Pécsi Napló, 1927. február (36. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-01 / 25. szám
XXXVI. évfolyam. 25. szám. дюмшнии1мвлujmw1-1 ·-"Щ!im .·■ л., Egyes szám ára 16 fillér. 1927 február 1. Kedd. шшяявт^'ш1лшт'± ‘■■■■■■«■■ааяяяж 9 m» HiiilwüwHWi^ш»»SBfiaaiWHаиит^ттмДпИ1гм*«т.-ю*TM■*—»<>■: l■l■■ll■l■мl nőmí> <m ■■■■ Szerkesztőség ée kiadóhivatal: Munkácsy Mihály u. 10. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi tel. 109. sz. — Kiadói hivatali tel. 27. sz. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: LENKEI LAJOS S15S ztfóri árrsk Ssizäoz ausiik?« vzgy postán egy fcifra 2*50 pengő, egy negyed évre 7'50 pengőd £g)** »sarca:: 16 filér, 16 old»i«t 24 fillér. ^a»t,w^y|ggg-r«HWgHMCTWHraw!g!awBMaag^jjLü.-ii"1 n."»”»1TM ■»■;■"""j.TM .ч " -i - '.цяааннвд’яц.з A mi feladatunk a különböző politikai irányzatok közt a mérséklés és kiegyenlítés biztosítása — mondotta Wlassics Gyula, a felsőház elnöke, székfoglaló beszédében. »HSSEWFFY AURÉL GRÓF, AKI SAJNÁLKOZOTT RÁKOSI JENŐNEK A FELSŐHÁZBÓL VALÓ KIMARADÁSÁN, DEKLARÁCIÓT TETT. — A KÉPVISELŐI HÁZ ZSITVAY TIBORT VÁLASZTOTTA EG YUAN GUI AG ELNÖKÉVÉ. — ALELNÖKÖK PUKY ENDRE ÉS HUSZÁR KÁROLY. — A KÉPVISELŐHÁZ TISZTIKARÁBAN ESZTERGÁLYOS JÁNOS, PÉCS ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐJE MINT JEGYZŐ FOGLAL HELYET. JEGYZŐ LETT PERLAKI GYÖRGY, A PÉCSVÁRADI KERÜLET KÉPVISELŐJE IS. Budapest, jan. 31. Az országgyűlés felsőhrának mai ülését, amelyen a felsőház elnökének, alelnökeinek és jegyzőinek megválasztására került sor,12 óra után nyitotta meg Berczelliy Jenő korelnök. Bejelentette, hogy azon felsőházi tagok közül, akik a múlt ülésen nem adták át megbízó, illetve meghívó leveleiket, 12-en ezt utólagosan beküldték. Bejelentette továbbá, hogy az igazoló bizottság megalakult és annak elnökévé Csekonics Endre grófot, helyettes elnökévé Rudnyánszky Albert bárót, jegyzőjévé pedig Németh Károlyt választották meg. Ezután Bethlen Pál körjegyző felolvasta az igazoló bizottság jelentését. E szerint a felsőház tagjai közül 38-an nem nyújtották még be megbízó, illetve meghívó leveleiket. Ezek beadására a bizottság 15 napi határidő kitűzését javasolja. A bizottság még nem állíthatta össze véglegesen a tagok teljes névjegyzékét. A névjegyzékbe való felvételét csak azokra nézve javasolta a bizottság, akiknek jogosultsága kétségtelenül megállapítható. Egyébként a névjegyzékbe már eddig felvehető tagok száma is jóval több, mint amennyit a házszabályok a határozatképességhez megkívánnak. Vass József népjóléti miniszter felsőházi jogosultságát előjegyezték, esetleg későbbi feléledés céljából, miután Vass József bejelentette, hogy a képviselőházi mandátumai alapján kivárja gyakorolni törvényhozási jogát. Bercelli Jenő korelnök bejelentette, hogy először az elnöki tisztet fogják betölteni, majd a két alelnököt választják meg, azután együttesen szavazással a háznagyot és a jegyzőket. A megejtett szavazás eredménye szerint, báró Wlassits Gyulát 179 szavazattal egyhangúlag választották meg a felsőház elnökévé. Alelnökökké gróf Széchényi Bertalant és Thaly Ferencet választották meg. Ezután a korelnök köszönetet mondva a felsőház tagjainak támogatásáért, felkérte gróf Széchenyi Bertalan alenököt és a körjegyzőket, hogy báró Wlassits Gyulát megválasztatásáról értesítsék. Ahány perc múlva fekete díszmagyarban, mellén a Magyar Érdemkereszt nagykeresztjének szalagjával lépett a terembe báró Wlassits Gyula elnök, akit lelkes tapssal és éljenzéssel fogadtak. Berczelly Jenő üdvözölte Wlassits Gyula bárót, majd felkérte az elnöki szék elfoglalására. Wlassics Gyula báró ezután háláját fejezte ki a felsőháznak a kitüntető bizalomért. Az elnöki kötelességek teljesítésében hű segítő társa lesz az a mintegy második természetévé vált pártatlanságnak az érzete, amelyet lelke a bírói szolgálat hosszú gyakorlatából szívott fel. Visszapilantást vet ezután a nemzetgyűlés megalakításának előzményeire. Majd rámutatott arra, hogy maguk a régi főrendiház tagjai is élénken érezték a főrendiházi reform szükségességét. A két kamarás rendszer gyökerei visszanyúlnak első szent koronás királyunk alkotmányáig.Az állam szuverén akaratának meghatározása a két ház célja s e kettő közötti összhangból kell fakadnia annak a nemzeti akaratnak, amely mint parancs, vagy tilalom az ország törvénytárába kerül. Fém osztja azok aggodalmát, akik a flsőház testületi szellemét féltik attól a vegyes módszerű összetételtől, amelyen a felsőház szervezete nyugszik. A kétkamarás rendszerben egyik feladatunk a túlzó és felforgató és elhamarkodott törekvésekkel, a csaknem rendszerint nagy igazságtalanságokkal járó hangulat sugallta törvényhozói szándékokkal szemben a fenntartó erőt képviselni. A mi feladatunk a különböző politikai irányzatok közt a mérséklés, a kiegyenlítés lehetőségének biztosítása, a tanácskozás rendjében és komolyságában pedig példát kell szolgáltatnunk minden politikai testületnek. Ne feledjük el — fejezte be beszédét — hogy a magyar nemzet igazán csak a maga erejéből képes új életre ébredni és a nemzetet csak a nemzet összessége mentheti meg. Minden nemzeti érzésben összeforró magyar ember összetevő munkájára, minden magyar ember erkölcsi megújhodására, cselekvő, dolgozó, áldozó, igazi hazaszeretetre van szükség. Ezt követeli a nagy katasztrófában magábaszálló nemzettől a nemzet igaz lelkiismerete. Ez a lelkiismeretbeli kötelesség lebegjen az új felsőház munkáján és fakadjon ebből áldás, amely új életre keltse, feltámassza a világ legrettenetesebb igazságtalanságával összetépett Hazánkat. A felsőház tagjai nagy tapssal és éljenzéssel fogadták az elnök szavait. Dessewfffy Aurél gróf szólal fel ezután. A két kamarás rendszernek a híve. Üdvözli a felsőház reformját. Sajnálkozását fejezi ki, hogy a régi felsőháznak egyes igen értékes tagjai,h így Rákosi Jenő, nem tagjai a felsőháznak. Majd pedig a jogfolytonosság elvéhez való ragaszkodásban vele együtt érző felsőházi tagok nevében a következő delarációt olvassa fel: „Hazafias kötelességünk teljesítésében készséggel veszünk részt Csonkamagyarország e felsőházának munkájában, amelyet az 1920 : 1.1. c. -ben kifejezést nyert nemzeti szükségalapon működő nemzetgyűlés létesített. Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni azt is, hogy ezzel nem akáruik praejudikálni, aminthogy nem is praejudikálhatunk a jogfolytonosság alapján fennálló alkotmányos tényezők ,különösen pedig a törvényes király jogainak és az egész nemzet elévülhetetlen igényeinek”. Szmrecsányi Lajos egri érsek felszólalásában hangsúlyozta, hogy minden alkotásnak a történeti visszafejlődés eredményeképpen kell beleilleszkednie az alkotmány kereteibe. Üdvözölte Wlassits Gyula bárót az elnöki székben. Bethlen István gróf miniszterelnök szólalt fel ezután. Azt hiszem — mondja — helyesen cselek-szem, ha azzal a deklarációval szemben, amelyet gróf Dessewffy Aurél felolvasott, e percben egy- s szerűen utalok a kormánynak a felsőházi javaslat tárgyalása alkalmával tett nyilatkozatára. Arra a felfogásra, amely e nyilatkozatokból kitűnik, egyúttal kijelentem azt, hogy ezt a felfogást teljes mértékben fenntartom. Baltazár Dezső református püspök örömét fejezi ki, hogy Wlassits Gyula báró foglalta el az elnöki széket. Indítványozza, hogy Wlassich Gyula báró elnöki megnyitó beszédét nyomassák ki és osszák szét a Elsőház tagjai között. Az indítvány elfogadása után a Ház áttért a háznagy és a jegyzők megválasztására. Háznaggyá egyhangúlag Rakovszky Andort választották meg. jegyzők megválasztása után azlnök a felsőházát megalakultnak jelenti ki. Majd kegyeletes szavakkal parantálja el Széchenyi Béla grófot, aki a főrendiháznak örökös jogú tagja volt. Végül napirendi indítványa szerint a felsőház a jövő héten előreláthatólag nem tart ülést. A legközelebbi ülés időpontjáról külön értesíti majd a felsőház tagjait. Az ülés %2 órakor ért véget. Budapest, jan. 31. A képviselőház mai ülését11 óra után nyitotta megSzucffi Jenő korainak. Bejelentette, hogy a gyorsírói jegyzetekből utólagosan megállapította, hogy a megbízó levelek benyújtása során Peyer Károly és Propper Sándor képviselők olyan kifejezéseket használtak, amelyek a parlamenti illemmel nem egyeztethetők össze, ezért őket utólagosan rendre utasítja. Ezután a legutóbbi ülésen megalakított igazoló osztályok előadói terjesztették be jelentésüket, amely szerint 213 megbízó levelet az A. osztályba, 9 megbízólevelet a B. osztályba és 15 megbízólevelet a C. osztályba soroztak, az igazoló osztályok. A képviselőház ezután áttér a tisztikar megválasztására. Először a Ház elnökét választották meg. Leadtak összesen 144 szavazatot. Ebből Zsitvay Tiborra esett 137 szavazat, üresen maradt 7 szavazólap. A korelnök eszerint Zsitvay Tibort a Ház megválasztott elnökének jelentette ki. Majd az alelnököket választják meg. Alelnökök lettek Puky Endre 142, és Huszár Károly 135 szavazattal. A Ház lelkesen ünnepli az újonnan megválasztott alelnököket. Ezután a háznagy és a 6 jegyző megváasztása következett. Jegyzők lettek Esztergályos János 130 szavazattal (leadatott 143 szavazat), Grieger Miklós 139, Héjj Imre 138, Perlaky György 140, Petrovics György 143 és Urbassics Kálmán 141 szavazattal. Háznaggyá Karaffiáth Jenőt választották meg 140 szavazattal. A szavazás eredményének kihirdetésekor lelkesen megtapsolták a megválasztott háznagyot. Graeffl korelnök ezután a maga és körjegyzők nevében köszönetet mond a képviselőknek, hogy támogatásukkal lehetővé tették az új képviselőház megalakítását és felkéri az új tisztikart helyének elfoglalására. A képviselők felállva melegen ünneplik a lelépő korelnököt,majd hosszasan tapsolják és éljenzik az elnöki emelvényre haladó új tisztikar élén Zsitvay Tibort, aki fekete díszmagyarban foglalja el az elnöki széket, míg az alelnökök és a jegyzők mögötte sorakoznak fel a jegyzői emelvényen. Percekig tartó taps és éljenzés után Zsitvay Tibor mondja el tapsokka és éljenzéssel sűrűn félbeszakított elnöki megnyitóját. Zsitvay Tibor megnyitó beszédében köszönetet mond a megtisztelő bizalomért, amellyel ismét az Oszággyűlés elnöki székébe emelték. Az egyetemes nemzeti érdekpártokon felül áll szolgálata, a parlamentarizmushoz való rendületlen ragaszkodás és megértés egyedül alkotóképes szelleme mellett tesz most is hitvallást. Az új elnök megköszönve a korelnök és körjegyzők munkásságát, felhívja a két mandátummal rendelkező képviselőket, hogy a határidőn belül nyilatkozzanak, melyik mandátumot tartják meg. Ezzel a képviselőházat megalakultnak jelenti ki. Kegyeletes szavakkal emlékezik meg ezután Neubauer Ferenc képviselőről, valamint Jászai Samu volt nemzetgyűlési képviselőről, akik időközben elhaltak. 5 perc szünet után Bod János pénzügyminiszter benyújtja az adócsökkentésről szóló javaslatot. Az elnök napirendi javaslatot tesz, amely szerint a legközelebbi ülést holnap délelőtt 10 órakor tartják, amelyen a Ház 3 jegyzőjét,, majd a különféle bizottságokat választják meg. Bethlen István gróf miniszterelnök indítványozza, hogy a jegyzők számát 10-re emeljék fel. Gaál Grszton ezt ellenzi. A miniszterelnök újabb felszólalása után a képviselőhöz az elnök napirendi indítványát fogadja el, a miniszterelnök indítványával együtt, azzal fogadja el, hogy a 10 jegyzőnek ugyanannyi fizetése legyen, mint az eddigi 9 jegyzőnek. Az ülés fél 2 órakor ért véget.