Pécsi Napló, 1941. július (50. évfolyam, 147-172. szám)
1941-07-12 / 157. szám
oldal. Köszvényes fájdalmaknál rheumatikus bántalmaknál, idegfájdalmaknál, fejfájásnál, ízületi- és tagfájdalmaknál, valamint meghűléses betegségeknél, gyorsan és biztosan hat a Togal. Orvosok ezrei ajánlják a Togal-t tehát ön is bizalommal vásárolhatja. Tegyen még ma egy kísérletet. Kérje kifejezetten a kiváló hatású iTogal-t. Teljesen ártalmatlan. Minden gyógyszertárban P 1.60. яява^ш_______________ Jiagyer hősök az orosz hadszíntéren 1915 július 12. Zsoldos János volt székesfehérvári 17. népfelkelő gyalogezredbeli tizedes, mikor szakaszparancsnoka július 12-én súlyosan megsebesült, átvette a parancsnokságot és törhetetlen erős akarattal megakadályozta azt, hogy a szakaszparancsnok sebesülésének láttára a népfelkelők között a csüggedés fejét felüsse. Kiváló magatartásával társait további kitartásra serkentette. De nemcsak 12-én, hanem 15-én is, mikor a szakaszát felváltó tartalék emberei a súlyos tüzérségi tűzhatás következtében már-már meginogni látszottak, a felváltás után még kb. 2 órán át az első vonatban maradt, az újonnan jötteket bátorította és megnyugtatta. Példaadó, nyugodt és körültekintő magatartásával elérte, hogy a felváltóknál az önbizalom teljesen helyreállt■ és az állásokat az ellenfél elfoglalni sem tudta Zsoldos tizedes e bátor magatartásáért a kis ezüst vitézségi érmet kapta.» 1916 július 12. Kemény kitartással és férfias elszántsággal tűnt ki e napon a Stanislav, környéki harcok alatt Milosevics Dezső volt versed 2. honvéd ágyusezredbeli hadnagy. Mint megfigyelőtiszt az oroszok állandó gyalogsági és tüzérségi tüze alatt álló erdő szélén épült magasfigyelőn példás nyugalommal és élete kockáztatásával oly hatásosan vezette ütegének tüzét, hogy az oroszok rohamai összeomlottak, így a fő védelmi vonal megtartását jórészt Milosevics hadnagy példás tűzvezetésének köszönhettük. Milosevics Dezső hadnagy a 3. oszt. katonai érdemkeresztet kapta. 1917 július 12. A Baranovicse környéki tyzorok körül folyt súlyos harcok alatt bátor és önfeláldozó magatartást tanúsított Nagymarossy Rezső dr. volt szászvárosi 64. gyalogezredbeli főorvos. A Baranovicsétől északra fekvő Mihnovcsizma és Pieredoki körüli harcokban az oroszok hatalmas pergőtüzében látta el a rája háramló orvosi teendőket. Mikor az oroszok túlereje hátrább szorította zászlóalját, Kragymarossy főorvos öntevékenyen feltartóztatta a segélyhelye közelében visszaözönlő katonákat és újabb ellenállásra késztette őket. Midőn lőszerük elfogyott, a segélyhelyhez visszaérkezett sebesültek lőszerét előrevitte és így segített a lőszerválságon. E bátor magatartása közben Nagymarossy dr. főorvos meg is sebesült. Méltóan kiérdemelt elismerésképpen a bronz katonai érdeméremmel jutalmazták. PÉCSI NAPLÓ . 1941 július 12. шяшаштшшшлттштт Vichy, július 11. (MTI) Hivatalosan közölték, hogy Lehay amerikai nagykövet csütörtökön átnyújtotta a francia kormánynak az angol fegyverszüneti feltételeket. Magukról a feltételekről eddig még semmit sem közöltek. A franci kormány továbbította az angol feltételeket Dentz tábornoknak, a szíriai francia főbiztosnak. A félhivatalos francia közlés szerint Petain kormánya nem tárgyal De Gaulle híveivel Szíriában, mert azokat árulóknak tekinti. A Retain kormány árulóknak tekinti De Gaulle szíriai híveit Statáriális ítélet Kecskeméten Kecskemét, július 11. A rögtönítélő bíróság ma tárgyalta Kónya Sándor szanki lakos bűnügyét, aki július 5-én pisztollyal a zsebében több lopást követett el, az elsötétítés időtartama alatt. Kónya Sándor, aki írni-olvasni nem tud, elmondotta, nem volt tudomása a rögtönítélőbíráskodásról. A pisztoly, melyet nála találtak, tíz év előtti, rozsdás szerszám, vele nem gyilkolni akart, hanem el akarta adni. A fegyverszakértő megállapította, hogy a fegyver több alkatrésze hiányzik és így lövésre alkalmatlan. Az orvosszakértő véleményének meghallgatása után a rögtönítélő bíróság Kónya Sándort kötél általi halálra ítélte,majd kegyelmi tanáccsá alakult át. Jégverés előtt biztosítsd termésedést Egy fiatal erdélyi tudós a Mecseken is olyan kőzetek után kutat, melyek állítása szerint természetes gyógyszerei a T. b. c.-nek A magyar élet a legviharosabb időkben, a legmostohább körülmények között is mindig tömegesen vetette fel a kutaókat, felfedezőket. Különös sajátossága a magyar léleknek ez a heroizmus, amivel nagy célok szolgálatába oda tudja állítani valódi egész életét. Számtalan kutatónk van, aki támogatás nélkül, senkitől nem segítve, talán csak néhány lelkes szakértő bíztató szavától, bátorító véleményétől buzdítást kapva, szívesen áldoz vagyont, életet munkájára. A pécsi református egyház hivatalában, ahol Nyáry Pál tb. esperes lelkipásztor minden nemes célra megnyíló támogatásban, minden magasztos, szép és emberi ügyért való igaz kitárulásban talán a legtisztább ritmussal, legmelegebben dobog Pécs szíve, egy ilyen érdekes kutatót hozott sorsa. Széles Sándor 32 éves erdélyi magyar, egyike azoknak a magyar küzdelem tűzkeresztségén átment fiataloknak, akik a kisebbségi helyzet emésztő harcában nagyon mélyen belenézhettek az élet arcába. Kolozsvárott járt egyetemre, a természettudományi szakon végzett, ezelőtt nyolc évvel és azóta fiatal éveit oda állította egyetlen nagy gondolat szolgálatába: megtalálni azt a szert, a titokzatos vegyületet kiszabadítani a föld testéből a nagy titkot, mely megmenthetné a tüdővész áldozatait. Ennek a pusztítóepidémiának karjaiban lázrózsás arccal fetrengők érdekében közel egy évtizede küzd, dolgozik, míg útja elvetette tanulmányozásai során Pécsre, ahol a református lelkészi hivatal csöndes irodájában lávázó szarvakban ömlik elő egy fiatal élet vallomása ... elmondhatom, hogy egyre teljesebb eredmény, nyer. — A kutatás azonban áldozatokkal járt. Arra nem is gondolhattunk, hogy a román állam nekünk magyar embereknek támogatást nyújtson. Nem segített senki, magunkra voltunk hagyva és nekifogtunk a nagy munkának. Édesapám mindent feltett erre a kutatásra: eladta gyógyszertárát 35.000 lejért, a pénz egyrészét a kísérletekbe fektette, a másik részén magánklinikát nyitott, ahova a legsúlyosabb tüdőbetegeket vette fel. Megkezdődött a kísérlet, az elkeseredett, halálos birkózás emberi életekért a kis szanatórium falai között. Átvittük gyakorlatba, embereken próbáltuk meg a kísérletet és az eredmény egyre biztatóbb volt. Közbeszólt azonban a román állam, mely kisajátította édesapám szanatóriumát, az árát pedig a mai napig sem fizette meg. Egyszerűen elvették tőlünk. Édesapám élete összeroskadt ebben a megpróbáltatásban amikor egész művét látta egyik napról a másikra megsemmisítve. Széles Sándor arcára beszéd közben rámerevedik a gyötrelmes átélés kínja, keze ökölbe szorul, ahogy emlékezete lépcsőjén visszazarándokol azokba a nem is régen múlt, de ma már csak lidércálomnak tűnő időkbe. — Én ekkor végeztem el az egyetemet. Egyelőre ki volt ütve kezünkből a munka. Azért nem pazaroltam az időt. Botanikai, kőzettani tanulmányokat folytattam Erdély hegyei között. Tökéletesítettem az apám által megkezdett felismeréseket. MAGYAR ÁLMOK A SVÁJCI JURA CSÚCSÁN — Aztán kaptam egy kis segítséget is és és kimentem külföldre. A Jura hegységben folytattam azokat a középkori eredetű kőzeteknek tanulmányozását, melyekbe Isten keze belevetette a nagy csodát, melyből talán a gyógyulás gyümölcse fakad a tbc-ben szenvedő emberek számára. Gázoltam sokszor koplalva, sokszor csüggedve a meredek hegyi utakat a hűvös szél belekapaszkodott lenge ruhámba és talán soha nem éreztem annyira, mint ott idegenben, hogy mennyire a fajtámért a magyarságért dolgozom. Eszembe jutottak a pinceszobák apró gyermekvirágai, a köhécselő asszonyok, fiatal lányok, akiknek szemében már ott ragyog a különös fény, hogy a halál jegyesei. Finom, vézna alakú, átlátszó bőrű emberek árnya halad mellettem, Móricz Zsigmond gyönyörű novellája kísértett döbbenetesen nagyszerű utolsó soraiba, ahol a nevető anya, a drága szent asszony száján kibuggyan a vér... a rettenetes tüdővész vércseppje. Soha olyan kínzó erővel, annyira lobogó lélekkel nem éreztem, hogy igen, így érdemes élni, így küzdve, A NAGY KUTATÁS, AMIRE MÁR RÁMENT EGY VAGYON ÉS EGY ÉLET Voltaképpen a szülői házból hoztam magammal ezt a terhes és mégis szent örökséget, a kutatást, a nagy megismerés tébolyítóan hatalmas vágyát — kezdi beszédét Széles Sándor és napbarnított, erősen férfias vonásaira piros rózsákét fest a lelkesedés tüze. — Az első meglátásokat édesatyám tette, az ő gyógyszertárának kis laboratóriumában figyeltük a titkot, ahogy kibomlik halálosan szép fakadásában a mikroszkóp alatt. Rájöttünk arra, hogy bizonyos középkori eredetű kőzetekből nyert por tbc.-ben súlyosan fertőzött vérével keveredve a mikroszkóp alatt megsemmisíti a Koch-bacilusokat, anélkül, hogy a szervezetre ártalmas lenne ez a bacilusok elleni gyilkos hadjárat. Ezt a kibomló sejtést, mely nagyszerű lehetőségeivel szinte megrészegített bennünket, próbáljuk azóta tökéletesíteni. Ma már nyugodtan