Pécsi Napló, 1938. április (47. évfolyam, 73-96. szám)
1938-04-01 / 73. szám
ELV II. 1338. április 1 Péntek im- T .b. kn. város tek. Főjegyzői háza 4., 12 fil. PÉCSI NAPLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy u. 10. ff . 0 Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán Kéziratokat nem adunk vissza. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP : egy hónapra 2 P 50 f, egy negyedévre 7 - 50 f. Szerk. teL: 21-09. — Kiadóhivatali teL: 20-27. — Egyes szám ára 12 fillér. — 16 oldalas 20 fillér. Az istenhit, hazaszeretet és az önzetlen, becsületes országépítő munka mellett tett hitvallást székfoglalójában a vármegye új főispánja Baranya vármegye főispáninstalláló rendkívüli közgyűlése Pécs, márc. 31. Ünnepi közgyűlést tartott ma Baranya vármegye törvényhatósági bizottsága, hogy annak keretében főispáni székébe iktassa Blaskovich Iván dr.-t, újonnan kinevezett főispánját. Az ünnepi közgyűlést délelőtt 10 órai kezdettel istentisztelet előzte meg, a Székesegyházban, melyet Hanuy Ferenc dr. püspöki helynök mutatott be és melyen Blaskovich Iván dr. főispán a vármegye tisztikarával és a törvényhatósági bizottság számos tagjával vett részt. A beiktató rendkívüli közgyűlés 11 órára volt kitűzve, de a jelzett idő előtt jóval valóságos méhkas módjára rajzott a vármegye zászlóval díszített székháza, ahol nem csak Pécs és Baranya előkelőségei és törvényhatósági bizottságának tagjai adtak egymásnak találkozott, de igen sokan jelentek meg Somogy és Tolna vármegyéből is, hogy részt vegyenek a szomszédos törvényhatóság ünnepén és tisztelő nagyrabecsülésüket megjelenésükkel is .kifejezésre jutassák az iránt az egész férfi, talpig magyar úr iránt, akit a kormány bizalma Baranya vármegye főispáni székébe ültetett és akit ott négy törvényhatóság, Baranya, Pécs, Somogy és Tolna őszinte, bensőséges, meleg szeretettel fogadott. A zsúfolásig megtelt, díszes közgyűlési teremben ott láttuk többek között: Hanug Ferenc püspöki helynököt, Szongott Edvin tolnai alispánt, Fischer Béla ny. alispán, felsőházi tagot, dr. Scipiades Elemér egye-temi rektort, Nikolits Mihály pécsi főispánt, Makay István polgármestert, Montenuovó Nándor herceget, Péchy Kálmán tábornokot, Heckenberger Konrád kormányfőtanácsost, Stephaich Pál somogyi alispánt, gróf Szapáry Lajost, Szabó Lajos táblaelnököt, K. Mándy Sámuel nagybirtokost, Nendtvich Andor ny. polgármestert, Pröhle Károly egyetemi tanárt, Rámpay Ernő ezredes, állomásparancsnokot, dr. Wallenstein Zoltán főrabbit, Takó István erlekészt, Hollán Péter postafőigazgatót, Seidl József MÁV üzletigazgatót, Visnya Ernő kincstári főtanácsos, felsőházi tagot, vitéz Barsy József tábornokot, dr. Kaposváry György kaposvári polgármestert, vitéz Igmándy-Hegyessy Iván somogymegyei főispánt, Czirják Antal képviselőt, Esztergár Lajos dr. h. polgármestert, dr. Hegyi Árpád kaposvári ügyvédet, Pacher Bélát, a Nemzeti Bank főnökét, dr. Pincsek Zoltán ügyvéd, kamarai elnököt, Tütt Alajos S. .1. házfőnököt, Bédy Béla országgyűlési képviselőt, Halász Antal min. tanácsos, pénzügyigazgatót, dr. vitéz Horvát István volt főispánt, Nyáry Pál ref. esperest, dr. Szapár József főügyészt, Kiss György törvényszéki elnököt és még igen sokakat, a város, vármegye és szomszédos törvényhatóságok előkelőségei sorából. Ugyancsak zsiV.L volt a közgyűlési terem karzata is, ahol díszes hölgyközönség foglalt helyet. Az erkölcsi és anyagi erők tartalékolásának szükségét hangoztatta megnyitó beszédében az elnöklő alispánhelyettes főjegyző A közgyűlést pont 11 órakor nyitotta meg Öllő István alispánhelyettes, vármegyei főjegyző, a következő beszéddel: Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! Mélyen tisztelt kedves Vendégeink ! — Amidőn legutóbb a törvényhatósági bizottság ünnepi közgyűlésre gyűlt össze, hogy új főispánt iktasson ősi vármegyénk főispáni székébe, már bizakodó hangulattal néztünk a magyar nemzet jövője elé. Mutatkoztak már a gazdasági élet javulásának jelei, az a sok szenvedés, nélkülözés és nyomor, amely a háború évein, a forradalmakon és idegen megszálláson, majd az egész világot végigsöprő gazdasági összeomláson keresztül az egész ország népével együtt vármegyénk lakosságának is osztályrészül jutott, már vesztett félelmetes erejéből s a szívós munka, nehéz küzdelem és hősies kitartás, amely a magyar nemzet történelme során oly sok reménytelen helyzetből vezette át a szebb és jobb jövő útjára, kezdte márnövelni a jólét fájának termő rügyeit. — Most, amidőn ismét új főispán beiktatása végett jöttünk össze ünnepi ülésre s visszatekintünk az elmúlt két esztendőre, örömmel kell észrevennünk, hogy az a bizakodó hangulat jogosult volt, a termő rügyek növekedtek, megszínesedtek, s ha a munka napsugara tovább fogja árasztani érlelő melegét, remélnünk lehet és remélnünk kell, hogy a nemzet jólétének, nyugalmának és boldogságának fája virágba borulva, mielőbb meghozza gazdag termését. Ehhez azonban nem nélkülözhetjük a napsugarat, nem nélkülözhetjük a munka meleg sugárzását. Ha valaha, úgy most kell összeszorított fogakkal, kemény kitartással és meg nem alkuvó következetességgel folytatnunk azt a munkát, amelynek segítségével a mélyből, a teljes elesettségből meg tudtuk kezdeni a kapaszkodást a jóléthez, a nemzet boldogságához vezető út meredek lejtőjén s amelynek eredményeként ki tudtuk kerülni és el tudtunk hárítani a nemzet életének útjából sok olyan súlyos és nehéz akadályt, amelyek nem egyszer veszélyeztették az ország nyugalmát és biztonságát. Most, amikor az egész világ a jövő alakulását illetőleg a teljes bizonytalanság előtt áll, amikor nem tudjuk, hogy mikor következik be reánk nézve is egy olyan pillanat, amikor a nemzetnek sorsdöntő kérdésekben kell a helyes utat kiválasztania, most kell azokat az erkölcsi és anyagi erőtartalékokat szívós munkával, kitartással és áldozatkészséggel összegyűjteni, melyek nélkülözhetetlenek lesznek ahhoz, hogy válsága "lsten erős szívvel és nyugodt biztonságra nézhessünk a íra" A bizakodó gondolatnak a jegyében üdvözlöm ünnepi közgyűlésünkre összegyűlt bizottsági tag urakat és az összes, az egyházak, a katonaság, a szomszédos és társtörvényhatóságok, a kir. bíróságok, az állami hatóságok és különböző testületek képviselőit és egyéb igen tisztelt és szívesen látott vendégeinket. Törvényhatóságunk nevében hálás köszönetünket nyilvánítom, hogy megjelenésükkel mai közgyűlésünk fényét emelni, annak jelentőségét ezzel kiemelni s bennünket megtisztelve, rokonszenvüknek ilyen módon is tanujelét adni szívesek voltak. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! — Bejelentem, hogy a m. kir. belügyminisztertől március hó 18-ról keltezett kétrendbeli leirat érkezett a vármegye közönségéhez, amelyekben a miniszter tudatja, hogy a főméltóságú Kormányzó úr vitéz dr. Horvát István urat, Baranya vármegye főispánját ezen állásától saját kérelmére, buzgó szolgálatainak elismerése mellett felmenti és dr. Blaskovich Iván járási főszolgabíró urat Baranyavármegye főispánjává kinevezni méltóztatott. Ezen leiratok vétele után új főispánunk beiktatása céljából rendkívüli közgyűlésünket a mai napra összehívtam és azt ezennel megnyitottnak nyilvánítok. A tetszéssel fogadott beszéd elhangzása után Öllé István helyettes alispán bemutatta Darányi Kálmán miniszterelnöknek a kormány kinevezéséről szóló értesítőlevelét, majd dr. Marschall Ferenc földmívelésügyi és dr. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszterré történt kinevezéséről szóló értesítést, amita közgyűlés alkotmányos keretek közötti működésük támogatását kilátásba helyezve, tudomásul vett. Ezután Hirt Ferenc dr. másodfőjegyző bemutatta a közgyűlésnek vitéz Horvát István dr. távozott főispánnak azt a levelét, melyben búcsút vesz a törvényhatósági bizottságtól. A levél a következő: Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Két évvel ezelőtt az Államfő és a m. kir. kormány bizalma a vármegye főispáni székébe emelt. Ez alatt az idő alatt — mely alatt mindig meggyőződésem vezetett — szerencsém volt résztvenni szülővármegyém nemcsak közigazgatásának, hanem egyútt a szociális, kulturális és politikai életének irányításában és vezetésében. Most, amikor ettől a tisztemtől megválók, kedves kötelességemnek tartom megköszönni azt a hathatós támogatást, segítséget és odaadó munkát, melyet feladataimnak megvalósítása során mind a vármegye törvényhatósági bizottsága, mind pedig a vármegye érdemes és kiváló tisztviselőkara részéről élvezni mindenkor részem volt s amely támogatás és megértő munka tette lehetővé azt is, hogy a sokszor kényes feladatok is simán és fennakadás nélkül váltak megvalósíthatókká. Abban a reményben, hogy a kapcsolatok, melyek szülővármegyém és köztem, eddigi közigazgatási tevékenységem alatt fennállottak, továbbra is változatlanok maradnak, köszönetem megismétlése mellett fogadja a tekintetes Törvényhatósági Bizottság őszinte nagyrabecsülésem kifejezését, mellyel maradok Pécsett, 1938. évi március hó 19-én kész hivuik vitéz Horvát István dr. s. k. A törvényhatóság közgyűlése a meleghangú elköszönésre a következő sorokban válaszolt: Méltóságos vitéz dr. HORVÁT ISTVÁN ny. főispán úrnak Pécs. Mai közgyűlésünkben őszinte köszönettel vettük Méltóságodnak vármegyénk főispáni székéből tör-