Pécsi Napló, 1905. március (14. évfolyam, 50-75. szám)
1905-03-01 / 50. szám
2 gyári telepet és méltatta ezen mű létesítésének jelentőségét. A Pécsről megjelent kamarai küldöttséget (Kindl József két tanelnököt, Hoffmann Lajos alelnököt és Záray Károly dr. kamarai titkárt) igen szívélyesen fogadták a mohácsi körök. A villamos telep beható megszemlélését, melyen résztvettek a siklósiak is, akik most készítik elő hasonló telep berendezését, bankett követte, melyen Mohács inteligencziája nagy számban vett részt és amelynél lelkes fölköszöntőkben ünnepelték a világosság terjedésének jelentőségét. A mohácsi közönség várakozáson felül fölkarolta a villamos világítást, úgy, hogy már az első üzletévben is a kölcsön amortizácziója mellett tisztességes üzleti hasznot hozhat Mohács nagyközségnek, mely e mellett a haloványan pislogó utczai petróleum lámpák helyett igazi, kitűnő utczai világításhoz jut. Az ünnepség lefolyásáról a következő részletes tudósításunk számol be: Február hó közepe táján Mohács nagyközség elöljárósága, egyetértve a Ganz és Társa vasöntő és gépgyár részvénytársasággal, értesítéseket bocsátott ki, melyekben köztudomásúl adta, hogy Mohács nagyközség elektromos művének ünnepélyes fölavatása f. évi február hó 26-án d. u. 4 órakor fog megtartatni, mely alkalommal a Ganz és Társa, mint tervező és építő cég, az elektromos mű történetét, terveit és működési módját fogja ismertetni. Tehát Mohácson világosság, még pedig villanyos világosság van. E tekintetben Baranya vármegyének Mohács első (sajnos, még mindig csak) községe. Nem találnám helyénvalónak, hogy szárazon, csak a sikerült ünnepélyről adjak tudósítást, mivel ma mindent csak akkor érdemes elolvasni, ha politikával van fűszerezve. Politika és villamos világítási Hogyan tartozik ez össze? Hát kérem szeretettel, csak úgy, hogy Mohácson már nem is megy újdonság számba a villanyos fény. Újság volt az még január hó 15-én. Ez a nap kétféle világosságot hozott be Mohácsra. Az egyik és pedig sorrendben is az első: január 15-én délután tartotta fényes bevonulását a függetlenségi párt képviselőjelöltje, ki azután oly erővel látott hozzá a politikai helyzet megvilágításához, hogy 11 nap múlva, 26-án, szétfoszlott az eddigi sötét reménység. Ugyancsak január 15 én este kezdte meg a köz- és magánvilágítást is a mohácsi vilanytelep. Ha rágalmazni óhajtanék, véleményemmel azokhoz csatlakoznám, hogy ez a kettő akarva esett össze egy napra. Pedig nincs ámúgy, talán csak véletlenség. Most már értesült a tisztelt olvasó arról, hogy Mohács január hó 15 tős villanynyal van világítva. 460 drb 16 gyertyafényerősségű izzólámpa és 12 darab mintegy 600 gyertyafényű ívlámpa szolgáltatja a közvilágítást. Mondhatom, hogy nagyon meg lehetünk elégedve. Közvilágításunk messze túlhaladja a pécsit, látták, összehasonlították már a pécsiek is. A mai felavatási ünnepély, azt hisszük, a tapasztalt szakférfiak jósolják is, hogy új korszakot alkotó, kezdő nap Mohács életében. (De erről máskor.) Már 3 óra tájban sűrűn vonult ki a nagyközönség a villanyos telepre, mely a várostól északra a régi téglaházi telken épült, közel a Jenye patakhoz. A sokaság közt ott láttuk : Kindl József kér. és iparkamarai elnököt, Hoffmann Lajos alelnök és Zálay Károly dr. kamarai titkárral, Riszl Ferenct, a pécsi villamos művek műszaki vezetőjét, Pécsről. Siklósról itt voltak Búzás László dr. főszolgabíró, Henfner Lajos közs. jegyző, Mittler Ferencz közs. biró, Pammer Péter lak. igazg., Tenke József községi esküdt, Sztankovics Pál bir. tisztv., Vághy Ernő dr. ügyvéd és még mások. Mohácsról Szinkovich Károly jár. főszolgabíró nejével. Jahoda Ede közs. biró, Klombauer Antal közs. 1 jegyző, Jilly Gyula vasúti áll. főnök, Wilfinger Pál révkapitány, az önkéntes tűzoltó parancsnokság Rüll Béla dr. főparancsnok vezetésével, Rüll János dr. kórházi igazgató főorvos, Jágits József volt országgy. képviselő, Margitai Péter ügyvéd, Koncz Adolf dr. ügyvéd, Kappeter Ferencz adóhiv. főnök, Eötvös Gusztáv szolgabiró, Tauszik Antal takp. igazgató, Bene Károly postafelügyelő, Varga Zsigmond ref. lelkész, stb. de hiszen annyian és annyian voltak, hogy lehetetlen volt még csupán az előkelőségek neveit is feljegyezni. Bocsánat érte. A szerkesztőség b. engedelmével adom meg azon munkás férfiak nevét, akik a villanyos telepünk létrehozatalánál vezető munkát végeztek, így Szóbel József, a Gancz cég mérnöke a gépek és építési munkálatok, a központi telep tervezője és a kivitelben ellenőre; Nemsitz , a Gancz cég mérnöke, a vezeték hálózat intézővezetője; Seel András a hálózati rész kivitelénél főszerelő és építés vezetője; Szeszler István Lajos mérnök, az építési iroda főnöke, aki a közönséggel szemben oly igen előzékenyen és jól bánt, hogy buzgóságával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a közönség megkedvelte a villanyos bevezetést. Ripka Ferencz, a Ferencz József rend lovagja, a Gancz czég igazgótitkára, aki kezdettől fogva vezette a tárgyalásokat a gyár és Mohács nagyközség között, aki képes volt a már-már dugába dőlt tárgyalásokat ismét és ismét talpra állítani és az igét testté változtatni. Jellemző a Gancz és társa czég alaposságára az, hogy a magánbevezetéseket végező, munkásokként szereplők között: okleveles mérnök, végzett technikus, realista érettségizett, magától értetődő, hogy műveltséggel, intelligencziával bővelkedő magyar urak vannak. Alighanem ez egyik nyitja annak, hogy a czég mind az öt világrészben bir telepekkel. Olyan gárdával, melynek csupán egy csekély részét ismertük meg Mohácson — nem csoda, hogyha világhódító útjáról győztesen tér vissza a központ fészkébe a cég. Ami szorosan véve, magát az ünnepélyt illeti, az 6 pontból állt. 1. Ripka Ferencz központi főtitkár röviden jelezte a jan. 15-én üzembe vett villanytelepnek rövid életét, utána 2. Hollós József, posta és távtanácsos, aki 24., 25. és 26 án mint a kereskedelmi minisztérium kiküldöttje szigorúan vizsgálat alá vette a telepet minden legkisebb szögig, alaposan, fáradságot nem kímérve kora reggeltől késő estig méregetett, próbálgatott, váljon megfelel-e az alkotás a tervezeteknek a kivitelben is. Látható nyugodt lelkiismerettel adta egyelőre szóbelileg Mohács nagyközségnek azt a tanácsot, hogy bizalommal veheti át saját üzemébe a művet, mely a legnagyobb preczizitással felel meg a tervezeteknek, a tervezetek pedig a technika legújabb vívmányaival vannak készítve. Azon reménynek ad kifejezést, hogy ha az üzem vezetése jó kezekbe lesz letéve, a nagyközségnek jövedelmi forrását fogja képezni és egyébb közterheit ebből fogja fedezhetni. A szén fogyasztására nézve kijelenti, hogy kilóval óránként a megejtett próba szerint 15 és 16 klgrammot fogyaszt. Megjegyzi, hogy mivel természetszerűleg ez az üzem más szenet, mint a pécsit használni nem fog, nagyban hozzá fog járulni a műshoz, hogy a pécsi szénnek rosz hírnevét segítse helyre állítani, amit előadó bizonyosra vesz. A gyönyörű, magyaros zamatú előadást élénk éljenzéssel honorálta a hallgatóság. Utána Jahoda Ede, Mohács nagyközség bírája alaposan meggondolt, alkalomszerű beszéd kíséretében kijelenti, hogy a művet a nagyközség nevében átveszi, egyúttal őszintén szavaz köszönetet Hollós József műszaki tanácsosnak azért a fáradhatatlan, lelkiismeretes pontossággal végzett felülvizsgálatért, melyet 3 napon át végzett. Ez a felülvizsgálati eljárás, melynek szóló is tanúja volt, lelkiismeretét megnyugtatná, hogy ha kétely támadt volna benne a munkálatok teljesítésekor, ami azonban ki van zárva, mivel a vállalkozó gyár pontos, pedáns munkálatokat teljesített. Az átvételi nyilatkozat után Nunkovich Gábor belv. r. k. káplán (Keseríts F. apát távollétében) magasztos lendületes beszéd után Isten áldását kérte most már Mohács nagyközség tulajdont képező nagy műve. „Munkálkodjál Isten dicsőségére, felebarátaink javára“. A zajos éljenzéssel kísért szónoklat után Ripli Ferencz, a Gancz - gyár központi főtitkára terjedelmesen ismertette a mű létrejövetelének egész történetét. Ebből megtudtuk azt, hogy már 8 évvel ezelőtt magánvállalkozás kért koncessiót Mohácstól a villanyvilágításra. De a községi képviselőtestület, okulva más városok példáján, azt kereken megtagadta és már akkor a házi üzemre gondolt — igen helyesen. Mert ez az üzem jövedelmező lehet és kell is, hogy az legyen, ha annak vezetése jó üzleti kezekbe kerül és így a haszon nem a részvényesek, hanem a nagyközség pénztárába kerül. Minden az üzemvezetéstől függ. Ez van hivatva terjeszteni, a jövedelmet fejleszteni, az anyaggal takarékoskodni. Hozzá a tér, az alkalmas tér meg van. A jelen volt összes hallgatóságnak, különösen az érdeklődő vidékieknek igen tanulságos volt az ismertetés abban az irányban, minő eljárása a leghelyesebb arra nézve, hogy egy villanyos telep létesüljön. Még Jakobovits, a vállalkozó gyár mérnöke műszakilag ismertette a telepet részletesen. Az idő rövidsége miatt, a számok és technikai kifejezések tömkelegéből a szakértő olvasónak csak homályosan adhatnék leírást. Riadó éljenzéssel fogadtuk előadó azon komoly kijelentését, hogy az egész telepnek és vezetékeknek (melyeket a Ganz czég adott) minden sziporkája magyar anyagból, magyar készítmény. Végül Margitai Péter indítványára Hoor Tempis Mór dr. műegyetemi tanár, igazgatósági elnököt táviratilag üdvözölték azért, hogy ezt a pompás és most már műszakilag lelkiismeretesen felülvizsgált villanyos telep létesítése körül közremunkálkodott és a munkálatokat irányítani szíves volt. Miután Henfner Lajos siklósi jegyző a vidéki vendégek nevében köszönetet mondott a tanulságos előadásokért és ismertetésekért, Neusoher Antal, a telep gépésze megindította a gépet és rövid, csekély kereke zakatolás után kigyulladtak a villanyos lámpák. Már annyira este jön, háromnegyed 6, hogy a városba visszatérő nagyközönségnek alkalmat adott a világítás megtekintésére. Ami a mohácsiak előtt már nem is újdonság. Este 8 órakor az „Iparosok olvasókörének“ tánctermében 110 terítékű bankettet adott a Gancz-gyár a meghívottak részére. Pazar fényben úszott a terem. Vagy 400 égőtest szórta a villamos fényt. A terem zöld bokrokkal, virágokkal volt díszítve. A főfal közepén a király arczképe, fölötte szeczesztós transparentben „éljen.“ Körülötte vörös-fehérzöld színben sorakozott 96 darab fénygolyó. Jobbról Magyarország czimere, balról Mohács nagyközség állítólagos czimere, saját színeivel, pompásan körözve fénygolyókkal, a szögletekben szobrocskák nagyobb számmal és kivilágítva, a falakon temérdek nemzeti zászlócskákkal. A pecsenyénél Ripka Ferencz közp.titkár emelkedett fel és a Ganz és Társa részvénytársaság igazgatóságának üdvözletét annak megbízásából tolmácsolván, a községi képviselőtestületre és a város lelkes közönségére mondott egy remekül szép, lendületes tosztot. Utána rögtön Szinkovich Károly járási főszolgabíró emelte poharát, a tőle megszokott zendületes beszédben hozta fel, hogy Mohács mint Baranya vármegyének első, legnagyobb községét, annak társadalmi és megyei életében jelentékeny szerepet vivő tagját üdvözölje és ezen társadalmi és megyei életnek élén álló, fiatal, alapos készültségű, a közügyek terén fáradhatatlan és pártatlan főispánjára, Fejérváry Imre báró úrra ürítette poharát. Az ezt követő zajos és lelkes éljenzés után Margitai Péter ügyvéd Baranya vármegye alispánjára, Koszits Kamillra mondott lendületes pohárköszöntőt, aki halaszthatlan és elháríthatatlan akadályok miatt nem vehetett „Pécsi Napló* 1905. márczius 1.