Pécsi Napló, 1919. március (28. évfolyam, 47-60. szám)

1919-03-29 / 59. szám

4 «éjlakot száz pazar szobával, amit nem tud meg­lakni, — de kórházat, utat, iskolát rém épit a köznek! Olyan passziója nincs. Tíz szarvast bekerít tízmértföldnyi drótkörrel, — átutazza a fél világot, hogy egy vizitinót s­zétrobbantson ötvenlövetü fegyvergéppel, míg egy pálmaalja néger elhesegeti róla a szúnyogot. A gazdag átolvassa a remek­írókat, bölcselőket, az apostolok tanításait, — nagyon műveit, nagyon finom, nagyon elő­kelő, de embertestvéreibe benne hagyja a vérbajt — hogy éljen a spyrillium is. A­ gazdag udvarias, szives, kellemes, remek, mig a vagyonáról nincs szó akkor azonban roppant meg van sértve­­. A dús­gazdag unja a szórakozást, unja a tétlenséget, umnja a munkát, az élet lármáját, porát, unja embertársait, unja saját életét csak a gazdag­ságát azt nem unja soha. A vihar elejt a Szaharában egy szőlő­magot . Az a pici élet ott könyörög a napnak. Nézd ! ez a szemernyi nedvesség az én min­den vérem és még millió társamé ,amiket nevelni akarok — ne égess! én kihajtok itt, gyökeret verek mélyen — kilométeres inda­­köteleket eresztek minden felé, magot ér­lelek, újra és újra hajtok levelet, lombrenge­teget és megkötöm ezt a szomorú sivatagot; élet fakad itt meglátod ! ne ölj meg, hisz van a tengerben víz elég, szívd azt. De a nap meg­győződésből süt !— beszélhet annak. Beszéld a gazdagnak: mikor a szívós izomkötegek megsorvadnak s minden* sej­­tecske sajog, haldoklik a kenyérért, — mi az , hogy vannak valóságos jégbeh­űtött gyermektestek — és ezek a kis emberfagy­laltok nem­ akarnak nőni, összetöpörödnek. Hogy nyirok és penész sötétjében árnyékok mozognak és dolgoznak. Hogy van felesleges halál egy gyertyaláng miatt, van felesleges esők, amiben csak durvaság van, öröm nincs — és a kétségbeesés milyen rosszra szokta kötni a fölösleges gyermek­pólyácskákat, — hogy a nyomor testi teljes nyavalyáinak légiói vannak gond, féreg, piszok, gumókor­o­k, sok jaj, sóhaj, önátkozás — beszéld — elfordítja a fejét — nem ízléses a téma. Aztán m­t is tartozik mindez őrá — nyo­­­morusag mindig volt, — bizonnyal azok meg­győződésből nyomorognak, — olyan a faj­tájuk — aztán estélyre kell készülődni, a csil­lárok fényözönében fürödni.­­ A hány láng, annyi nehéz talicska szén, négyszáz méterre­­lent a mécsvilágnál annyiszor­ kilencven fi­­­hér — hogy keressen a szegény is , — aztán jó kutyuska házacskájára téglácskát hamar! Nincs nekünk angyali szivünk ? Égig fo­gunk nőni! A gazdagság egy megkövesedett foga­lomzavar a tulajdon hamis értelmezése, egy idejét, célját, értelmét múlt, ittfelejtett ős­­őskori kolosszus, túltengő idomtalanság, ami tétován jár, kel és tipor rajtunk. Számokban , kifejezve az az adósság, amivel egyes osztá­lyok tartoznak a többinek. Az érchettyűs Ököl, az Imperator féltestvére, a nyomor édesmamája, az élet örömeinek kisajátítója, sóskeserü könnyforrás kisajtolom — az a kötelessége, hogy kikeresse a krisztusi ta­nítások kétezeréves alapköveit és millióival felemelje rajta az önzetlenség, emberszeretet munkástársadalmának boldogabb világát. K. L. alapnak, mint a közös érdek­ ragasztószerének eltűnése; azután a házasfelek külön törek­vései, végül a nagy vagyonokkal ellentét­párként szemben álló nagy­ nyomor folytán, ráalakul a nyílt és titkos prostitúció. Nem kell részleteznünk ezt a kérdést, beszél ön­magáért . A fi- amennyiben a házasság külsőleg a nemi élet­ uralkodó formája marad,akkor is gazdasági érdekeket takar. Egy pillantás az újságok hirdetési rovatára meggyőzhet erről. Kétségtelen, hogy a nemi életben a sexuális cél soha annyira nem szapirálódott gazda­sági célokkal, mint éppen most. Bátran megállapíthatjuk, hogy a kapi­talista termelési módnak nem a monogám házasság a vele járója, hanem éppen a prosti­túció. A nő ezilányban bizonyára át is örökölt szexuális tulajdonságai folytán, a termelés­nek mind nagyobb részben ráháruló nyomása alatt, a munkaelhárítást, a kapitalista feles­legnek nemi utón való megszerzése révén így igyekszik elérni. Ezért magas percentben­, akár törvényes, akár törvénytelen utón pros­ti­tuálódik­ A kapitalista magántulajdoni rend meg­szűnése már most kihúzza a prostitúció alól a gazdasági alapot a javak egyenlőbb elosz­lása révén. A pőre fecsérelhető nagy vagyo­nok megszűnnek. A nő kényszerítve van a termelő munkában, mely emberségesebben mérsékeltebb intenzitású, most mér ugyan­csak résztvenni. A nőtartás, mint a kapitalista rendben is a gazdagok kiváltsága a gazdagság meg­szűnésével megszűnik. A nőtartás eme megszűnése a gyermekek új helyzetének szabályozását kell hogy maga után vonja. Itt jegyzem meg, hogy a szocia­lista irodalom e kérdésre vonatkozólag a teljes, esetleg kollektív nevelés állás­­részleg pontján van. Jászi például hangoztatja az anyával való kapcsolat egyesítését a kollek­tív intézményekkel nevelő intézetekkel. Ez természetesen állami eltartást, tételez fel a gyermeket illetőleg. Egyébként itt kapcso­lódik bele a kérdésbe más szocialista írók ama felfogása (Loria, Vandervelde) hogy a jövő szocialista állama a nőt főként a gyer­meknevelés munkájára szánja. Ezzel azután a nőnek beidegzett kívánsága az eltartásra is — amennyiben ez tény­leg oly erős tényező — részleges megoldást nyer. Mikor a magyar szocialista kormány a házasságra vonatkozó elszánt intézkedését megtenni kívánja, biztosan ezen szem­pontok vezetik. Nem tűrheti egy percig sem, hogy a prostitúciós rendszerű kapita­lista házasság megmaradjon. A prostitúció a szocialista állam legnagyobb anomáliája­ volna. Ezért­ kellett a házasság felbontható­ságát biztosítani akkor, mikor a vagyon, mint a házasfelek összetartó eleme megszűrt. Nevetséges volna ilyen körülmények között olyan korlátozásokat fenntartani, melyek csak azok áthágására vezetnek. Értsük meg tehát, a vagyon kollektivi­zálása logikai kényszerként vonja maga után az új házassági formát. *Pécsi Napló* 1919. március 29. Harcias árdrágító. Gyufát kobozott el a rendőrség. Pécs, március 28. Az árukban való hiány nagy Pécsett. Egyes cikkek még a háborúban teljesen ki­fogytak, más fajták pedig most a megszállás alatt tűntek el. Igaz, hogy mióta az antant Fiuméban árukat rakott partra, egyes áru­cikkek újra megjelentek, a kereskedők Fiu­méból, Zágrábból, Eszékről igyekeznek be­hozni árukat. A távolabbi vidékekről való behozatal teljesen megszűnt, mig az Eszékkel való for­galom növekedett. Naponta csapatosan men­nek át magánosok Eszékre s átlag naponta két vagyon áru jón igit Pécsre. Ezt csak helye­selni leh­etne, ha azután nem érnének vissza azzal, hogy ők itt mint egyedárusítók szerepel­nek. A piacon egyre-másra jelennek meg a különféle áruk — természetesen drágán. Különösen felszökkent az ára mindennek, mióta megszűnt a maximálás. Az árdrágítások"csimborassz­át azon­ban a gyufával követték el. Írtunk arról, hogy egy szál gyufa 2 fillérbe kerül a Széchenyi­­téri árusítóikról, de a Majláth-téren is nagy­ban folyt az árdrágítás. A rendőrség már több ízben figyelmeztette Lövy Izsó pécsi lakost, aki a Majláth-téren árult, hogy a gyufát ne árulja dobozonként 1 koronáért. A kereskedő azonban nem vette komolyan a többszöri figyelmeztetést s vígan „árdrágí­­tott“tovább. Ma délelőtt újból figyelmeztette Demján Ferenc rendőrbiztos,hogy a gyufát normális áron adja. Lövy azonban erre nem volt hajlandó, a gyufát ő is drágán vette — úgymond — s azt­­ koronáért adja csak. Demján Ferenc erre kijelentette, hogy akkor az árut elkobozza. A gyufaárus kijelentette, hogy ezt nem engedi s szembeszállt a rendőr­­biztossal. A harcias gyufaárus azonban e küzde­lemben alul maradt, mert a rendőrség a Majláth­ téren 771 doboz, a lakásán pedig 1500 doboz gyufát kobozott el. Az eljárást természetesen megindították ellene és har­­­ciasságát és árdrágítását alighanem drágán fogja megfizetni. HÍRROVATUNK. — A volt császár Svájcban, Zürichben jelentik. Károly excsászár családjával e hó 24-én Staatba érkezett és onnan Wartang kastélyba ment. Az excsászár, akit Staatbar Briedler hadosztály-tábornok és vezérkara, továbbá Börsinger dr. kormánytisztviselő üdvözölt, rendjelekkel díszített egyenruhát viselt.­­ • — A siklósi főszolgabíró ügye. A ma három hónapja letartóztatásban lévő Vadner Jenő siklósi főszogabíróról magár értesült:­ alapján azt írtuk, hogy a vizsgálat egyik epizódjaként a letartóztatott főszolgabíró feleségét újabban hetenként csak egyszer bocsátják a siklósi nevezetes várban internált férjéhez. Siklósról annak megállapítására kér­tek föl, hogy aki ezt panaszolta, tévesen volt informálva. 4 főszolgabíróval a siklós­i szerb százados parancsnok intézkedése kö­vetkezté­ben udvariasan és előzékenyen bá­­ltak, felesége akadály­talanul látogathatja meg férjét és a főbíró ismerősei is minden nehézség nélkül kapják meg az engedélt hogy meglátogathassák a főszolgabírót, aki­nek ügyét valószínűleg már a jövő héten végleg elintézik. — Nyári zivatar. Ritkán előforduló len­­köri tünet, hogy kora tavasszal villámlások és meny dörgések jelentkezzenek. Ma meg­történt. Kora délután sűrűzápor keletkezett ,és közben a légköri villamosság erős menn - dörgésben pattant ki. Heves északi szél keletkezett, mely nem tudta szétkergetni a tömött felhőket és az eső tartósan zuhogen késő estig. Természetes,hogy a lejtős utcai­, alján szokásos özönvíz-szerű vízzuhatag­, hömpölyögtek az úttestek teljes szélesség­éhe­­, és zavarták a közlekedést. Amikor e sorokat írjuk, még mindig fáradhatatlanul ontják­­a felhők az esőt, a folyókák folyamokká dagadtak és akinek nem okvetlen szüksége, az nem járkál az utcán. — Táncestély a Pannóniában. Szombaton este 7— 11-ig táncestélye lesz a Pannon­éban a Kovács-féle volt és jelenlegi délutáni tánc­iskolának. Ezzel szemben azon intézkedés, mely az egyé­ni együttélést, mint az előző házasság fe­l­­bontása előfeltételét állapítja meg az incestus iszony önkénytelen és feltétlen respektálását jelenti a bizonytalan apa kiküszöbölése útjn. Az incestus tilalom pedig minden valószínű­ség szerint továbbra is a nemi morál alapja lesz. A kormány tárgyalt szándéka tehát olyan kérdést bolygatott meg, mely régen rákfenéje társadalmunknak. Hogy kormán - intézkedés nélkül is bekövetkezett volna ez­ az átalakulás kollektivizálás esetén,az kétség­telen. Az alsóbb társadalmi osztályoknál ma­­ most is a közös gazdasági alap hiánya a hül­len elhagyások utásához vezetett. Tartásdíj eddig sem igen volt behajtható ez osztályok­nál. A középosztályt érinti közelebbről e kérdés és a kapitalistákat. A nem vagyonos középosztálynál is volt ugyanis bizonyos, állandóan biztosított, fundált jövedelem. Ennek a jövedelemnek most mind­két részek­ való fennforgása egyrészt ugyan biztosítja a szabadságot, de másrészt nóvumot is hoz : kényszerítheti (a férj elhagyása esetén) a nőnek a termelő munkában való részvételét A nőről általában előbb mondottak nagyon enyhítik azonban az ilyen szórványos esetek súlyosságát is. Nagy és súlyos átalakulások előtt állunk tehát. Fegyelmezettséggel, megértéssel kell fogadnunk az eseményeket és minden áron azon kell lennünk, hogy átlássuk, hogy az átalakulás minden ember nagyobb boldog­ságát tekinti céljának.

Next