Pécsi Napló, 1914. június (23. évfolyam, 124-145. szám)

1914-06-10 / 130. szám

ХХШ. évfolyam Szerda, 1914 junius 10* ISO (7831) Szerkesztőség­ és kiadóhivatal, Munkácsy Mihály­ u. 10. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőségi telefon 109. — Kiadóhivatali telefon 27. Felelős szerkesztő LENKEI LAJOS Előfizetési árak : Egész évre 24 kor. Fél évre 12 kor. Negyedévre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Nyilt-tér sora 60 fillér. * A vármegye közigazgatási bizottságának ülése. — Saját tudósítónktól. — Pécs, június 9. Igen érdekes volt Baranya vármegye köz­­igazgatási bizottságának mai ülése, melynek napirendjére a rendes havi szakjelentéseken kívül két olyan közérdekű tárgy is került, mely méltán keltett feltűnést. Az egyik a hegyháti járásban lévő Baranya-csatorna hídjának fönntartására, a másik a mohácsi állami és törvényhatósági tisztviselőknek a magasabb lakbérosztályba való sorozása iránt beadott kérelmére vonatkozik. A Baranya-csatornán lévő híd fönntar­tásához a múltban a vármegye törvényható­sága is hozzájárult s utóbb az érdekeltségbe vont községekre rótták ki a fönntartási költségeket. Ez ellen a községek felebbezés­­sel éltek, így került az ügy a közigazgatási bizottság elé. Az alispán a törvény állás­pontjára helyezkedve, a felebbezés eluta­sítását hozta javaslatba, Mándy Sámuel, a sásdi választókerület országgyűlési kép­viselője pedig a méltányosságot hangoztatva, abbeli véleményének adott kifejezést, hogy ha a múltban segélyt nyújtott a törvényható­ság a híd fenntartásához, megtehetné ezt a jövőben is. Az alispán kijelentette, hogy ő nem zárkózik el a méltányosság elől, de ez­úttal a döntés csak a törvény alapján tör­ténhetik, az érdekeltséget és a hozzájárulás arányát meg kell állapítani s a vármegye más után nyújthat segélyt a híd fönntartá­sához. A bizottság az alispán határozati ja­vaslatát fogadta el. Nem csekély meglepetést keltett a pénz­ügyigazgató jelentése, melyet a mohácsi állami és vármegyei törvényhatósági tiszt­viselők lakbérosztályozás fölemelése iránt beadott kérelmével kapcsolatosan elrendelt vizsgálat eredményéről tett. Kisült, hogy a házigazdák túlnyomó része kevesebb lakbért vallott be adóalapjául, mint a­mennyit a lakóiktól valósággal szedtek. A három szobás lakások szolgáltak bázisul s a vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy több háztulaj­donos 420 koronát vallott be és tényleg 540 koronát vett a lakótól. A pénzügyi közegek nem tévedtek, mert ők csak a bevallást ve­hették alapul s igy teljesen korrektül jártak el. A hiba ott rejlik, hogy a házigazdák „pol­gári becsületszavukra“ hamis adatokat val­lottak be. Az anyagi igazság azonban immár minden kétséget kizárólag a tisztviselők mel­lett szól. A vármegye közigazgatási bizott­sága minden melléktekintetet figyelmen kívül hagyva, egyedül az anyagi igazság alapjára helyezkedve, elhatározta, hogy a tisztviselők kérelmét pártolólag terjeszti föl a pénzügy­minisztériumhoz. A közigazgatási bizottság mai ülésén jelen voltak: Szily Tamás főispán elnök­lésével : Szenge Ferenc alispán, Szinkovich Károly főjegyző, Szivér István dr. és Búzás László dr. másodfőjegyzők, Luiszer Jenő és Fischer Béla tb. főjegyzők, Hoffer Kálmán, Mertha Elek, Blaskovich Iván dr., Krasznay Miklós aljegyzők, Mirbach Antal báró tb. aljegyző, Jeszenszky Lajos árvaszéki elnök, Koszits Ákos dr. főügyész, Johann Béla dr. főorvos, Girtl Ferenc dr. alügyész, Heckenast Kálmán min. tan., pénzügyigazgató, Ember János kir. tanfelügyelő, Sárospataky József kir. ügyész, Jakabfy Imre­ kir. gazdasági fel­ügyelő, Cseh József kir. főállatorvos, Balog József, Driesz Lajos, Jeszenszky Imre, Kiss Emil dr., Mándy Sámuel, Német Lipót és Stajevics János törvényhatósági biz. tagok. A Baranya-csatorna hídja, Mándy Sámuel szerint ez az ügy egy 35 éves tengeri kígyó s az a meggyőződése, hogy a felebbezés elutasításával nem nyer végleges elintézést, mert az érdekeltségbe bevont községek a döntéssel nem nyugod­hatnak meg. A vármegye törvényhatósága a múltban segéllyel járult a hid­­föntartásá­­hoz, ezzel elismerte az érdekeltséget s most ki akar a teher alól bújni. A hid sokkal na­gyobb érdekeltség forgalmi igényeit bonyo­lítja le, mint a mennyi község az érdekeltségbe vonatott. Igaz, hogy az alispán rigorózusan a törvény alapjára helyezkedett, közdűlő s nem törvényhatósági uton van a hid, tehát az érdekelt községek tartoznak a hidat fenn­tartani. A méltányosság azonban a mellett szól, hogy a vármegye a múltban folyósított segélyt eztán is adja meg s a Baranya-csa­torna társaság is járuljon hozzá valamivel a híd fönntartásához. A csatornaalap 2000 koronás hozzájárulást könnyen megbir. Ellen­ben a kis községekre túlságosan terhes a fönntartás költsége, szinte elviselhetetlen. Szenge Ferenc alispán egyedül a törvé­nyes alapra helyezkedhetik. Igaz — úgy­mond — hogy a törvényhatóság a múltban nyújtott segélyt, de ezt a maga jószántából tette, erre törvény szerint nem kötelezhető. Ez ügy eldöntésénél más tekintet nem vehető alapul, mint egyedül a törvény. Községi közdűlő után van a híd, az érdekelt községek tartoznak a föntartási költségeket viselni. A csatorna-társulat se vonható be az érde­keltségbe. A társulat csupán a csatorna tisz­togatási és rendezési költségeit viseli. Csak az esetben volna az érdekeltségbe vonható, ha például a csatorna kiszélesítése által nagyobb hidat kellene építeni, szóval, ha a társulat valamely művelete által a hídon vál­tozás állana be. A hídhoz a csatorna társu­latnak semmi köze sincs. Akiknek a híd kel­lett, akik a hidat használják, azoknak kell a fenntartási költségeket viselni. Ha a tár­sulat önként nyújt segélyt, ezt megteheti, erre azonban nem kötelezhető. Ez a törvényes öröm és fájdalom. — A Pécsi Napló eredeti tárcája. — Irta: Wollák Gyula, a pécsi felső keresk. isk. tanára II. A tudat fellépésekor — mely kétség­telenül a nagy agykéreghez van kötve — egyúttal az öröm és fájdalom érzése is meg­jelenik. A tudattal bíró állat már nem gép mód­jára reagál az ingerekre, hanem válogatva, a térben és időben távolabbi ingereket is tekintetbe véve reagál. A térben és időben távolabbi események megőrzése és össze­kapcsolása az associatív emlékezőtehetség, vagyis a tulajdonképpeni értelmi működés munkája. De az értelem nem mondja meg, hogy miként cselekedjünk! Ezt csak az ősi vonzódás vagy taszítás, vagyis az öröm és fájdalom érzése mondja meg minden egyes alkalommal. Az értelem egyszerű photographiai le­mez módjára felfogja és megőrzi a belé futó képeket. De a leggazdagabb és a legszebb ilyen képgyűjteménynyel rendelkező sem tudná rengeteg tudását értékesíteni, ha agyunk egyszerű photographiai lemez, vagyis csupán értelem volna. Mert hiányzanék az, a­mi a képgyűjte­ményben a megfelelőt kiválasztaná, hiány­zanék, a­mi a külvilág változatos benyomá­saival szemben célszerű mozgásra, activi­Fischer Béla tb. főjegyző hosszasan ismertette a Baranya-csatornán lévő híd érdekeltségének megállapítása és a hozzá­járulás nagysága ellen beadott fölebbezéseket s miután minden oldalról megvilágította a kényes ügyet, fölolvasta az alispán hatá­rozati javaslatát, mely szerint a fölebbezők elutasítandók, tásra ingerelné; nem volna a­mi megmon­daná, hogy a felfogott képek jók vagy rosz­­szak-e a szervezetének. Mozgást kiváltani, a külvilág hatásai­nak a szervezetre való jó vagy rossz voltát eldönteni semmiféle értelem nem képes végső elemzésben, hanem ezt csak maga az organismus a tudatban jelentkező öröm- és fájdalomérzéssel állapítja meg. Minden a­mi a szervezet tevékenységét emeli, kellemes — és minden, a­mi csökkenti, kellemetlen érzelmet vált ki a tudatban. Az öröm és fájdalom két részből áll: az egyik motorikus változást okoz a szervezet működésében, a másik a subjectív elem és pedig a tudatban jelentkező érzelem. A kettő közül az eredeti és a fontos : az organikus változás. A másik, az érzelem csak ennek a változásnak a jele a tudatban, de éppenséggel nem oka a vál­tozásnak, sőt az érzelem el is maradhat. Ha az öröm állapotát élettanilag leírjuk, akkor a következőket észlelhetjük : 1. A pul­zusszám nagyobbodása, vérkeringés gyor­sabb lesz. 2. A lélegzés, az el- és kiválasztó szervek működése meggyorsul. 3. Az izmok megfeszülnek, mert a beidegzés folyamata megindul. Az öröm állapotában tehát a szívlük­­tetések szaporodnak, a vérkeringés az agy­ban gyorsul, a szemek fénylenek, mert a könny- és egyéb mirigyek bőven választa­nak el és bevonják nedvükkel a szemgolyót. A test hőmérséklete magasabb lesz, az anyag-• i . —i ................ . . -------------1 csere gyorsabb. Az izmok beidegzése folytán kiáltás, taglejtések, nevetés, éneklés lép fel. Heves öröm valósággal az alkoholmámorral megegyező tüneteket vált ki. Davy táncolt, a­mikor a káliumot fel­fedezte, Archimedesről pedig azt mondják, hogy „heuréka“ kiáltásokkal ugrott ki az utcára, mikor fürdés közben a testek úszá­sának a törvénye megvilágosodott agyában. De az örömérzés természetesen nem oka ezen mozgásoknak, hanem csak a jele a szervezetben lefolyó kedvező változásnak. A fájdalom élettanilag éppen ellentétes tüne­tekkel jár : 1. A szívműködés csökkentése. 2. Léleg­zési zavarok, a hőmérsék és a kilehelt szén­sav mennyisége csökken. 3. Emésztési zava­rok. 4. A bőr, a haj elszíntelenedése. Voltak esetek, hogy nagy fájdalom néhány nap alatt megőszített fiatal egyéneket. 5. Motorikus változások a szervekben : levertség, a mű­ködés csökkenése vagy pedig a működés rendetlensége, görcsös izgatottság, az arc eltorzulása, kiáltás, hárító mozdulatok stb. Ezek a motorikus folyamatok eredetileg a védelmet szolgáló és hasznos mozgások lehettek, a­melyek azonban nagyon sokszor haszontalan és célszerűtlen alakban jelent­keznek. Pl.: mikor a sebesült állat rázza rázza fájós testrészét stb.­­ Mindezek megint nem a fájdalom oko­zatai, mert a fájdalom sem ok, hanem csak tünet. Az ok: a külső vagy belső ideggyár

Next