Pécsi Napló, 1903. október (12. évfolyam, 223-249. szám)

1903-10-01 / 223. szám

1908. október 1. Pécsi Napló­ jáit s a várost és vidékét valóságos pánik fogta el. A sheriff egyik sürgönyt a másik után eresztette a kormányzóhoz. Ez azon­ban, közel lévén a választások, nem akart ártani a saját pártjának, óvakodott csa­patokat küldeni a rend helyreállítása végett s ezt csak akkor tette, mikor már körülbelül mindennek vége volt. A sztrájkolók ezt az eljárást kellő­leg honorálták is, amennyiben az ér­kező csapatokat örömrivalgással és zene­szóval fogadták. A sheriff azt a kí­sérletet is megtette, hogy a leyális pol­gártársakhoz fordult, ezek közül azonban csak 25 jelentkezett a rend helyreállításá­nak érdekében. Idaho vidékén szintén megmutatták az eljárásban való erélyüket a szakszövet­kezetek a hozzájuk nem tartozó munká­sokkal szemben. Ott egyszerűen dynamit­­tal levegőbe röpítettek egy gyárat s a benn dolgozó nemsyndicatusbeli munkások megadván magukat, fogságba kerültek. Az Unió elnöke, minthogy más bányák felé vonultak a győztes munkások, elrendelte, hogy csapatok vonuljanak ki ellenök. Mikor Homesteadban a katonaság megjelent, a munkások megadták magu­kat s nem szegültek az elfogatások ellen, Carnegie pedig szövetkezetekhez nem tar­tozó munkásokat szerződtetett. Minthogy azonban az Unióban a katonaság létszáma nagyon csekély, a rendőrség gyámoltalan , minden választás alá esik s a munkások roppant sok szavazat felett rendelkeznek, érthető, hogy ilyen botrányos esetek bár­mikor ismétlődhetnek. Adószedés az exlexben. G­aré, szeptember 20. A válságos politikai helyzet folytán kiszámíthatatlan és rendkívüli munka­teher háramlik a községi és közjegy­zőkre. Állami költségvetés, illetve az azt pótló felhatalmazási törvény hiányában az állami adó csak az önként fizetésre jelentkező adózók filléreiből gyűl össze, az adótörvényekben megengedett kény­szer útján való behajtás mellőzésével. Az exlexes állapot elején csak egy­kedvűséggel tekintettünk a jövő elé, azon reményben, hogy irányadó körökben meg­találják a kibontakozás Ariadne-fonalát; most azonban, midőn a hosszú időn át még mindig csak a folyton veszélyesebb mérveket öltött exlex állapotban vagyunk, aggódva tekintünk a jövő elé, mert az „adó-nemfizetés“ jelszava mindinkább el­terjed s a félrevezetett nép siratja meg majd ez ádáz politikai helyzet messze kiható, káros voltát, midőn a felszaporo­dott adóhátralékért a télire megszerzett mindennapi kenyerét, jószágát adják el, vagy legrosszabb esetben ingatlanra ve­zetendő végrehajtással elégíti ki a fiscus követelését, hogy az államháztartás mér­lege a sürgős szükségnek megfelelően mielőbb helyreálljon. Igazán komoly feladat nehezedik a községi- és közjegyzőre akkor, midőn az ex-lexben az adófizetés önként leendő tel­jesítésére a népet buzdítja és kioktatja, mikor minden igyekezetét, erejét és tudá­sát felhasználja arra, hogy népének jól felfogott érdekében, mint a nép tanács­adója és igaz barátja az összes állami tartozásokat velők befizettesse s meg­győzze őket arról, hogy akkor, midőn adótartozásuk lerovásával állampolgári kö­telességüket teljesítik, önök magukat mentik meg az esetleges végromlástól, mert most még s most leginkább­ áll módjukban ezen kötelezettségük teljesí­tése, másrészt a hátralékban maradó adó­zónak egy összegben kell a felszaporodott állami köztartozásokat leróni, még­pedig akkor már — a törvényes állapot helyre­álltával — a lehető legrövidebb idő alatt a törvény szabta kényszer eszközök szigorú alkalmazásával. Ezért világosítsuk fel a népet, hogy nem tartozatlan fizetést, hanem hazafias kötelességet teljesít adótartozásának lero­vásával. A mi hazafias és kötelességet ismerő népünk igyekezik is megfelelni eme köte­lezettségének. Így például a garéi kör­jegyzőségben az állami adó */* évi esedéke teljes összegében befizetve van, sem út­adó, sem községi pótadó egy fillérrel sincs hátralékban. Roppant nagy fárad­sággal járt az adónak ilyetén való besze­dése,­­ nehéz munkájában mégis sikerült a nép vezetőjének, a polgártársakat beható megmagyarázások révén meggyőzni arról, hogy az adó le nem fizetésével önön maguk ellen követnek el az adózók vétket. Használt a buzdító szó, a példa tettre serkentett, egyik adózó, a másik után rótta le a kiszabott közterheket s mind­egyik megnyugodva, mintegy megkönnyeb­bülten távozott, „hiszen előbb-utóbb úgy is csak meg kell fizetni“ . A szalántai körjegyző felhívást inté­zett még folyó év augusztus hó 8-án az ország jegyzői karához, világosítsák fel a népet s minden lehetőt kövessenek el, hogy az adózók az állammal szemben fennálló tartozásukat lerójják, kötelezett­ségüket önök érdekeik megóvása czéljából teljesítsék. Még visszhang is akadt a fel­hívásra competens szakembertől, ki a fel­hívást feleslegesnek tartván azon megoko­­lással, hogy minden jegyző hazafias köteles­sége teljesítésének tudatában cselekszik s az adó beszedésére felhívás nélkül is mindent elkövet.­­ Talán azért mégsem felesleges ez a felhívás ! Igaz ugyan, hogy a fent­­részletezett eredményt, mely szerint a ga­réi körjegyzőség buzgó, lelkiismeretes és rendkívül pontos jegyzője, hasznos tevé­kenységével elérte azt, hogy az ex-lex daczára jegyzősége egy fillér köztartozás­sal hátralékban nem áll, ezen felhívás nélkül is megtette volna fáradtságot nem , ismerő munkásságával, mégis megszívle­lendő volna a szalántai körjegyző, mint a baranyamenyei jegyzői egylet I-se és az orsz. közp. jegyzői egylet aljegyzőjének azon felhívása, hogy a közjó, a nép, úgy saját magunk, tehát mindnyájunk közös érdekében az adó lefizetésére a népet buz­dítsuk. Mert az a községi és körjegyző, aki az adóbeszedésnek ezen módját meg nem kísérli, népének anyagi romlásán kívül, önön magán áll bosszút s felszaporodott munkája közepette nem lesz képes fel­adatának olyképen megfelelni, mint azt a törvényes állapot helyreálltával, a törvény az állami tartozások behajtá­sánál felelősséggel közreműködő s az állami közigazgatást közvetítő községi és közjegyzőtől megköveteli. Az adó le­rovása állampolgári kötelesség, édes hazánknak szolgálunk vele, midőn ezen kötelezettségünket teljesítjük. Rajta te­hát, legyünk jó hazafiak, feleljünk meg kötelezettségünknek, mi magunk is rójjuk le tartozásunkat s annak lerovására s a kamat nélküli lefizetés előnyös voltára buz­dítsuk polgártársainkat.­­ A jegyzők ezen kifejtendő tevékenysége csak úgy lesz eredményes, ha a nép tanítója és lelkésze s a közügynek minden barátja a jegyző­nek ebben segédkezet nyújt s az együtt­működés, felvilágosítás és tanácsadás hasz­nos munkájában a jegyzővel egyetértve cselekszik. Töltsük be jegyzői állásunkból folyó tanácsadói hivatásunkat, segítsünk a népen minden erőnkből, fáradságunkért a végre­hajtástól megmentett ezrek hálája kisér. Tóth Kálmán aki, jegyző. Hírrovatunk. Pécs, szeptember 30. — A horvát-szlavón igazság­ügyek főnöke, ő Felsége Marjanovics Luka dr. udvari tanácsost és zágrábi egye­temi tanárt nevezte ki a horvát-slavon­­dalmát kormány igazságügyi főnökévé. Ugyanazon legfelső elhatározással az ed­digi igazságügyi főnököt, Klein Alajost szolgálatainak teljes elismerése mellett saját kérelmére nyugdíjazták. Marjanovics évekkel ezelőtt tagja volt a horvát tarto­­mánygyűlésnek, de már régen visszavonult a politikai élettől és kizárólag tanári hiva­tásának élt. Egyszerű földmivelő szülőktől származik és nagy nélkülözések közepette végezte tanulmányait, most pedig tagja lett a horvát-szlavón-dalmát országos kor­mánynak. — Közjegyző kinevezés. A magy. kir. igazságügyminiszter Örley György dr. nagyváradi lakos kir. közjegyző-helyet­test Élesdre kir. közjegyzővé nevezte ki.­­ A pénzügyi és gazdasági együttes bizottság folyó hó 2-án, pén­teken délután 3 órakor a közgyűlési te­remben ülést tart az 1904. évi városi költségelőirányzat számvevői egybeállítá­sának előzetes tárgyalására. — Elnökválasztás a jogakadé­mián. Holnap délután dől el, hogy az idén ki vezeti a pécsi jogászság ügyeit, mivel holnap, azaz csütörtök délután tartja meg az olvasókör elnök és tiszti­kar választó gyűlését. A választás ahogy a jogászság körében hiszik, egyhangú lesz, mivel egy jelölt nevéről tudnak csak, akiről már mi is több ízben irtunk. Két három nap óta azonban meglepetésekről kering hír. Állítólag vannak a jogászok körében olyanok, akik titokban maguk között jelöltek elnököt, akinek nevével csak a választáson állanak elő. Ez azon­ban csak légből kapott hir, melynek semmi alapja sincsen, mivel a jogászok körében most teljes egyetértés van. — Október hatodika. Még ötször nyugszik le a nap és a hatodik felbuk­kanásával ránk virrad az aradi gyásznap, október 6-ának szomorú, fájdalmas emlék 3 Az első Triesti Cognac párló­ . r . . ■ ír , mely franczia módszer szerint kő­telep (Destillerie) Camis és idilli 11 fej­­jat szül és az általános ausztrá gy úgy­ Stock Barcolában, Triest fej?­sürt wwgiiWwJW® szerész egyesület kísérleti álló­mellett, ajánlja belföldi p­o­lótállás mellett destilált tiszta bor, mása állandó ellenőrzése alatt áll. V1 palaczk 5 KORONA, V2 palaczk 2 KORONA 60 FILLÉR. Kapható : Spitzer J. Eizer J. Bayer Ferencz, Spitzer Sándor fia, Özv. Reed Vilmosné, Kézdi Lajos, Markusz Simonnál. " _______ ITnnXaWAnTh­onl A­­­IT'S O 0 «■ at Q PA/OC! ----------------------------------— 'SZT T~ Vezérképviselő : Viasz Béla Pécs.

Next