Pécsi Napló, 1902. március (11. évfolyam, 50-74. szám)

1902-03-25 / 70. szám

1902. márczius 25. Páni Napi* darabjai elhullottak. Vida Lajos dr. községi orvos az iszonyú sebet össze- Tarrta. Ezeken felöl az esők közben szenvedett zúzódásainak se szere se száma. Valóságos csoda, hogy Gyurosovics ez iszonyú roncsolások dsszéra még él. Be­szélni ugyan nem tud, de minden jel arra mutat, hogy eszméletnél van. Életben maradáséhoz nincs remény s ha ez mégis megtörténik, az csoda számba mehet. Annyi azonban bizonyos, hogy ebben az esetben néma marad. _ Műkedvelő előad ita szent­­iiáromh egy szobor javára. Az Angster J. és Fia orgona-épitő gyár mun­kásai április hó - án a Soholcz féle sör­­csarnok összes termeiben a szentháromság­al é­p javára ténczozal egybekötött jótékony­­czélű szinislosdá­t rendeznek. Balépti dij ülőhely 1 kor., állóhely 60 fillér. Jegyek előre válthatók: Csapó István c­ukrászdá­­jában, Petrovica Dezső fodrásznál, Kál­vária utc­a 20. és előadás napján este a pénztárnál. A zenét Kóródy Károly nép­zenekara szolgáltatja. Szinre kerül a­­„Sárga csikó“ népszínmű. — Kicsoda az az ember? Ki nem tudja hol lehet ízléses, jó és olcsó divatczikket beszerezni. A veséink érdeké­ben közöljük, hogy ki nyakkendőt, szines és fehér inget, szövött és bőrkertyűt, nép és esőernyőt, kötött harisnyát nők, fér­fiak és gyermekek részére, ugyszin­tn legújabb luhsdiszt vásárolni óhajt, úgy forduljon teljes bizalommal Kemény Mór király utczai keresk­edéséhez. — Azt erkölcstelen ansiditsok ellen. A pénzügyminisztertől szigorú rendelet érkezett a pénzügyigazgatósághoz, hogy a tőzsdéteket a közerkölcsbe üt­köző képeslevelezőlapok áruskálától tiltsa el Ha a tilalom ellenére tovább is foglalkoznának ilyen képek eladásával, úgy a tőzsdetartási engedély elvonandó tőlük. Színház és művészet — Utolsó előadás. A három esztendős Tiszai éra ért véget vasárnap este színházunkban. Egy erőteljes férfi két megkezdett szép munkáját időközben a balvégzet gyönge női kezekbe rakta be örökségként, de kinek szilárd akarata bá­tor kitartással küzdött meg a színigazgató nehéz, felelősségteljes feladatával. Nincs szándékunkban kritika alá venni a lefolyt három esztendő művészeti eredményét vagy eredménytelenségét. A közönség és az igazgató jó barátságban éltek egymással és így is válnak meg egymástól. Hogy a mi közönségünk Tiszámét mint művésznőt nagyrabecsülte, azt tegnap este bebizo­nyította. U­­ljára lépett ezúttal színpadra Tiszámé és gazdag sikereinek méltó befe­jezése volt ez est. Volt ebben valami megható is. Zúgó taps üdvözölte őt szinte lép­őkor, az orkeszterből remek virágcsok­rot nyújtottak fel, a zsinórpadlásról ha­talmas babérkoszorút bocsáj­ottak alá. Tiezainé nagy mini operet-szubret, a leg­­f­rscziózusabb primadonnák egyike. Játék­­­ot az ország neves énekesnői tanulhatnának tőle. Mint népszínmű­nekesnő az első a vidéken. Mi sokat vesztettünk azzal,hogy Tiszainé az utoll­ó két évben alig egy- kétezer jelent meg a színpadon, de e veszteségben ő is osztozkodott velünk, mert ő egyenesen saját anyagi érdeke el­len dolgozott visszavonuláséval. Az ope­­retek lelke elveszett a mi színházunkban az ő visszavonulásával, különösen az utolsó esztendőben. Színházi kérdésben ba­jos volna azt mondani: ha a vége jó, minden jó. A tegnapi este remek volt és ezt Tiszánnénak köszönhettük. A nézőtér néhány páholy kivételével teljesen meg­telt. Az igazgatástól és a színpadtól egyál­talán visszavonuló művésznőt zajos üona­­peltetésben részesítették. Minden ének­számát megismételtették és a felvonások ▼égén tízszer—tizenötször a függöny elé tapsolták őt. A neki szóló zajos tapsok fejezték be igazgatásának korszakát. Alig hisszük azonban, hogy kiben oly művészi kvalitások vannak, hogy az végleg el tudjon szakadni a színpad­ól. Hisszük, hogy e veszteség nem éri majd a magyar színé­szetet. — Az előadás megkezdése előtt a színpadon folyt le megható, szép kis ünnepség. A társulat tagjai f­ucsúzkodtak el Tiszainétól. Kardos Andor intézett sike­rült szép beszédet az igazgatónőhöz, an­nak a reménynek adott kifejezést, hogy Tiszainé nem lesz hűtlenné a má­séhoz, ki ennyi szeretettel vezette őt mindig művészi pályáján. A fáramat nevé­ben remek virágcsokrot nyújtott át Kardos Andor Tiszáinénak, ki kények között nem tudott többet mondani, csak az egy szót: köszönöm, köszönöm. — A színház mun­­kásszemélyzete remek babér koszorúval ajándékozta meg a visszavonuló igazga­tónőt. — Hibát követnének el, ha nem méltányolnák ama kiváló férfi érdemeit, ki lelke, ereje volt az énekes daraboknak. Simándi József három éven át dirigálta az operákat és opezeteket színházunkban. A színházi közönség átlaga ritkán lát meg többet a karmesterből, mint az ő taktust verő karjait. Azt, hogy a zeneművek min­den üteme az ő idegein át nyer életet, ezt csak azok értik meg, a­kik jártasak a muzsikában. Simándi József határozott egyéniség, minden dalmű, minden operet előadás magán hordta ez ő művészi tudásának bélyegét. Kiváló zenei képzett­sége, finom ízlése és biztonsága mél­tóvá teszik­­: bármelyik fővárosi szín­ház karmesteri székének betöltésére. Ön­álló, eredeti tehetség, ki a legszebb zene­műben is csak a kiváló anyagot látta, a­mely érdemes mű­észi produkcióra. Az anyag feldolgozása az ő tehetségének a retortájén szűrődött át míg azzá lett, hogy a közönség az ének és zenekar művészi interpretácziójában gyönyörködhetett. Való­ban kiváló erőt várunk e helyre színhá­zunkba. Tehetségének nagy birkózást kell megvívni Simándi művészi erényeivel, hogy őt pótolhassa. — A pótidény megnyitó elő­adásai. Nádasy József, az új igazgató húsvét vasárnapján délután kezdi meg az április hó 20 ig terjedő pótidényt. Húsvét vasárnapján délu­tn , Ocskay brigadéros“ kerül színre a főbb szerepekben Polgár Ilonával, Kürtley Margittal, Komlóssy Ilonkával. A férfiak sorából Almássy Endre, Hatvani Ede, Toronyi Gyula, Hevesi Gábor és Honda István mutat­koznak be. Este lesz a tulajdonképeni megnyitó előadás. A Nyitány elhangzása után Nádndy József Várad/ Far­umeznek ezen alkalomra írt szép prológjának kap­csán bemutatja az uj színtársulatot, mely elénekeli a Hymnuszt. Majd a „Falu rossza“ kerül színre, melyben H Léva/ Berta, Tisztay Miksa és Radvinyi Dezső mutatkoznak be. Húsvét hétfőjén délután „Egy magyar huszárkáplár Bécsben“ életkép kerül szinre, este pedig a „Czigány­­báró“ operettben mu­atkozik be ez operette­­személyzet egy része. Seffit Ruzsinszky Ilona, a Cigánybárót Toronyi Gyula és Zsupánt Tisztay játszák.­­ Az első újdonság. Kedden, április hó­­ én kerül szinre az első új darab a pólidényben színházunkban és pedig a legkitűnőbb franczia vígjátéknak, a „Zsábá” nak lesz a bemutató előadása. A Zsiba volt a vígszínház idei szezon­jának legnagyobb sikerű darabja és talán hónapokon át zsúfolt házakat von­zott volna, ha a magyar cziklus le nem szorítja a műsorról; most azonban, hogy a magyar cziklus befejeződött, ismét fel­vette műsorába a kitűnő darabot a víg­színház igazgatósága, melynek már e heti műsorán is szerepel. — A Zaábi­ban ná­lunk nemcsak a darab és a szereplők lesz­nek újak, de új lesz a kiállítása is, amennyiben ezt a darabot Nidaly igaz­gató a budapesti S­muss féle első festé­szeti mű éremben készült új díszletekkel mutatja be. Édekes, hogy a darab, bár franczia, még­sem frivol, úgy annyira, hogy a kis leányok is megnézhetik bátran. •— Opris Halápi« mohácsi hangversenye. Mohácsról írja tudósí­tónk: A mohácsi színpártoló egyesület részben ez építendő színkör javára önálló hangversenyt rendezett Opris Valéria k. a. hegedűművéssnő, mely a mohácsi kaszinó előkelőségekkel zsúfolt nagy ter­mében f. hó 22 én zár­ott le. A hat pont­ból álló műsort Opris Valéria önálló, ritka élvezetet nyújtó s magas röptű mű­vészete tölte be. Előadta Paganini verseny művét, Tartini: „Ördögtrilláját*, Bach: .Ah­­ét“, Wieniaweki: .Sielenka“, Hubay: .Fonóban“ és Hubay: .Csárda jelenetét“, ráadásra Marinta, Bare­me és több ma­gyar dalt játszott. Minden várakozást felülmúlt az a varázslistás rojt az első műnek előadása előidézett.­­ óriási taps­vihar és lelkesedés vett a hallgatóságon erőt, mely a többi daraboknál csak még fokozódott úgy, hogy a terem falai harsogtak az éljen­zéstől. Minden egyes darab után többször ki­hívták. Opris Valéria k. a. művészetével úgy vagyunk, hogy nem tudjuk: tudással párosult mű­vészié vagy a bámulatra ragadó szerénységét csodáljuk e jobban? Ezen első önálló fellépésével nagy könyedséggel hódította meg a közönséget, sőt azt egé­szen magával is ragadta. Braun Paula kisasszonyban kitűnően választotta meg zongora kísérőjét, ezen egészen fiatal zene­­akadémiai növendék már is elismerésre méltó sikerrel és könyedséggel játszotta el Liszt: „Vilse impromia“, Riff:­­La Fileus’et és Szécdy, .Caprice“. Hangver­seny után a társaság a művésznő köré cso­­portosv­va kedélyes vacsorához ült. — A mohácsi aréna. A mohácsi szinpártoló-egyesület azon kéréssel fordult Mohács nagyközség képviselőtestületéhez, hogy az egyesület által 10.000 korona költséggel építendő nyári színkör és a mellette elhelyezendő park ezárjaira en­gedné át a város tulajdonát képező, az állami polgári iskola mögött, a Széchenyi­­téren levő 8000 fél­méter kiterjedésű terü­letet, mely az aréna építésére a legalkal­masabbnak mu­­tkozik. Hihetőleg teljesíti is s képviselőtestület a színpártoló-egyesü­let óhaját, enn­él is inkább, mert az mi megterheltetéssel sem jár a községre, másrészt pedig ezen után ismét elsőrendű színtársulatnak tétetik lhetővé, hogy Mohácson 3, esetleg 4 héten át működjék, ami a helyi forgalom emelkedése szem­pontjából is nagyon előnyös a városra. A pécsi színtársulat ez ideig még abban a helyzetben lenne, hogy 3, esetiig 4 hetet Moháorov tölthet, de csak azon esetben, ha a színpártoló egyesület csakhamar eldöntené, váljon augusztus havára elkészül e az új aréna. Ha ez akadályokba ütköznek, ter­mészetesen ideje korán más megfelelő nyári állomásról kellene a pécsi színigaz­gatónak gondoskodnia. — Jókai Mór új regénye. A Budapesti Napló a szerkesztőség kiváló belső gárdájától eltekintve, rendes munka­társainak sora újabban oly erősséget ka­­pott, a­mely hozzácsatolta a magyar iro­dalom legnagyobb büszkeségét, a világ­­irodalom egyik legragyogóbb alakját.­ ­

Next