Pécsi Napló, 1916. december (25. évfolyam, 269-293. szám)

1916-12-07 / 274. szám

o­ s­ra megeshetik, hogy a­kinek komoly mondani­valója lesz,, az se kaphat lapot. Mindennel, a­mivel pazarul bánnak, így­ jár a közönség, utóbb a legszükségesebbekre se kerül. — A szerénytelenség klasszikus példája. A há­ború, hej, sok­ millió ember életét kese­­rítette meg ; nem kevesebb azoknak a száma, akik a háborúban kétszer, sőt háromszor is arattak és leszedték a tejfölt még a savóról is. Az élelmiszerek gyártásával nagyban foglal­kozó szántóföldektől kezdve, az állattenyész­tésen keresztül a gyári iparnak mindazok az ágai, amelyek az élelmezéshez szükséges anyagokat gyártják, a háború kitörése óta fokozatosan fölözték le, ami zsír a fogyasztó­kon volt és éppen nem panaszkodhatnak a fölött, hogy ez a zsír sovány volt, amint az lapunk más helyén, a Zsirközpont üzletered­­ményéről szóló tudósításunkból is látható. Ezek a haldinyereségben könyökig váj­káló gyári üzemek legalább szerénykednek, még a nyereség megállapításában is ; amit azonban az eszéki cukorgyár produkált, az nem cukor, nem szörp, nem melassz, hanem egyszerűen keserűen ható szerénytelenség. A bizonyára busás nyeresége dacára, melyet az utóbbi években elért, azzal a kérelemmel fordult Eszék város tanácsához, hogy a községi pót­adómentességhez, melyben a város a gyárat a folyó év végéig részesíti, engedélyezze to­vábbra is. A községtanács, a cukorgyár kérel­mét, nagyon helyesen, elutasította. Nem tud­juk, hogy mivel indokolta meg az eszéki tanács az ő határozatát, de föltesszük, hogy indokolása nagyon is okos, a­mit a határozat helytálló volta is igazol. — Az eszéki rendőrség államosítása. A rendőrség ugyan nincs államosítva sem Ma­gyarországon — a székesfővárost kivéve — sem Horvátországban, de azért olybá veszik, mintha az ország területén az állam rendőr­sége tartaná fenn a rendet. Mert úgy áll a dolog, hogy az állam a városok rendőrségé­nek dologi s személyi kiadásaihoz államsegély­lyel hozzájárul és ezzel valamivel közelebb hozza magához a különben országszerte patriárkális, szokásokban megvénhedt poli­­ciát. Eszéken máskép áll az ügy. Ott már ötödik éve államrendőrség működik, de a fentartási költségek a város terhét képezik. Ezek a költségek az évi 244.000 koronát el­érték, amelynek fedezéséhez az állam egyetlen egyszer adott 50.000 korona hozzájárulást. Ez az összevissza állapot késztette Eszék város községtanácsát arra, hogy a kormány­hoz fölterjesztést intézzen, amely szerint kéri, hogy ha a rendőrség szervezését átvette az állam, vegye át a fentartás költségeinek viselését is. Ez esetben hajlandó volna a város évi 150.000 koronát fizetni e célra az államnak, mely a rendőrség elhelyezéséről tartoznék gondoskodni. Az ily értelmű föl­­terjesztést a város még a folyó hónapban el­küldi a kormányhoz. — Szénhiány miatt korábban lezárt ven­déglők. Országszerte nagy bajok vannak a szénellátás körül, és gáz és villamos világí­tási üzemek kénytelenek a termelést a leg­szűkebb korlátok közé szorítani, hogy meg­előzzék az üzem teljes megállását. Nagyobb bajok vannak ezen tekintetben Székesfehér­váron, ahol a rendőrfőkapitány elrendelte, hogy a vendéglők és kávéházak esti 11 óra­kor lezárandók, hogy a világításnál és fű­tésnél szén megtakarít­ást érjenek el. Most ezen rendelkezést a szállodák, vendéglő és kávéház helyiségeire nézve visszavonta a főkapitány, ahol ismét éjfél utáni 1 óráig időzhet a közönség. — Alapítvány honréd tisztek özvegyei és altisztek részére. Roth György ércáru és lőszergyáros, 1901. évben 100.000 korona tőkével alapítványt létesített, azzal a ren­deltetéssel,­ hogy az alapítvány jövedelmé­nek egyik fele honvéd tisztek özvegyeinek és árváinak, a másik fele pedig hosszabban szolgáló honvéd altiszteknek, valamint azok özvegyeinek és árváinak segélyezésére fordít­tassék. A m. kir. honvéd tiszti özvegyek és árvák javára szolgáló alapítvány kamatai félévenként, június 1-ével és december 1-ével fognak a m. kir. honvéd számvevőség által a honvéd tiszti özvegyek és árvák segély­ellátási intézetének alapjába, a félévi ka­matok számfejtése alkalmával átutaltatni. Az altiszti alapítvány kamatai a törvény­szabta szolgálati kötelezettségen túl a csa­patnál szolgáló olyan családos altiszteknek és azok hátramaradt családjainak segélyezé­sére fognak fordíttatni, a­kik önhibájukon kívül különös sorscsapás folytán súlyosabb anyagi helyzetbe jutva, a támogatásra rár szorultak és arra érdemesek. Elsősorban az arcvonalbeli altisztek és ezek családjai vétet­nek figyelembe. A segélyezések nincsenek folyamodáshoz kötve s azok kieszközlése végett az ezred (pótzászlóalj)-parancsnok­­ságok vannak hivatva az alárendelt alosz­tály-parancsnokok javaslataihoz képest a honvédelmi minisztériumhoz jelentéseket tenni. Jogukban áll azonban az említett al­tiszteknek s azok családjainak az alosztályi parancsnokságoknál benyújtandó kérvényeik­­ben a segélyben részesítés iránt folyamodni. Az említett véleményes jelentéshez, esetleg a felek által beadott kérvények mellé adandó ezred (pótzászlóalj)-parancsnoksági vélemé­nyekhez, a­melyekben a segélyezés mérvére nézve is javaslat teendő. Csatolandók a segélyezendő altisztnek, esetleg elhalt csa­ládfőnek anyakönyvi lapja, minősítvényi táblázata és büntetési jegyzőkönyvi kivo­nata. A jelentések szolgálati úton terjesz­­tendők fel. Az altiszti alapítvány célja az lévén, hogy sorscsapások által sújtott al­tisztek és­ azok családjai segélyezhessenek, s ily sorscsapások alkalmával nemcsak a segélynek ténye, hanem annak gyorsasága is kívánatos, ennek folytán úgy az alosztály parancsnokságok saját indítványából szár­mazó jelentéseinek, valamint a Véleménye­zett folyamodványoknak felterjesztése nincs „Pécsi Napló“ 1916. december 7. A legaktuálisabb film Szibéria : Dráma a fehér cár birodalmából négy felvonásban. Csütörtökön és szombaton, 117­ órai előadás kedvezményes jegyekkel. 6, V2® és 1/110 órakor sorozatos előadások előre váltható számozott jegyekkel kedvezményes jegyek nélkül. Pénteken: 2 órakor előadás kedvezményes jegyekkel. V24, 5, 3/2?, 8 és Va10 sorozatos előadások előre váltható számozott jegyekkel. Kedvezményes jegyek nélkül. I, APOLLO Csütörtökön, pénteken és szombaton. December 7-én, 8 án és 9-én. I. FERENC JÓZSEF utolsó éveiből.

Next