak. Ha a magyar közvélemény belenyugszik abba, hogy a vám- és bankügyeket négy hónapra egyszerű rendelettel szabályozzák, úgy a kormány szilárdan megállhatja helyét. De ha a közvélemény felriad és hangos szóval tiltakozik Magyarország írott jogának a megsértése ellen, úgy a kormány pozícziója máris megingott. Aka a hatalmat ezek után is a kezében tartja, a függetlenségi párt megfújja nemcsak a parlamentben, hanem az egész országban a harczi riadót. És ebben az esetben a kövélemény való.(jföinüleg a harczoló fél oldalára áll. S mindenik eshetőség baj, a kisebbik az előbbi, a nagyobbijg'S|s utóbbi. Hogy^r melyik következik/be/ azt előre mondani lehetetlenA Magyarország mindig az az irott^jog volt, amelyre király^ irta ra Szentesítő igét/^mindmagiok megtartjuk és másokkal meg- ^ tartójuk.“ És ki tudja, nem ey&rz majd éjszre a közvélemény eltérést ettől az Írott jogtól? Ki tudja, nem-e riad föl azért, hogy azt a drága kincset, amelyet a hatvanhetes törvények alkotnak, meglopták? És ki tudhtja, kit fog a hűtlen sáfárkodással megvádold? Azt-e, akire a kincset megőrzés végett rábízta? Vagy talán azt, aki azokat eldugta abból az okból, mások azt teljes egészében meg ne "semmisitsék.” Boldog Isten, ha mi ma ezekre a kérdésekre megadhatnék a választ. Istenem, Istenem, ha előre tudhatnék, hogy mit szól majd a magyar közvélemény. Ha előre jelezné valami a béke csöndjét, úgy megnyugvásai tekinthetnénk a jövőbe. Ha előre megütné fülünket a harczi riadó feltüzelő hangja, úgy elszántan készülhetnénk a küzdelemre, a szent csatára. Ezernyolczszázkilenczvennyolczelső napjával zivatart hozó, süni fehők gyülemlenek Magyarország fölött Vájjon romboló pusztító г lesz-e? 1 w ~ Vagy erős szél a felhő aranya haza* Bajor sör Sécsett. Az általánosan kedvelt Pschó? P—f csakis a két BEDŐ KÁVÉHÁZ*/ ital*. Azonkívül ugyancsak ott kerülnek k: fehér, rosée, v Ma és holnap vasárnap este RáCZ Látták e már KEMÉPT király—utcza,várostol gyönyörű nyakkendőket, ingeket, kertyüket, dékét és esőernyőket a 1