Pécsi Napló, 1932. március (41. évfolyam, 49-72. szám)
1932-03-01 / 49. szám
XLI. évfolyam. 49. szám. Egyes szám ára : 4 fillér. 1932 március 1. Kedd PÉCSI NAPLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy M. u. 10 Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi tel.: 2100. Kiadóhivatali tel.: 20-27 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: LENKEI LAJOS Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hóra 2 P 50 f, egy negyedévre 7 P 50 f. Egyes szám ára: 14 fillér. —16 oldalas 24 fillér Mi a megnyugtató és mi nem? Igazán nem tudja az ember, hogy csodálkozzon vagy nevessen, hogy akkor, amikor kétségtelen, hogy országunk a pénzügyi és gazdasági válság tetőfokán áll, amikor a munkáskezek, iparosműhelyek, gyári üzemek és a kereskedelmi élet hónapok óta szünetelnek, a kétségbeejtő és ijesztő mértékben terjedő munkanélküliség következtében, amikor rohamosan közeledünk az országunkat fenyegető katasztrófa felé, amikor a dolgozó társadalom és a kisfizetésű tisztviselő-osztály ezrei és százezrei a legnagyobb nyomorral küzdenek és amikor már az éhség, ruhátlanság és nélkülözés teljes erővel kopogtat ajtóinkon, amikor kétségtelen, hogy minden ok megvan arra, hogy félve és rettegve tekintsenek a társadalom pusztulásra ítélt osztályai a katasztrofális jövő elé, még mindig csak azt látjuk, hogy az élettől teljesen távol álló negatív ideálokkal próbálkoznak megnyugtatni az aggodalmaskodó lelkeket. Ahelyett, hogy pozitív tartalommal bíró közgazdasági tervek, vagy programmok életrehívásával igyekeznének a helyzet elviselhetéséhez szükséges erőt fokozni és a kitartáshoz kézzelfogható alapot nyújtani. Márpedig én azt hiszem, hogy a felizgatott kedélyekre és a sorsukért aggódó tömegek lelkére sokkal nagyobb megnyugvást hozna az, ha az illetékesek a közgazdasági élet megindításának megfelelő pénzügyi és a termelést szabályozó tervekkel, munkaalkalom megindításával, kamatok leszállításával, a közterhek csökkentésével, vagy az adósságok mérséklésével próbálkoznának a válságon enyhíteni, mint az a próbálkozás. Amikor országos hírű férfiak olyan beszédekkel igyekeznek az anyagi gondoktól agyongyötört lelkekbe erőt önteni, hogy csak a félelemtől féljünk, ami logikátlan indulat és hogy nincs is okunk félni, mert minket olyan rossz nem érhet, melyet könynyen és vidáman el nem viselhetnénk, ha félelemmel romba nem döntjük a saját világunkat. Mert a nap a régi felettünk, a magyar föld termése is a régi, áldások úsznak a levegőben, terem kenyér a rónán, és terem gyümölcs a fán, él a teremtő munka, mely földet művel, nyájat őriz, házat épít stb. Mert bár tagadhatatlanul gyönyörű szép szavak ezek, telve magyar lélekkel és ragyogó szép gondolatokkal és ideálokkal, de amennyire szép és ragyogó, oly távol áll a valódi élet igazságaitól. Mert nagyon nehéz elhinni nekünk nyomorban és minden földi javaktól megfosztott és tönk szélén álló társadalmi osztályoknak azt, hogy a félelem logikátlan indulat, amikor hitveseink, gyermekeink és családunk iránt érzett rajongó szeretetünk közepette látnunk kell a közelgő jövőt, amikor már odaütöttünk, hogy megverik a dobot a fejünk felett, hogy síró gyermekünknek nem tudunk kenyeret adni, nem tudjuk iskoláztatni, felruházni és fűtött szobát adni, mert nincs munka és elhelyezkedési lehetőség, mellyel létfenntartásunkat biztosíthatnánk. Nem lehet logikátlan ott az indulat és félelem, ahol már a kormány lelkét is a félelem és rettegés tölti el, mert olyan súlyosnak látja országa helyzetét és sötétnek a jövőt, hogy sem programmot, sem egyetlen megnyugtató szót sem tud adni az ország népének a megnyugtatására. De nagyon nehezen fogadhatjuk megnyugtatással azokat a szépen hangzó szavakat is, hogy nincs okunk félni, hisz a nap a régi felettünk, és hogy áldások úsznak a levegőben, kenyér is terem a rónán és gyümölcs a fán, mert bár mindez igaz és szép is, csak az az egyetlen hibája, hogy nem nekünk szenvedő osztályoknak süt a nap, nem nekünk úszkálnak áldások a levegőben, nem nekünk terem a kenyér a rónán és a gyümölcs a fán, hanem azoknak a kevés ezreknek, akiknek megadatott a jólét, a gondtalan élet a magas fix fizetés, a több helyen elfoglalt zsíros állás és akiknek van pénzük, jövedelmük és állásuk, hogy megvegyék mindazt, amire szükségük van, mert ingyen még kukacos almát sem adnak senkinek. Igaz az, hogy terem ma is elég kenyér a rónán és gyümölcs a fákon és ma is úszkálnak áldások a levegőben és mégis azt látjuk, hogy millióknak kell éhen és fázva elpusztulniok, mert nincs keresetük, vásárlóképességük, bár ugyanakkor Braziliában ezer vagonszám dobnak kávét a tengerbe és búzával fűtik a mozdonyokat és nálunk is a marhákat ezzel etetik és millió métermázsa szám égetik el a gyapotot, hogy a felhalmozott és fennmaradt árukészleteknek könnyebben tudjanak elhelyezést biztosítani. Meg tudnók mi érteni a félelemnek logikátlan voltát megállapító vigasztaló szavakat, ha meg volna a lehetőség az elviselhetetlen helyzet megváltoztatására és csak tisztán a saját, hitványságunkon múlik, hogy azt elmulasztjuk, vagy ha azzal követnék el a mulasztást, hogy nem merjük felemelni a szavunkat a mai állapotok és igazságtalanságok megbélyegzésére és orvoslására. De hát ma lehetne érzelmeinknek őszinte kifejezést adni szóban, írásban, vagy választásokkor? Tudjuk, hogy erre nincs megadva a lehetőség. Ha pedig ez így van, akkor a félelem logikus és indokolt indulat, mert senki sem kockáztatja meg azt, hogy becsukassa magát egy olyan szóért, mely képes volna felrázni és cselekvésre hinni a lappangó és visszafojtott elkeseredést. A magyar nép nagyon is indokolt nyugtalanságát és elkeseredettségét nem elvont igék és ideálok hirdetésével lehet megnyugtatni, hanem csak az ország népének, nagyjainak, főpapjainak és vezető osztályainak őszinte hozzáfogásával és állami beavatkozással egy olyan rendszer életrekeltésére, amely a magyar föld és levegő, a magyar búza és gyümölcs, a munka, kenyér és elhelyezkedés áldásaiból minden embernek megfelelő részt biztosít. Ruzsinszky Béla. J—'И|»||1М»ашиаюяжц.1й.«» „Japán kész a hatalmakkal együtt az együttes rendezésben közreműködni Kelley angol tengernagy közvetíti a béketárgyalásokat. Eredménytelenek maradtak a japán-kínai megbeszélések. Tokió, febr. 29. A japánok ma reggel újból megkezdték szokásos fármadásukat. A helyzet alig változott. Ma újabb ötezer főnyi japán megerősítés szállt partra, egy részük a nagyhatalmak tiltakozása ellenére a nemzetközi telepen. A Reuteriroda tudósítója szerint komoly béketárgyalások folynak egy angol hajón, Kelley tengernagy közvetítésével a japán és kínai tábornokok között. A japán kormány állítólag hajlandó az ellenségeskedéseket nyomban beszüntetni, ám a kínai csapatok 20 km-re vonulnak vissza a sanghai-i idegen negyedtől és semleges zónát létesítenek. London, febr. 29. Körülbelül 100 kanadai repülő, akiket takarékosságból elbocsátottak az állam szolgálatából, a nankingi kormánynak ajánlotta fel szolgálatait a japánok elleni harcban. Genf, febr. 29. Joshisaota japán külügyminiszter az itteni japán delegációt tájékoztatta a kormány magatartásáról a sanghaji ügyben. Japán eddigi magatartását helyi szükségletekkel indokolja és kijelenti, hogy „mihelyt teljesül a biztonság követelménye, vagy a kínai haderők engedően eltávolodnak, Japán kész a hatalmakkal együtt az együttes rendezésben közreműködni“. Ebből a célból nem volna észrevétele az ellen, hogy Sanghajban tartanak kerekasztal konferenciát, amelyen a Sanghaiban érdekelt hatalmak képviseltetnék magukat. Sanghaj,febr. 29. A japán-kínai megbeszélések, amelyeket a brit tengernagy közvetített, hír szerint eredménytelenek maradtak, mert a japánok fenntartják követeléseiket. Mindamellett remélik, hogy a megbeszéléseket nemsokára újra kezdik. " . „Csak a moratórium segít a kereskedelem mai nehéz helyzetén. A magas kamat elsorvasztja gazdasági életünket. A gyakorlatban nem vált be a kiskereskedelmi kölcsön. Fürst Gyula nyilatkozata a kereskedelem aktuális problémáiról. Pécs, febr. 29. A statisztikai hivatal tegnapi közlése szerint Magyarországon a nyilvántartott munkanélküliek száma 48.688. Tehát közel ötvenezer ember kapcsolódik ki a kereskedelmi forgalomból. Ez a szám azonban nem végleges, mert igen sokan vannak, akiket sem a szakszervezetek, sem a munkaközvetítő hivatalok nem tartanak nyilván. A kereskedelem mai katasztrofális helyzetének egyik legfőbb oka a munkanélküliség, a pénzügyi viszonyok rendezetlensége és a túl magas adó. Súlyosbítja a kereskedők helyzetét a kormány nemtörődömsége, amellyel lépten-nyomon találkoznak. Számtalan ígéret, biztatás hangzott el, komoly segítés még mindig késik. Közben egyre emelkedik a csődök és fizetésképtelenségek száma, egyre többen hullanak el a mindennapi kenyérért folytatott harcban. A kormány pedig tovább folytatja antimerkantilista politikáját. A Pécsi Napló munkatársa felkereste Fürst Gyula kereskedelmi tanácsost, a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi osztályának elnökét, aki a következőkben ismertette a kereskedőtársadalom aktuális problémáit. Amikor a kiskereskedelmi hitel kérdése tárgyalás alá került a Budapesten megtartott érdekképviseleti tanácskozáson, a pécsi Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi osztályának azt a véleményét juttattam kifejezésre, hogy a