Pécsi Napló, 1903. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1903-12-01 / 275. szám
2 . A főrendiház ülése. (Saját tudósítónktól.) A főrendiház ma délben 12 órakor ülést tartott, amelyen a delegáció tagjait választották meg. A delegáczió tagjai lettek: I. Rendes tagok: Apponyi Lajos gróf, Bohus Zsigmond báró, Brankovich György érsek-pátriárka, Cziráky Antal gróf, Ernuszt Kelemen, Eszterházy Miklós herczeg, Gáli József, Harkányi Frigyes báró, Keglevich István gróf, Kussevich Szvetozár, Laszkáry Gyula, Lukács Antal, Pallavicini Ede őrgróf, Rudnyánszky József báró, Samassa József dr egri érsek, Szapáry Gyula gróf, Széchenyi Imre gróf, Széchényi Manó gróf, Wodianer Albert báró, Zichy Ágost gróf. II. Póttagok : Firczák Gyula püspök, Csáky Viktor gróf, Uray Kálmán báró, Eszterházy János gróf, Burchard-Bélaváry Konrád, Keglevich Oszkár gróf. Népgyűlés az obstructió ellen. Szegszérdról írja tudósítónk. Tolna vármegye székhelyén , Szegszárdon vasárnap nagy népgyűlést tartottak az obstructió ellen. A mozgalmat Simontsits Elemér, vármegyei főjegyző kezdeményezésére a szabadelvű, függetlenségi és néppárt tekintélyes tagjai pártkülönbség nélkül indították meg s a vármegye összes járásaiból igen tekintélyes számban gyűltek össze a polgárok, hogy az obstructió ellen tiltakozzanak. A városház udvara egészen megtelt érdeklődő közösséggel. A gyűlést Kovach S. Endre földbirtokos nyitotta meg, ki elnökökül Totth Ödön szegszárdi és dr. Schweiz Antal bonyhádi ügyvédet ajánlotta; ez utóbbi, mint a függetlenségi párt régi tagja hatásosan fejtegette az obstructió káros hatását és lelkes hangon jelentette ki csatlakozását az obstructiót elitélő mozgalomhoz. Utána Simontsits Elemér beszélt nagy tetszés mellett; érvekkel gazdag beszédében utalt arra a rombolásra és közgazdasági kárra, amit az ellenzék egy töredékének hazafiatlan ellenállása okoz; felolvasta Kossuth Ferencz egyik vezérczikkének azon részletét, melyben szintén az obstructió ellen nyilatkozik. Megemlítette azt is, hogy a megye ellenzéki országgyűlési képviselői közül is az egy Szluha Istvánt kivéve — egyik sem támogatja az ellenzék obstruáló tagjait, mert azok is meg vannak arról győződve, hogy milyen nagy erkölcsi és anyagi kár háramlik az obstructióból, mely a nemzet alkotmányának alapjait rendíti meg. Simontsits beszédjét éljenzéssel és tapssal fogadták. Ezután Simontsits felolvasta azt a határozati javaslatot, mely szerint a népgyűlés az obstructiót elítéli és ezen határozatát fölterjeszti a képviselőházhoz és megküldi az összes képviselőknek és a fővárosi lapoknak is, hogy országos mozgalom keletkezzék az obstructió Pécsi Napló 1903. deczember 1. megszüntetése érdekében. A népgyülés a határozat elfogadásával rendben szétoszlott. A népgyülésen megjelent gróf Apponyi Géza, Bartal Béla kamarás, Bezerédj Pál főrendiházi tag, s a vármegye tekintélyes birtokosai nagy számban, de a gyűlés legnagyobb zömét a földmives osztály képezte. A képviselőház ülése. — Saját tudósítónktól. — Budapest, november 30. A technikai obstrukczió folytatódik ma teljes erejéből. Tömeges jegyzőkönyvmódosításokkal és indítványokkal készül előállani az ellenzék. Úgy számítják, hogy folytonos szavazásokkal akár tizenkét órás ülést is kihúzzanak. De szóljanak az események. A jegyzőkönyv. Féltizenegy órakor nyitja meg báró Feilitzsch Artúr az ülést. A jegyzőkönyvet felolvassák s a hitelesítésénél szót kér Lengyel Zoltán. Csak huszonhárom módosítást indítványoz a jegyzőkönyvhöz. Felolvassa valamennyit egymásután és röviden meg is indokolja. A legkülönbözőbbek és legtarkábbak ezek a módosítási indítványok. Például: a „majd“ szó helyett az „azután“ szó beiktatását kéri, „november“ helyett „őszutó“. Lovászi nevét „y“-nal kéri íratni, a „K. m. f.“ (Kelt mint fent) Írassák ki teljesen igy, hogy: „Kelt Budapesten...“ stb. Azt indítványozza továbbá, hogy a jegyzőkönyvet ezentúl hetenkint fölváltva hol egy kormánypárti, hol egy ellenzéki jegyző írja meg és az ellenzéki jegyző jegyzőkönyvét olvassa fel a kormánypárti jegyző és viszont. Egy következő indítványa Lengyelnek, szerinte, a liberalizmusnak és klerikalizmusnak egymáshoz való viszonyára döntő befolyással van. Rakovszkynak egy felszólalása ugyanis a jegyzőkönyvben Rosenbergnek van tulajdonítva, úgy, hogy a jövendő historikusa azt találná majdan gondolni, hogy Rosenberg klerikális volt. Nehezményezi még Lengyel, hogy az elnök a ma délután tartandó ülés napirendjére vonatkozóan semmi előterjesztést nem tett. Ez pedig házszabályellenes. Ilyen és hasonló indítványokból kerül ki huszonhárom indítvány, ami természetesen Lengyel szerint ugyanannyi szavazást, ugyanannyi ötperces szünetet és a jó ég tudja, hány ugyanannyiszor más percet jelent. Szőts jegyző fel is panaszolja, hogy az efajtájú obstrukciós üléseken a jegyzők fizikailag sem tudnák tisztjüket teljesíteni. Kecskeméthy: Hiszen tegnap vasárnap volt. (Derültség.) Lengyel Zoltán: Hát jó, a Rosenberg— Rakovszkyra vonatkozó módosítási indítványt visszavonja. Kovács Pál: Én pedig magamévá teszem és a magam részéről indítványként előterjesztem. (Derültség.) Feilitzsch elnök is megszólal a huszonhárom indítványra vonatkozólag. Azt iparkodik kimutatni, hogy a Lengyel indítványai nincsenek összefüggésben a jegyzőkönyvvel. Lengyel Zoltán erre ismét föláll és nagylelkűen visszavon még öt indítványt. Ámde helyette föláll Nessi Pál és a maga részéről tesz indítványt. Mégpedig négy darabot. Köztük ilyet. Szerinte ugyanis az elnök azt mondotta, hogy: „Az elnök nem sértheti a házszabályokat!“ Ennek a mondásnak a jegyzőkönyvben való megörökítését kéri. Az ellenakczió. Természetesen a kormánypárt ezt a készülő monumentális időpocsékolást nem hajlandó szó nélkül megengedni és a maga részéről megkezdi ellenakczióját. Nagy Mihály áll fel és indítványozza, hogy fogadja el a Ház a jegyzőkönyvet úgy a mint van és ne tűrje tovább az obstrukczió tréfáit. (Zajos helyeslés és kitörő tetszés a jobboldalon. Lármás tiltakozás balról.) A szabadelvűpárt nem nézheti nyugton miként pocsékolják az ország idejét. (Újabb kitörő helyeslés jobbról, hosszas lárma és tiltakozás balról.) Kecskeméthy : Majd jobbra tanítják a kecskeméti választói ! Nagy Mihály: Végül kijelenti, hogy a szabadelvű párt az, mely az alkotmányt védi. (Zajos tettszés jobbról.) Nessi Pál: Megvetéssel utasítja vissza azt a megjegyzést, hogy az ő indítványai mókák volnának. (Nagy lárma.) Nagy Mihály: Nessi Pál személyi politikát űz. A visszautasítására vonatkozóan az a válasza, hogy megvetéssel fordul el tőle. (Nagy lárma.) Pap Zoltán áll fel ezután és a maga részéről is egész csomó indítványt terjeszt be. (Zaj.) Feilitzsch elnök: Nessi egyik indítványának a házszabályok szerint nincs helye. Nessi Pál: Ezzel szemben a mellett kardoskodik, hogy minden indítványa helyt áll. Kubik: Figyelmezteti az elnököt, hogy az indítványokról egyenként való szavazással kell dönteni. Feilitzsch elnök ezzel szemben úgy érvel, hogy előbb a Nagy indítványára kell szavazni: elfogadja-e a Ház változtatás nélkül a jegyzőkönyvet, — ,azzal aztán a többi indítvány elesik. (Óriási lárma a baloldalon.) Lengyel Zoltán követeli az elsőséget a maga indítványainak. (Általános nagy zajongás.) Tisza István gróf: Nincs kifogása az ellen, ha előbb az ellenzéki indítványokra szavaznak is. (Nagy zaj balról.) Úgyis a nemzetnek kell ítélkeznie az ellenzék eljárásáról. (Folytonos lárma és zajongás.) Ha az történik, amit az ellenzék akar, megláthatja az ország, hogy az ellenzéki képviselők miként lopják az ország idejét. (Óriási lárma a baloldalon.) Kaas Ivor báró: Önök a házszabályokat lopják el az országtól. Kubik Béla: Hát az elnök most miért hallgat? Rákosi Viktor: Nehéz ott lopni, hol a gazda is tolvaj. (Zajos derültség.) Kubik : Utasítsa rendre a miniszterelnököt ! Feilitzsch elnök. (Csönget.) Csöndet kérek! Tisza István gróf ezután kifejti, hogy az ellenzék indítványait egy szavazással döntsék el. (Nagy lárma balról.) Egymásután jelentkeztek a miniszterelnök után felszólalásra Ugrón, Kubik, Holló, a mellett kardoskodva, hogy az indítványokról külön-külön kell szavaztatni. Kubik a miniszterelnök eljárását a baloldal tetszése között úgy jellemezte, hogy meglopta az ország alkotmányos jogait. Holló pedig azt fejtegette, hogy a technikai obstrukció lehet kellemetlen az országnak, de azért a jogokat megcsorbítani nem lehet. Névszerinti szavazás. Lengyel Zoltán óhajt ezután bővebb megjegyzéseket fűzni a miniszterelnök beszédéhez. T most szó, ha nem végleges, már most megvalósítandó programmról, mely mindenképen nagy előnyöket biztosít a nemzet nagy rétegei részére és melyekhez a miniszterelnök bizonyára ki fogja eszközölhetni a törvényhozás másik faktora, ő Felsége hozzájárulását is, aki mindenképen osztja minden jóravaló magyar ember azon óhaját, legyen újból rend és nyugalom az országban, melynek hosszú időre lesz szüksége, amíg minden jóvátehető, amit annyi idő alatt alkotni elmulasztottunk. Szebb karácsonyi ajándékot nem is adhat a képviselőház az országnak, mintha sürgősen munkához lát és elintézi a legsürgősebb állami ügyeket.