Pécsi Napló, 1898. április (7. évfolyam, 75-99. szám)

1898-04-01 / 75. szám

4 tagot is. Az önkéntes iskola be­zárása alkalmából az önkéntesek teg­nap összegyűltek a Vigadóban és nagy lakomát rendeztek, a­melyre meghívták a közös hadseregbeli összes tiszteket. A lakoma alatt a katonazenekar játszott a hajnali órákig, a­mikor aztán a kedélyes társaság szétoszlott. Az önkénteseket a mai nappal az egyes századokhoz oszt­ják be. Szerencsétlenül járt huszár­­hadnagy. Majdnem végzetes kimenetelű szerencsétlenség érte tegnap délután Szán­thó László huszár­hadnagyot, a­ki Verőczéről a 10. huszárezredből van ide vezényelve a lovassági tanfolyamra. Éppen befejezték a lovaglást és menni készültek a lovarda helyiségből, a­mikor a szerencsétlenség történt. Szánthó lova megijedt valamitől és kirúgott oly szerencsétlenül, hogy a huszárhadnagy baltérdét találta. Szánthó azonnal össze­esett és eszméletét is el­veszítette, mivel a rúgás nagyon erős volt. Ájultan vitték lakására, a­hol most hosszú ideig lesz kénytelen őrizni az ágyat. A rokonszenves fiatal hadnagy szerencsétlen­sége nagy részvétet keltett mindenfelé a városban, a­hol csak ismerték. — Pályázatok eredménye. A Biztosítási és Közgazdasági Lapok újévi s­zámában 3 arany pályadíjat tűzött ki a következő kérdésekre : 1. Mivel lehetne legczélszerűbben a szélhámos ügynökök garázdálkodásait megakadályozni ? 2. Mik legyenek egy biztosítási szakiskola t­antárgyai, tekintettel hazai visszonyainkra ? 3. Irassék meg bármily itt működő intézet története, fejlődése és jelene. Beérkezett összesen 34 dolgozat, melyekből 8-at visszauttasítottak, miután nem a kérdésnek megfelelően voltak meg­írva. Az első kérdést leghelyesebben oldotta meg Vilhelm Lipót, a „Trieszti­­biztosító“ pécsi titkára, a második kér­désre legkimeritőbben felelt meg Székely Izsó, a Hazai titkára. A 3. pályatételre csak 3 dolgozat akadt, melyek közül Sternfeld Frigyes főkönyvelő lett a nyertes, ki az „Adriai biztositó társaságb­ól irt rövig históriát. — Kiadóhivatalunk IOOO ko­ronája. Lapunk kiadóhivatalában ma az esti órákban egy fővárosi sürgöny okozott szokatlan élénkséget. Egy sür­göny, mely azt tartalmazta, hogy a 30713 számú sorsjegy, melyet kiadóhivatalunk főnöke vásárolt Krausz Simon fia bank­­c­égnél, 1000 koronát nyert. Fortuna is­tenasszony eddigi magatartása után ítélve, igen szereti a sajtó munkásait, mert kiadó­­hivatalunk összes sorsjegyei, melyeket Krausz Simon fia bankc­égnél vásárolt, kissebb nagyobb nyereményekkel ki let­tek húzva, és ezért már méltányossági szempontból is jónak látjuk megemlíteni, hogy fent említett czégnél a mai napon a mi nyereményünkön kívül még a 30861 számú sorsjegy 2000 koronával, a 15620 és 48108 számú sorsjegyek 5­ 500 koro­nával lettek kihúzva, ami már azért is érdekes, mert ő czég máig kétszer oly nagy összeget fizetett ki nyeremények czimén, mint a mennyit eladott sorsje­gyekért árusított. — Városi rendkívüli közgyű­lés. „A város képviselő-testülete holnap, vagyis 1. évi April hó 1-én, délután 8 óra­kor, a városház tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart, melynek egyedüli tárgya: a város általános csatornázására vonat­kozó versenytárgyalás eredményének jóváhagyása és ebből folyólag a vállal­kozóval kötött vállalati szerződés hely­benhagyása. Némi irigységgel olvassuk ezen újdonságot a „Vasvármegye“ czímű Szombathelyen megjelenő lapban. Bizony mi még igen távol állunk a csatornázás­tól, míg Szombathely, mely néhány év előtt alig jött még számításba az ország jelentékeny vidéki városainak sorában, maholnap túlszárnyal,nem csupán bennün­ket, hanem a vidéki magyar városok nagy részét. A város csatornázása, melyhez áp­rilis havában még hozzá látnak, nagy lépéssel viendi ismét előre dunántúli test­vér­városunkat, mely pedig még a szab. kir. város jellegével sem dicsekedhetik, de igy haladva, mint az utóbbi években, csakhamar ki fogja magának azt is vív­hatni. — Az április 11-ének ünnepe­lése. Az 1848 as törvények megalkotása 50 éves évfordulójának emlékére Villány község folyó évi április hó 11-én nagy­szabású ünnepélyt rendez, melynek sor­rendje a következő: Délelőtt: 1. Reggel 6 órakor zenekar járja be a község utczáit. 2. 9 órakor ünnepi istentisztelet az izraelita templomban. 3. 10 órakor szent mise a róm. kath. templomban. 4. Az összes iskolai ifjúság ünnepélye az iskola udvarán 11 órakor. Délután: 5. 3 órakor diszmenet indul a kath. iskolától a vásártérre. 6. Népünnepély a vásártéren. 7. Szokoly Pál megnyitja az ünnepélyt. 8. „Szózat“ ének­lése. 9. Csató G. Gyula m­ond ünnepi beszédet magyar nyelven. 10. Molnár Lipót mond ünnepi beszédet német nyel­ven. 11. „Talpra magyar“ Petőfitől, szavalja dr. Székely Kornél 12. Az iskolai ifjúság megvendégelése. 13. „Hymnus“ eléneklése. 14. Elnöki zárszó. Este: 15. 7 órakor köz­vacsora a „Worlicsek“ szálloda nagy­termében. Közvacsora után táncz. Az ünnepi misét Gudler villányi plébános fogja bemutatni. A rendező bizottság már gyakorolja naponként a Szózatot és Hym­­nust. Az ünnepély igen fényesnek ígér­kezik. — Halálozás. Horváth József so­­mogy-drávaszentmártoni nyugalmazott r. k. kántortanító, ki utóbbi időben Pécsett irnokoskodott, tegnap reggel 8 órakor 55 éves korában elhunyt, özvegynek és 3 gyermekének hátrahagyásával. — A kővágó-szöllősi orszá­gos vásár. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter f. évi márczius hó 28-án 21.595. sz. alatt kelt rendeletével meg­engedte, hogy a Baranya vármegye terü­letéhez tartozó Kővágó-Szőllős községben a f. évi április hó 4-ére és junius hó 6-ra eső országos vásárok ez évben kivételesen f. évi április hó 18-án és junius hó 8-án tartassanak meg.­­ A pécsvárad vidéki ta­­nitó-egylet 25. évi működésének évfor­dulóját f. évi márczius 30-án Pécsváradon a róm. kath. iskola helyiségeiben ünne­pelte meg. Mint tudósítónk írja, ritka szép gyűlés volt. A tagoknak nagyobb része, mitegy 36 jelent meg. Aki távol maradt, az is igazolta elmaradását. Az egyesület elnöke Szondy Alajos,s Berekedi néptanító lendületes szavakban nyitotta meg az ülést Való órakor és beszámolt az egyesület múlt évi működéséről. Nagy örömmel vette tudomásul az egyesület az elnöknek a kerület tanítóinak nevében tett tisztelgését a megye főispánjánál, méltóságos báró Fejérváry Imre úrnál, ki viszont a tanítóságot azzal tüntette ki, hogy a testület tisztelgését viszonozni óhajtotta az elnöknél; de távollétében azt nem tehette. A tanítóság e fölötti ürö­mének harsány éljenzéssel adott kifejezést és a tényt jegyzőkönyvileg megörökítette. A napi­rendnek igen érdekes tárgya volt . Mit tehet a népiskola a szoczializ­­mus ellen ? A tételt mintegy másfélórai szabad előadásban Schmidt Boldizsár, pécsbányatelepi tanító fejtegette és az ide vonatkozó 12 pontból álló javaslatot egy­hangúlag elfogadták, az előadónak pedig az élvezetes és tanulmányos előadásért köszönetüket fejezték ki. Ezután elhatároz­ták, hogy ez év június hó végén egyletük ne­­gyedfélszázados jubileumát ünnepük Pécs­váradon. Érdekes, hogy az egyesület ala­kulásakor volt negyven tagja közül már csak alig van életben egy negyede. A kaszás itt nagyon kegyetlenkedett, de ezen ülés után ítélve a legszebb jövőt jósoljuk ezen igen derék és munkás tanítóegyesületnek. Munkássága szolgáljon például a megye többi tanitóegyleteknek. — Bohém estély. Hetek óta türelmetlenül vártuk a mai kedélyes estét, melyet az újságírók rendeztek a pécsi színművészek javára A nemzeti színház törzsvendégei karöltve a hírlapírókkal szerény, de kedves emlékű kedélyes esté­ben búcsúztatták el a közkedvelt művé­szeket. A nemzeti kaszinó földszinti ét­terme ragyogó fényárban úszott és a fürge újságírók karjukon vezették be a művésznőket. Bohém világ volt ma bizony a nemzeti kaszinó éttermében és a bő­beszédű, kedvesen csicsergő, lágyan zengő kis naivákkal, subrette énekesnőkkel ví­gan folyt a mulatság késő hajnalig. Rácz Guszti húzta a búfelejtő szép magyar nótákat és vidám pezsgőzés mellett vár­ták meg a pirkadó reggelt. A­ki ott volt, az jól is mulatott és tánczolhatott eleget, ma azonban csak általános­ságban szólunk az est lefolyásá­ról, holnap még visszatérünk reá, mert melyik újságíró tudna az alatt referálni a bohém estélyről, a­míg az ő kenyeres pajtásai, vérbeli kollégái egyszer egy esztendőben amúgy isten igazában ki­mulatták magukat. — A póttartalékosok haza bocsájtása. Innen-onnan már elérke­zik az idő, hogy a 28 napi fegyvergya­korlatra behívott póttartalékosokat haza bocsájtják. Márczius hó elején hívtak be úgy a honvédséghez, mint a közös ezre­deshez 280—300 póttartalékost. A barak­­kokban már hosszú idő óta folyik a ki­­képeztetésük s a jövő hónapban már haza fogják bocsájtani őket. — Az építő iparostanonczek záró vizsgája a hit és erkölcstan, úgy a közismert tárgyakból április hó 2-án d. u. 2 órakor fog az Ágoston-téri népisko­lában megtartatni. Kindl József az ipar­iskolák fölött a felügyeletet gyakorló bi­zottság elnöke meghívja ezen vizsgálatra­­ érdeklődőket. — Tömeges betörések. Mint lapunkat Bonyhádról értesszik, e hó 29-ről 30 ra virradó éjjelen még eddig ismeretlen tettesek betörtek Hf­fer József kereskedő­nek Kolostor­ utczában levő üzletébe, de a gazda fölébredt, mozgásba hozta a villamos csengő-készüléket, mely a lakás­ból az üzletbe vezet, ezzel elriasztva a betörőket, akik már a különben üres Wertheim-szekrényt is felfeszítették. Hof­­fertel Reinstein Dávid üzletébe mentek, hol felfeszítették a faajtót, de oly zajt csaptak, hogy az asszony felébredt és el­riasztotta a betörőket, kik most Illich József órásnál próbáltak szerencsét. Már az üzletben voltak, ahol gyertyát gyúj­tottak, melynek fényétől fölébredt a gazda, ki szintén gyertyát gyújtott, melynek világosságától megijedtek a betörők és gyorsan kereket oldottak. Többet egy éjjelen nem dolgozhattak és igy bizonyos, ezen éjjelen még költségeiket sem keresték meg a t. betörő urak. — Gazdátlan papipa. Egy tel­jesen felnyergelt gazdátlan paripa szágul­dott ma délelőtt végig az utczákon. Hol megállt, hol pedig teljes iramodással neki futott egy-egy utczának, rémületbe hozva a járó­kelő embereket. A Jókay-téren Pécsi Napló 1898. április 1.

Next