Pécsi Napló, 1926. május (35. évfolyam, 98-120. szám)
1926-05-01 / 98. szám
2. oldal. a légió kezére játszotta. Ez a hetvenmillió rubel a cseh államé lett és ezzel az anyagi erővel alapították meg a légionáriusok bankját Prágában. A kalandor Gajda, aki így lett generális, most diktatúrára törekszik. Reméljük azonban, hogy a csehszlovák nép s az állam vezetői idejében meg tudják akadályozni ezt a kétes kalandort. Erre a cikkre egyelőre még semmi hivatalos cáfolat nem érkezett. Beavatott helyen tisztában vannak a csehszlovákiai viszonyok tarthatatlanságával, s a legmesszebbmenő kombinációk indultak meg arra az esetre, ha valami váratlan belső lökés a cseh politika mai irányítóit elsöpörné pozíciójukból. Elsősorban Massaryk és Benes félre- s állításával számolnak, s ha az egyelőre nem is következik el, utódaik személye már meg van határozva. Massarykot a legvalószínűbb kombináció szerint Svehla fogja követni az elnöki székben, aki , visszavonulva a pártpolitikától, lépésről-lépésre készíti elő a talajt a maga számára. Benes utódjának Ossucky volt ügyvédet, most párisi csehszlovák követet emlegetik. pécsi portrék. Beszélgetés JóllerstintalM, a kard mesterével JT háború előtt nagyobb volt az érdeklődés a vivósport iránt. — Jfek most nem tanulnak vívni Pécsett. — „Jfem azért vívunk, hogy egymást megöljük, hanem hogy izmainkat fejlesszük-1" — lélegszüni a párbaj-láz■ — jütibe kerül egy párbaj. Az érdekes, ismert és népszerű pécsi emberek sorában ezúttal Toller Antalt kerestük fel, a Zrínyi nevelőintézet torna- és vivótanárát. Régi kiváló sportember, akinek a pécsi vivósport kifejlesztése körül nagy érdemei vannak. Több évtizede tanítja Pécsett az ifjúságot a nemes, férfias vívósportra, a kardforgatás művészetére. Sok ezer tanítványa volt, akik közül nem egy dicsőséget szerzett a különböző versenyeken mesterének és Pécs városának. A társaságokban ismert és kedvelt ember Toller Antal, akire mindenkor szeretettel emlékeznek vissza akik nála tanulták a kardforgatást. A világ bármely tájára is odorta őket a sors. A sok zöldelő bokor, virágágy üde hatásúvá varázsolja a monumentális „Zrínyi" nevelőintézetet, ahol Toller Antalt felkerestük. Egy széles, kisportolt vállú, izmos, férfias éles arcélű, rokonszenves ember tart felénk, első pillanatra megismerni, hogy ő a vívás mestere. Maga is számos versenyen vett részt s a kitüntetések egész sorát kapta. Beszélgetésünk során, az iránt érdeklődünk, hogy mióta foglalkozik a vivósporttal ? — Húsz éves korom óta vivők. 1900-ban végeztem el a bécsújhelyi torna- és vivó-tanfolyamot és a háború kitöréséig az azóta megszűnt hadapródiskolában tanítottam. Azután működtem a Ludovikában, a hűvösvölgyi katonai főreál és a kőszegi alreálban. . . összesen huszonhat éve tanítom intézetekben a tornát és a vívást... Toller Antal ezenfelül természetesen rengeteg privátkurzust tartott ez idő alatt férfiak és nők részére egyaránt.• Megkérdezzük, mikor volt nagyobb az érdeklődés a vívósport iránt a háború előtt vagy mostanában ? A háború előtt nagyobb volt az érdeklődés. Akkor hölgyek is voltak a tanítványaim, igen sok úri leány tanult az én kurzusaimon, svédtornát és tőrvívást. Tanítványaim legnagyobb része időközben férjhez ment... — teszi hozzá mosolyogva. Még emlékezetes az a szép színházi előadás, amelyet a feldúlt kárpáti falvak javára rendeztek a háború alatt, s amelyben 6—14 éves fiuk és leányok mutattak be vivó-gyakorlatokat. Az előadásnak olyan sikere volt, hogy háromszor meg kellett ismételni. Ezeknek a szép előadásoknak sikere is Toller nevéhez fűződik. Az iránt érdeklődtünk, hogy nők tanulnak-e most vívni ? — Ez idő szerint nők részére nem tartok tanfolyamot, mert oly nagy az elfoglaltságom, hogy erre nincs időm, de tervbe vettem, hogy a jövő évben újra rendezek kurzusokat nők részére. Azelőtt Toller a PAC-ban is tanított, ez idő szerint a Pécsi Sport Klub vívótrénere. Ezután a következőt mondja a vívásról: — A vívás a legnemesebb s a legférfiasabb sport. Nem azért vívunk, hogy egymást megöljük, hanem hogy izmainkat fejlesszük. Sokkal helyesebb, ha vívni tanul az ifjúság, mintha a kávéházak füstös levegőjében üldögél. Sokkal egészségesebb és edzettebb az, aki tisztában van a vívás titkaival, mint aki nem vív. Már messziről meglátom az utcán valaki, ha a vívósportnak hódol. Toller most is tart fenn kurzust a belvárosi leányiskola tornatermében. — Jó vívót kiképezni — folytatja — ahhoz évek kellenek. A baj az, hogy amikor tud valamit az illető, akkor elkerül a szemem elől, más városba s megy s igy a továbbképzés abba marad. Megkérdeztük, hogy részt vett-e versenyeken ? — Ahány magyarországi verseny volt, valamennyin részt vettem. Ha félholt lettem volna is, akkor is elmentem volna a versenyekre. Egyszer súlyos izomlázzal álltam ki. Sok szép tiszteletdíjat és aranyérmet hoztam haza a versenyekről. Eután a pécsi párbajok iránt érdeklődtünk. — A háború alatt tilos volt a párbaj. A háború utáni években valóságos párbaj láz tört ki a fiatalemberek között. Nyakra-főre párbajoztak. Ez a láz most már abbahagyott. A múlt évben még szép számmal voltak párbajok Pécsett, az idén azonban már alig néhány. Ennek lehet, hogy anyagi oka is van. — Mibe kerül mostanában egy párbaj. Toller mosolyog. — Az attól függ, kiről van szó. Esete válogatja. Egy szegényebb sorsú medikusnak esetleg semmibe, mert az ingyen tud orvost is szerezni. Azaz hogy mégsem megy egészen ingyenbe, mert a kardfenés s a bandázs pénzbe kerül... Arra a kérdésünkre, mi a véleménye a párbaj ellenzőiről, Toller mosolyogva elhárító mozdulatot tett s kitért a válasz elől. Sz. J. Zsarolók. Irta : Adolf Belot. (_0) (Folytatás.)! — Oh ! jegyzi meg d’Arnage, már annyiszor kiürül s ismét csak megtelik! Sokkal lejebb voltunk, amikor de Benovel-val a Café Anglair-ban vacsoráztunk és három héttel később tizennyolcszázezer frankban duskálkodtunk !... ami megengedte nekem, hogy „bank-ouverkel” oszthassak, önöknek pedig, hogy összes vendégeiket kielégíthessék, de Benovelnek, hogy megnősülhessen. — De Benovel, ismétli melankolikusan Prudence. ő nyugodtan ál valamely eldugott helyen. Senki és semmi nem nyugtalanítja. Nincs semmi baja az ellenséggel. Ez nem igazság. — Ő csak zavarná munkáikat, feleli d’Arnage. Ő egy gyáva, jámbor ember. Én mindig örültem neki, hogy ismeretlenül él és semmi gyanú hozzá nem férkőzhet. Ha elfognák, rögtön bevallana mindent. Talán azt sem tudja, hogy létezünk-e, mégis így a legjobb. — És ő él még ? — kérdi Prudence. — Igen... azt hiszed, hogy szemem elől tévesztem régi társaimat!... Távolról mindig követem. Tudom, hogy egy leánya van, aki most már nagy, igen csinos, akik együtt élnek Tassy és Anteil közt a délvidéken... Ebben a pillanatban megszólalt a külső csengő. — Itt van Meret, mondja Montbaran. — Menjen és bocsássa be, kedvesem, rendel- kezik d'Arnage és tartsuk magunkat ridegen vele szemben. Meleg dolog lesz. XI. Claire Meret vagy tíz évvel fiatalabb, mint Prudence és még elég csinos nő volt, élénk fekete szemekkel, szabályos arcvonásaival; fogai fehérek és épek, friss ajkakkal, amelyek fölött gyenge bajuszka pelyhedzett, amint az az igen barna nőknél gyakori. Még az az előnye is meg volt régi főnöknőjével szemben, hogy megőrizte termete karcsúságát és természetes színeit, amelynek nem volt festékre szüksége. Amikor a dohányzóba lépett és szeme az ottani félhomályban hozzászokott, megpillantva a kandalló előtt ülő Prudence-t és d'Arnaget, egy lépést hátrált. De valamely gondolat kétségtelenül megnyugatatta, mert rögtön ismét előre és az ablakhoz lépett, elfoglalva a legbiztosabbnak hitt helyet. Ez a mozdulat nem kerülte ki d'Arnage figyelmét, aki elsőnek szólott: — Kisasszony, mondja, ne csodálkozzék jelenlétemen. De Montbaran urnak barátja vagyok. Megkért, hogy egy kényes ügyben egyezkedjem önnel és én nem utasíthattam el ezen kérelmét. Claire Meret néhány pillanatig rajta nyugtatva tekintetét, majd mosolyogva mondja: — Nagyon megértem az ön és a nagyságos asszony jelenlétét. Önök jobban érdekelve vannak ebben az ügyben, hogy ne foglalkozzanak vele. — De én egyátalán nem vagyok belekeverve, kiáltja Prudence. — Ugyan hagyja ! Hát azt hiszi, hogy nem ismertem fel az első pillanatra volt főnöknőmet, aki letartóztatott. Budapest, ápr. 30. Jakabházy Lászlóné bűnperében ma hozta meg a bíróság ítéletét, mely szerint a férjgyilkossággal vádolt Jakabházy Lászlónét a vád alól felmentette, mert nem látta beigazolnak, hogy az asszony részéről szándékos emberölés történt volna. --------TÖBBMILLIÁRDOS TŰZKÁR EGY GMUNDENI BÚTORGYÁRBAN. Gmunden, ápr. 30. (Bécsi Távirati Iroda.) Az itteni Schönberger bútorgyár a kora hajnali órák óta lángokban áll. A tűz valószínűleg a csomagolóhelyiségben támadt. A gyárban felhalmozott áru teljesen áldozatul esett a tűznek. A menyezet beomlott. A lángok átterjedtek az egész gyárépületre, a berendezés teljesen elpusztult. A kár több milliárd. Férfi szövetek és maradékok mélyen leszállított árban kerülnek eladásra. Páll Ödön, Széchenyi-tér 18. szám.г— Ez lehetséges, de ebből nem következik... — De igen, szakítja félbe határozott hangon Claire Meret, ebből az következik, hogy kegyed asszonyom már régóta szövetségese Montbaran urnak és vele együtt akarja elintézni az én ügyemet. „ Majd d'Arnage felé fordulva, szemeit merően reá szegezve, folytatja : — Önnek nem tudom nevét, de könnyű kitalálni, hogy az ön jelenlétének is személyes okai vannak... Egy bűntett lett valamikor három személy által elkövetve. Én fölfedeztem egyet a három közül, ön egyike lehet a másik kettőnek. D'Arnage egy önkéntelen mozdulatát félreértve, merészen és félelem nélkül folytatja : — Ha bármelyikük közeledik hozzám, ha csak valamely rossz szándékot veszek észre, kinyitom az ablakot és segítségért kiáltok... Egy barátom áll az utcán, szemben ezzel az ablakkal és vigyáz reám. Ő az, aki nőül akar venni... Nincs titkom Önök előtt... Egy igen bátor és erős fiatalember, aki nem fél önöktől... aminthogy nem fél tőlem sem. — Ugyan hagyjon békében ! kiáltja Prudence, ki akarja magát bántani ? — Senki, feleli Meret kisasszony, de önökkel szemben elővigyázatosnak kell lenni. Valami rossz gondolatuk támadhat... nem fogattak-e el akkoriban mint tolvajt, pedig semmit sem loptam el önöktől ?... Oh ! ne nevessen, tudja jól, hogy igazat beszélek... Az ön üzletfelei és az itt lévő Montbaran úr is... csinosabbnak találtak és kegyed a saját módszere szerint akarta magát megboszulni. (Folytatása következik.) 1У2Г, május 1. ZICHY GYULA GRÓF UJ DISZPOLGÁRSÁGA, Kalocsa, ápr. 30. Gróf Zichy Gyula kalocsai érseket Sükösd község díszpolgárává választotta hálából azért, hogy az érsek mindjárt első apostoli látogatása alkalmával meghallgatta Sükösd régi óhaját és a községnek 108, az egyháznak pedig 24 magyar hold földet adományozott. Az ünnepi közgyűlés határozatáról táviratilag értesítették az érseket. Egyben elhatározták azt is, hogy az érsek arcképét örök emlékül elhelyezik a község tanácstermében. A díszpolgárságról szóló oklevelet ünnepélyes keretek között fogják átnyújtani az érseknek, akit 12 tagú küldöttség hív meg erre az alkalomra a községbe FÖLMENTETTÉK A FÉRJGYILKOS ASSZONYT.