Pécsi Napló, 1917. május (26. évfolyam, 97-120. szám)

1917-05-25 / 116. szám

. — A gyöngyösi tű­zkárosultak fölsegélye­zésére minden fölhívás nélkül ma Csalóczky Károly dr. és Gagsa József körjegyző Palota­­bozsokon 10 —10 koronát küldtek hozzánk. A pécsi Hungária kávéház tulajdonosai, Spá­ler Mór és társa ismert buzgalmukkal gyűj­tést rendeztek kávéházukban, melynek ered­ményét : 543 Ą 30 fillért hozzánk juttatták. Ezen gyűjtéshez hozzájárultak : Spitler Mór 100. —, özv. Frankl Izidorné 100. —, Tóth Samu Vajszló 20. — , Hungária kávéház pin­cérei 15.— koronával. 10 K-t adtak : Krausz Manó, Krumm Konrád, Weber Rudolf, Rosenberg Izidor, Freun­d Ernő, Ondreczky N., Sugár dr., Márkus Károly, Brogli Béla, Schnitzler Miksa, Biró János Csatahely, 5 K-1: Grünberger József, Kuszt­ig Árpád, Denk Teréz, Lőwy Ernő, N. N., Bikszegi Erzsébet, Perlesz Sándor, Bauer Emil, Fürth Ig­nác, Lowicz Rezső, Agulár Dóri, Grossmann Jó­zsef, Wingert Péter, Rosenberg Lipót, Krausz Jó­zsef Nagybicsérd, Lőwy Andor, Kümmelberg Mi­hály, Klinger Stefi, Friedlinder N., Ferber József, Trixler Aladár. 6 K-t: N. N., N. N., Weiller Vil­mos. 4 K-t : Schön Samu, Ullmann Ignác. 2 K-t : Bariny S., Geidumak Márkus, Sohr Sándor, Lobi Miksa, Klein Náthán, Pollák Ignác, Goldscheider Ferenc, Rei­cenauer József, Müller Imre, Rostás Géza, Török Károly, Klein József, Petrovics Fe­renc, Petrovics István, Póth Vilmos, Walles, Wien, Kollerich, Wien, Ladika István, Weisz Gyula, Klein Miksa, Kohn Ignác, Breuer Bernát, Schuller Gáspár, Halász János. 1 K-1 : Fischer Gyula, Bruckler Vilmos, Steiner Márkusz, Kohn Jenő, Jungreisz Ferenc, Fein Lipót, Singer Aurél, Gut­­mann Sándor, Musafia, Kimer Kornél, Stern Miksa, Laufer Jakab, Schwarz Ignác, Herzog Róbert, Rózsa Imre, Somogyi Sándor, Wittenbart Károly, Salamon őrmester, Mersil Wien, Lavicz Emil 30 f, összesen 543 korona 30 fillér. A gyors segítség kétszeresen számítván, az adományokat késedelem nélkül eljuttatjuk a gyöngyösi polgármest­erhez, Kemény János­hoz a kárvallottak között való szétosztás céljából. — A pécsi egyházmegye gyásza. Felső­­mind­szentről jelenti­ tudósítónk, hogy Med­­giyessy Ede, nyugalmazott plébános ott szer­dán reggel rövid szenvedés után 69 éves korá­ban elhunyt. Temetése volt hivé­nek és a környékbeli papságnak élénk részvétele mel­lett ma délután 6 órakor ment végbe. Az el­hunyt egyik kedvelt, jámbor életű papja volt a pécsi egyházmegyének. — Hogyan szakadt meg a barátkozás az oroszokkal. A romániai frontról vettük egyik 19-es zászlóstól a következő sorokat: Szép téli idő járja itt a hegyeken és két napja ismét havazik, (innét a hűvös időjárás, mely Pé­csett is érezhető napok óta.) Az első fehér napot már a béke fehérségét jelképező ese­ménynek képzeltük, mivel parancsot kap­tunk, mellőzzünk minden vállalkozást és a lehetőségig kerüljük el a megtorló tüzelést is. Úgy éreztük itt a fronton, ahová későn jut­nak el a hírlapok és csak lassan tudjuk meg, mit parancsol Anglia a szabadság mámorában ringatódzó Oroszország különböző tanácsai­nak, a­hogy ezen intézkedés már beharan­­gozója a fegyverszünetnek. Az orosz tisztek­­ újabb látogatása volt frontunkon bejelentve és készültünk,is barátságos komázásra. De ők maguk jelentették be a várt vizit napján, hogy felső parancsra vége a komázásnak és mindjárt meg is támadták az egyik tábori őr­sünket, de a támadóknak ebben nem sok­­ öröme telhetett, mert hamarosan vissza­vonulásra kényszeritette előőrsünk a tám­a-­dókat. íme, igy fest most a béke kezdete. Ámde ha nem kell a béke, az oroszok már tudják, hogy értünk mi honvédek a vereke­déshez is. — Elhunyt pécsi állatorvos. A budapesti lapok szerdai számában jelent meg a gyász­­jelentés, mely hírül adta Pajor Leó, Pécs szab. kir. város m. kir. állatorvosának Budapesten f. hó 21-én rövid szenvedés után bekövetkeze­tt elhunytat. Pajor Leó évek hosszú sora előtt került Pécsre és hivatalos tevékenységében, előzékeny, az állategészségügyet kellőkép , megvédő, hozzáértő állatorvosi működést fejtett ki és a városnál és állatokat tartó gazdáknál egyaránt megbecsült állatorvos volt, akit a háború elején még Pécsett hagy­ták meg katonai állatorvosi szolgálatban, kü­lönösen amíg itt állomásozott a szarajevói trón pótdepója, melynek állatorvosi főnöke volt.­ Amint azt azonban Szerajevóba helyez­ték, elkerült Pécsről és családi köréből Pajor Leó is és hamarosan betege lett a háborús fáradozásoknak. Már Albániából maláriát hozott magával és amikor Szerajevóból leg­utóbb szabadságra Pécsre jött, jó ismerősei elszomorodva látták, milyen rossz állapotban van. Vesebántalmakról panaszkodott, ezért ment Budapestre, hogy ott gyógykezeltesse magát, de úgy látszik, elkésett és most öz­vegye, szül. Agulár Teréz, akit sokszor lát­hattunk és hallhattunk a pécsi hangverseny­­termekben is a saját és 3 gyermeke, az el­hunyt anyja, özv. Polacsek Mórné, fivére Pajor Nándor főhadnagy és az összes rokon­ság nevében jelentette Pajor Leónak élete 46. évében bekövetkezett elhunytat és a far­kasréti izr. temető halottasházából szerdán délután végbement temetését. A váratlan halál Pécsett élénk részvétet kelt és Pajor korai halálát a vi­ágháború soha ki nem egyenlíthető teherszámlájára írják. — Madarak és fák napja. A belvárosi elemi leányiskola növendékei Nyers Angyalka h. igazgatónővel az élén, Gábet Károl­y­né, Leordinay Gizella és Germán Istvánné osz­­tálytanitónők vezetésével a Tettyére mentek, ahol igaz, őszinte gyermeki lélekkel fogadal­mat tettek a növények és állatok védelmére. Göbel Károlyné szavai ellenállhatatlan köz­vetlenséggel utat­ találtak a gyermekek szi­vébe s néhány kis leány bájos szavalattal emlékezett meg a madarakról, fákról, álla­tokról. Azután szabadjára eresztve nekifog­tak a játéknak s kipirult a sok gyermekarc. Alkalmunk volt arról meggyőződni, hogy ezen iskola négy kiváló pedagógus érzékkel megáldott tanítónője mennyire a gyermekek lelkületének kiismerésére fekteti a fősúlyt, a­mi a mai kor nevelő rendszerében az egye­düli üdvös és célhozvezető módszer. Délben a gyermekek hazaindultak.­­ Vetőmagvak és burgonya a tisztvise­lőknek. A közalkalmazottak részére vető­burgonya, vetőbab­ és vet­ő csemege, tengeri áll rendelkezésre. Akik a parcella-tulajdono­sok közül a felsorolt vetőmagvakra számot t­art­anak, folyó hó 27-ig jelentsék be igényüket a kir. tanfelügyelői hivatalban (Szepesy u. 1.) alulírottnál délelőtt 9 — 12-ig és délután 3—86 óráig. Ember János, a kertészkedő csoport elnöke. —* A Dráva vízállása a mai napon min­r­den jel szerint elérte a legmagasabb fokot, Barcson kedden már 7 cm. apadt a vízállás, Eszéken 6 cm.-el emelkedett. A Duna víz­állása még nem mutat apadást. Kisdárdán, mely község teljesen víz alatt áll, két ház már beomlott. Noskovcin is kilépett a Dráva med­réből. — Adományok. Pécs szab. kir. város főispáni hivatalában Nabraczky Lajos ny. kúriai biró május havi adományként 30 koro­­nát adott, a gyorssegély alapra. — A pécsi kath. legényegylet Szigetváron. A pécsi kath. legényegylet ifjúsága, Schu­mann János, Levin Kornélia és Krizsai Mári­a közreműködésével pünkösd hétfőjén a sziget­vári kath. legényegylet helyiségeiben műso­ros délutánt rendez a szigetvári Vöröskeres egyleti fiók és a legényegylet alapja javán­. A műsorban résztvesznek a legényegyi ‚■¡ ’ műkedvelő tagjai is. Az előadás délután 1 órakor kezdődik. — Imarend a pécsi zsinagógában. Péntek este fél nyolckor, szombat és vasárnap est­e fél kilenc órakor. A középiskolai mindkét nem­beli ifjúság évzáró ünnepe szombaton reggel 8 órakor. Reggeli ima szombat és vasárnap 7 órakor, hétfőn fél 7 órakor, műszaj vasár­nap és hétfőn 10 órakor, mindha imádság 5 órakor. Az elhunytak tekiüdvéért hétfőn ,­ reggeli és délelőtti istentisztelet keretében imádkoznak.­­ Gyöngyös tűzkatasztrófájának filmje Budapest legnagyobb filmszínházában, az Apollóban oly nagy sikert aratott, hogy az Uber-gyár kénytelen volt ezen színház igaz­gatósága óhajának engedve, a filmet még c.,­­ napra átengedni, igy az péntek helyett csak’ szombaton kerülhet nálunk bemutatásra. — Rablógyilkosság) Magyarteleken, a baranyaszentlőrinci járásban nagy izgalmat és feltűnést kelt az a kegyetlenül végrehajtot ; rablógyilkosság, melynek Magyartelek község­é­ben a falu kedvelt ,férje bevonulása által magára hagyatott Steiner Izidorné, szatócsnő esett áldozatul. Mint tudósítónk jelenti, keddről szerdára virradó éjjel behatoltak Steinerné hálószobájába, mely mellett 13 éves kis gyermeke aludta az ártatlanok áll­­mát és miután fejére mért ütésekkel elkob­­zották, puszta kézzel megfojtották a szerencsét­len asszonyt és amikor az már nem adott magáról életjelt, elrabolták készpénzét, me­lyet a­ viszonyokkal ismerősök 20—30.000 koronára becsülnek, mivel Steinerné elég meggondolatlan volt, hogy pénzét otthon tartsa, mert azt ott vélte legbiztosabbnak. Épen ezen körülményből állapíthatta meg: a másnap reggel már a helyszínére kiszállt szentlőrinci csendőrőrs, hogy a rablógyilkos-­ ságot csakis olyan követhette el, aki a viszo­nyokat ismeri és a gyanú mindjárt Steinern­é cselédjére hárult, akinek a tett elkövetésére bűntársra volt szüksége. A szentlőrinci járás­bíróság indította meg a nyomozást, melynek felkérésére még szerdán Magyartelekre szab­tak ki Dekleva Dénes pécsi kir. ügyész és­ Jellasich­ István dr. pécsi kir. törvényszéki orvos, aki a hely­színen megejtette a bonco­lást, melynek alapján megállapították a rablógyilk­osság módozatait. A holttestet ma délután a nyert engedély alapján eltemették, a gyilkosok kézrekerítésére pedig megindult a széleskörű nyomozás ámde minden jel arra mutat, hogy már csendőr kézen van a gyilkos, mert a cselédnél olyan 100 koronát is találtak, melynek eredetéről nem tudott be­számolni. A leánynál talált 100 korona nem állt arányban a Steinernétől elrabolt pénz­összeggel, melyet már a bűntárs rejthetett el, de a csendőrök bíznak abban, hogy hamarosan földerítik az egész esetet, mire a gyanú alatt álló tettest behozzák a pécsi kir. ügyészségr­e, és akkor a pécsi kir. törvény­zék vizsgáló­­bírója fogja a csendőrség előnyomozását ki­egészíteni.­­ A német diákok m­agyarországi ssya­­ralása. Néme országban a háború előtt, a, gyengébb szervezetű és szegényebb sorsu diá­kokat a tengerpartokra küldötték üdülni államköltségen. A háború elzárta e diákok, előtt a tengerpartot s most Magyarország egészséges vidékein keresnek számukra üdü­lést. Pécs szab. kir. város polgármesteréhez­ Krassószörény vármegye átiratot intézett, melyben közli, hogy a közönség 300 diák részére felajánlotta az üdülés ideje alatt az­ ellátást. Társulásra h­ívja a mi közönségünket is, hogy karolják fel szeretettel az ifjú nemes testvéreket s fogadjanak ők is el bizonyos száron diákot nyaralásra. „Pécsi Napló*" 1917 május 25. " "" ■' .......... —­­"V" . 1'—'■ ■ —Г"... Magyar találmány, magyar készítmény nem ért még el olyan sikert, mint a Diana sósborszesz. Évről­­évre rohamosan emelkedik a fogyasztás s ma már közel évi 15.000.000 palack Diana sósbor­szesz kerül fogyasztásra kizárólag Magyarország­ban,de az ország határain túl is eljutott már e páratlan szer hír­neve. Tengerentúli államokban ép úgy ismerik és fogyasztják mint idehaza. Magyarok ha kül­földre utaznak, okvetlenül magukkal viszik, mert a­ki egyszer megszokta, nem tud már meglenni nélküle. Igazán: szerénytelenség nélkül elmond­­h°ey nem még készítmény, mely ily rövid idő alatt ily páratlan népszerűségre, közkedveltségre tegyen szert, s ennyire nélkülözhetetlenné váljék. Ha kutatjuk e siker okait, azt látjuk, hogy nem a­ reklám, nem a szervezési munka, nem a kínálat hozta létre ezt a csodálatos sikert, hanem az az egyszerű tény, hogy aki egyszer bármi­lyen bajánál a Diana sósborszeszhez folyamodott segítségért, e biztos hatású háziszerben föltét­lenül megtalálta amit keresett, s ezért aztán később is állandóan ragaszkodott hozzá, kijelent­­éve, hogy a­míg csak lesi a világon Diana sósborszesz, házából ki nem hagyja fogyni. Ára 1.30 fillér. Föelárusítóhely : Diana BUDAPEST. Kapható mindenütt. Kérésedésül! Rész?.­Társ. Nádor­ utca 6. II. 1.s

Next