Pécsi Napló, 1940. december (49. évfolyam, 273-306. szám)
1940-12-25 / 303. szám
1940 december 25. PÉCSI NAPLÓ 7. oldal. Jugoszláv-magyar kapcsolatokról, Pécsről, pécsiekről nyilatkozik Ristitch Milan jugoszláv kir. főkonzul Pécs, dec 24. A magyarság érdeklődése fokozott mértékben fordul a velünk szomszédos, baráti ország, Jugoszlávia felé. Ez tette indokolttá, hogy felkeressük Jugoszlávia Pécsett működő exponensét, Ristitch Milán kir. főkonzult, aki Várady Antal ucca 11 szám alatt lévő hivatalos helyiségében, a legnagyobb szívélyességgel fogadta munkatársunkat, ötletszerűleg adtuk fel a kérdéseket és az újságíró ceruzája sietve szántotta a papírost, hogy pontosan lerögzítse a válaszokat. íme, álljanak itt a kérdések és a feleletek: — Főkonzul úr Pécsre való áthelyezése előtt tudott-e valamit városunkról? — Természetesen, mert Pécs városát már 10 év óta ismerem. Pavlovits, néhai főkonzul hirtelen halála után néhány hónapot Pécsett töltöttem konzulhelyettesi minőségben, akkor volt első ízben alkalmam megismerni az ősi kultúrvárost és végtelenül rokonszenves, szeretetreméltó közönségét. — Milyennek találja főkonzul úr Pécset és környékét? — Hivatalnoki karrierem folyamán hosszabb időt töltöttem külföldön. Voltam Rómában, Fiuméban, Szófiában, Várnában, Tiranában és más nagyobb-kisebb városban, azonban őszintén mondhatom, hogy ritka az olyan város, melyet a természet ilyen bőkezűen áldott meg és amely természeti szépségeivel, ősi kultúrájával, lakóinak egyedülálló vendégszeretetével, szeretetreméltóságával úgy megkapná és impresszionálná az idegent, mint Pécs. Pécsett az ember, ha külföldi is, nem érzi magát idegennek, hanem szinte úgy érzi, mintha nagyon régóta élne itt. Azt hiszem, sőt meg vagyok győződve róla, hogy ehhez sokban hozzájárul Pécs lakosainak nyíltsága, közvetlensége, szeretetreméltósága és híres vendégszeretete. Az idegen, aki csak egyszer is megfordult Pécsett, azonnal megszereti ezt a várost, annak lakóit és elismeréssel kell, hogy adózzon Pécs szépségének, ősrégi kultúrájának, műveltségének, történelmi múltjának és jelenlegi modern előretörésének. — Szabad idejét mivel tölti a főkonzul úr, mi a kedvenc szórakozása? — Szívesen és gyakran teszek kirándulásokat feleségemmel a Mecsekre, melyet a város vezetősége bölcs előrelátással végtelenül kedves kirándulóhellyé alakított át. Az Üdülő szállónak szintén vendégei vagyunk. Egyébként passzionált automobilozó vagyok és kocsimon gyakran teszek kirándulásokat nemcsak a város gyönyörű vidékére, hanem Budapestre is, a szép magyar fővárosba. — Ismeri-e főkonzul úr, esetleg fordításban, a magyar írók és költők műveit? — Ez természetes. A jugoszlávok már régóta tisztelői és ismerői a magyar szellem kiválóságainak és a magyar irodalomnak. A magyar költők, írók műveit jórészben lefordították szerb-horvát nyelvre és a közönség szereti, keresi e munkákat. Arany, Petőfi, Vörösmarty, Tompa, Ady költeményei jó fordításokban jelentek meg szerb-horvát nyelven. Petőfi néhány népszerű dala nálunk is annyira kedvelt, hogy sokan nemzeti tulajdonnak tekintik. A nagy magyar regényírók közül Jókai Mór, Mikszáth, Herczeg és a többiek nagy közkedveltségnek örvendenek Jugoszláviában. Egyes beográdi és zágrábi kiadóvállalatok állandóan a modernebb magyar írók műveit hozzák piacra. A magyar színműirodalom is meghódította a jugoszláv közönséget, mert a két nép életformái, szokásai és jelleme között igen sok a rokon vonás. Ez az irodalmi kölcsönösség mindenesetre még fejlődni fog. A főkonzul úr véleménye szerint gazdasági szempontból milyen hatása lesz az örök barátsági szerződésnek? — Meggyőződésem, hogy a szerződés gazdasági téren is a legjobb reményekre jogosít. Jugoszlávia gazdasági kapcsolatai Magyarországgal már azelőtt is erősek voltak és az utóbbi időben napról-napra erősbödtek. Ezt reméljük most is, amikor a gazdasági együttműködés lehetőségei is nagyobbak lettek. Sokban igen jól kiegészíthetjük egymást. — Főkonzul úr véleménye szerint Pécs belekapcsolódhat-e a jugoszláv idegenforgalomba? — E kérdésre határozott igennel felelhetek. A lehetőségek nézetem szerint egyre nagyobbak lesznek. A turisztikai viszonyok eddig is kedvezően fejlődtek a két szomszéd ország között, hála a mérvadók megértő belátásának, de különös lendületet vettek az utóbbi években, miben nagy érdemük van Pécs mértékadó tényezőinek, akik előmozdítottak minden erre irányuló törekvést. Bízom benne, hogy a körPécs, december 24. Városunk minden köve egy ősi és jellegzetesen urbánus szellem hagyományait őrzi. Az idejövő idegen elismerően állapítja meg, hogy Pécs atmoszféráját a kultúra sajátságos lecsapódása teszi egyénivé. A mecsekalji város, melynek kétezer esztendős múltja antik római, középkori keresztény, hódoltsági török és német patrícius kultúra, szertehullott mozaikdarabjait csillantja meg. Tulajdonképpen kevés kimagasló művészi vagy tudományos értéket ajándékozott a magyar kultúrközösségnek. De kevés városa van az országnak, mely annyira mélyen és őszintén szomjazna szellemi forrásai után, mint éppen Pécs, melynek zárkózott és igényes nagyon művelt és túlzottan passzív polgárai, mindig tudatában voltak annak, hogy városunk, mint a nyugati civilizáció egyik előretolt erődítménye áll a Balkán kapujában. A kultúra és művészet sóvárgó szerelmese Pécs, ünnepre készül. Olyan ünnepre, amikor a város falai közé fogadja pár napra mindazt, ami a magyar kultúrát diadalmasan reprezentálja a világ előtt. Városunk nagyvonalú polgármesterének, Esztergár Lajos dr.-nak sikerült megnyerni a kultuszkormány hozzájárulását ahhoz, hogy Pécs egy nagyszabású „Művészi Hét“ színhelye legyen. A kultuszminiszter örömmel tette magáévá a tervet és január 4-iki kezdettel már meg is nyílik a pécsi „Művészi Hét“, melynek méretei egyformán méltóak lesznek a magyar kultúra kincseihez és a kerethez, az ősi városhoz, melyben ezek a kincsek bemutatásra kerülnek. A „Művészi Hét“ programjának kidolgozását a város részéről vitéz Zádor Imre dr., főjegyző végzi művészi hozzáértéssel. A gazdag terv a magyar szellem minden megnyilatkozási formájának legjavát vetíti pazar kézzel Pécs közönsége elé. Kimagasló esemény lesz a január hatodiki hangverseny, melynek vendégművészei Végh Sándor és Károlyi Gyula lesznek, akik ez alkalommal Brahms, Liszt, Chopin, Sarasaié, Paganini és Kodály géniuszát fogják megszólaltatni. Monumentálisnak ígérkezik a Budapesti Filharmóniai Társaság koncertje, melyen Beethoven VII. szimfóniája,Wagner: „Nürnbergi Mesterdalnokainak“ nyitánya, Liszt prelüdjei, Dohnányi: „Simone néni“-jének nyitánya, Bartók: „Magyar Képei“ s Viski: Chigmája kerül előadásra Ferencsik János vezénylésével. Ezt a hangversenyt és a csönös idegenforgalom még inkább fejlődni fog, mert évszázados kapcsolatokat nem lehet szétvágni és a pillanatnyi differenciák sem voltak képesek a két szomszéd és rokon jellemű népből kiölni a kölcsönös rokonszenv, megbecsülés érzését. — Mit tart főkonzul úr Pécs legnagyobb vonzóerejének? — Lakosainak szorgalmát, törekvését, nyíltságát és vendégszeretetét. — Fökonzul úr véleménye szerint mi a magyar nép legszebb tulajdonsága? — Férfias nyíltsága, vitézsége, minden áldozatra kész hazaszeretete. Ezek közös vonásai úgy a magyarnak, mint a jugoszlávnak és ezért bizalommal tekinthetünk — a mai zavaros időkben is — a jobb, szebb jövő elé. Jól esett hallani Ristitch főkonzul szavait, öröm azt tudnunk, hogy otthonosan érzi magát Pécsett, szereti ezt a várost és szívesen hivatkozik a közös nemzeti vonásokra, amelyek összekapcsolják a két népet. Sásdi Sándor. ,,Művészi Hét“ még más programpontjait a rádió is közvetíteni fogja. A fővárosi zenevilág mellett felvonulnak a Pécsi Filharmonikusok is, akiknek szereplése ez alkalommal is dokumentálni fogja, hogy Pécs méltó a „zeneváros“ büszke címére. Az élő magyar irodalom is ünnepi látogatást tesz ezekben a napokban Pécsett. Harsányi Zsolt, Tamási Áron, Báró Kemény János, Asztalos István, Kocsis László és Illyés Gyula képviselik majd városunkban a magyar Parnasszust. A költők szellemét olyan előadóművészek tolmácsolják majd, mint Szeleczky Zita, Orsolya Erzsi és Táray Ferenc. A magyar színházkultúra nyugateurópai rangja elismert az egész világon. Két állami színházunk mindegyike egy-egy ragyogó produkcióval ajándékozza meg a pécsi közönséget. Operaházunk a világ legelbűvölőbb vígoperáját, a latin és osztrák szellemnek a rokokkó zenei formanyelvében szintézisbe olvadó remekművét, Mozart: „Szöktetés a szerályból“ c. operáját adja elő. Országunk első prózai színháza a Budapesti Nemzeti Színház a magyar irodalom legmonumentálisabb alkotását, a világ legegyetemesebb költőfilozófusának, Madáchnak Tragédiáját mutatja be Németh Antal dr., a Nemzeti Színház igazgatójának egészen új utakon járó, u. n. kamaraszínházi beállításában. Ezenkívül még előadásra kerül a Pécsi Nemzeti Színház művészgárdájával a Kalotaszegi Ballada (Csáki bíró lánya), mely Erdély színeit fogja elénk varázsolni. A „Művészi Hét“ képzőművészeti anyagát Csánky Dénes állítja össze és az ő neve garancia arra, hogy a tárlatok a klasszikus és modern magyar festészet és szobrászat grandiózus seregszemléi lesznek. A Lotz és Székely Bertalan kiállítások lenyűgöző élményt jelentenek, de természetesen felvonulnak a pécsi művészek is. , Az elmondottak csak egész vázlatosan adják Pécs nagy hetének műsortervét. A programmok részletes ismertetésére még visszatérünk. De az eddig elmondottakból is láthatjuk, hogy Pécs közönségének olyan kultúreseményekben és élményekben lesz része, melyek vidéki városnak csak kivételesen juthatnak. A kultuszkormány anyagi áldozatokat hozott azért, hogy a főváros és vidék kultúrkapcsolatait mélyebbekké és bensőségesebbekké tegye és a vidéknek, hacsak rövid időre is, visz- — MŰ veszi .(