Pécsi Napló, 1943. május (52. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-14 / 108. szám

7­ l­alálos szeremcsétlenség Menet közben lesodorta a lépcsőről egy híd karfája és a mozdony elé dobta Pécs, május 13. Ma reggel 9 óra tájban S­ükösd­­és­ Aba­igét között megdöbbentő ha­lálos­ szerencsétlenség történt az 1990. sz. te­hervonat mozdonyvezetőjével, Olajos Fe­renc 31 éves pécsi, dr. Bánffy Dezső u. 42. sz. alatti lakossal. • A Pécs felé haladó tehervonat mozdony­vezetője útközben észrevette, hogy a mozdony kazánjában valami dobol Nem várta meg, míg a legközelebbi állomásra befut a vonat, hanem­­megkapaszkodva a mozdony fogantyújában lelépett az utolsó lépcsőre és legyugo­t. Meg is találta nyomban a dobolás okát, amelyet egy­­meglazult csavarmenet okozott. Azonban már nem tudta orvosolni a hibát, mert a követ­kező pillanatban a pályatest menti híd karfája lesodorta és a mozdony alá dobta. A szerencsétlen em­ber koponyaalapi törést szenvedett és sú­lyos arczúzódásokat, az esés következté­ben egyik szeme is kifolyott, ballábát le­szedte a mozdony kereke. Amikor sikerült megállítani a vonatot és a mozdonyvezető összeroncsolt testét kiemelni a vonat alól, akkor már a szegény ember haldoklott. A vonat személyzete felrakta a teher­­vonatra és a szentlőrinci állomáson, azonnal orvos­i segélyben részesíttette. Innét vitték el a vármegyei mentők a pécsi sebészeti klinikára, ahol azonban már nem lhetett segíteni rajta, rövidesen belehalt sérüléseibe. A kötelességét híven teljesítő mozdony­­vezető tragédiája az egész városban mély rész­vétet keltett.­­ 1943 május 14 Fel. 19­81 PA­RKMOZI Tel. 19­81 PÉCSI NAPLÓ Tel.28­00 g­P­A­M 3 A Tel 28­00 Péntek, május 14. UTOLJÁRA 1 Péntek, május 14. UTOLJÁRA ! Babay József kacagtató vígjátéka, egy vidám öreg gavallér esetéről ! Családunk szégyim Főszerepben: Mály Gerő, Goll Bea, Hajmási Miklós, Turay Ida, v. Benkő, Vaszary, Halma) VILÁGHIRADÓ. 1 . Felújítás! Félreértések és tévedések kacagtató komédiája: A miniszter barátja Főszerepben : PÁGER ANTAL, Romár Juliska, Erdélyi Mici, Bihary, Mihályffy. VILÁGHIRADÓ. Előadások 5, 7 órakor 11 Előadások : V?5, Y­ 7, órakor APOLLÓBAN szombaton: harsogó vidámság, nagyszerű tréfák LEGÉNY A GÁTON Pethes Ferenc, Vaszary Piroska, Csikós Rózsi, Hajmássy­ Mikláry nevettető versenye­­­é­r­i egy a mozdonyvezetőt *7 *7 Fényesen sikerült a Cserkészkerület Népi Magyar Estje Pécs, május 13. A Pécsi Cserkészkerület ragyogó műsorral ünnepelte meg a magyar cserkészet megszületésének három évtizedes fordulóját. Ebből az ünnepi alkalomból Népi Magyar Est­et­ adott a színházban, mely szinte zsúfo­lásig megtelt, jóleső dokumentumaként annak, hogy a város széles rétegei előtt mennyire rokonszenves és megbecsült a cserkész intéz­mény. A nyolc számból álló műsort a Hymnus nyitotta meg, az Egyetemi Zenekar előadásá­ban. Majd a Rákóczi induló pattogó ütemeinek elhangzása után dr. Pálos Bernardin tanke­rületi főigazgató mondott ünnepi megnyitót. .Hangoztatta, a cserkészet volt az első, mely a népi gondolatot felszínre vetette és minden megmozdulásával hűségesen szolgálta. Ne di­vatnak tekintsük a népi gondolatot, hanem igaz magyarságunk és kultúránk alapjának,­­mert csak a hagyományok megőrzése és ápo­lása tarthatja meg a nemzetet magyarnak. A nagy tetszéssel fogadott megnyitó után Krassóy Ferenc vezetésével a 141. számú Turul cserkészcsapat regölése következett,­­melynek során beköszöntő hangzott el, Szent István regösei és a Csáki bíró lánya című bal­lada került előadásra. Maróthy Csaba Benke István és Sértő Ferenc egy-egy versét szavalta megkapó drámai erővel, az Egyetemi Zenekar Kodály Háry Jánosának egy részle­tét adta elő szép kidolgozásban, a 141. sz. Tu­rul cserkészcsapat Nótafa címen válogatott magyar népdalokat tolmácsolt Krassóy Fe­renc tanár vezénylésével. A műsor kiemelkedő száma az „Ormány­sági leánykérés és lakzi“ volt, melyet a Szent Margit leánykor és a Pius férfi-cserkész raj ho­zott színre a maga eredeti népi zamatosságá­ban. A szereplők: Buzánszky József, Vastagh Gyula, Rudo­f Ernő, Zsamár György, Flerkó Béla és Soós József éppen úgy minden dicsé­retre reászolgáltak, mint aminő elismerés jár a kedves, kifejező, jellegzetes népi táncok es­te­­­tőinek: Köves Baba, Boka Olga, Takács Rózsa, Dopita Ibolyka, Koómy Sára és Maj­­tényi Györgyinek, akik szerepükön túl táncaik­kal is gyönyörűséget szereztek a szemlélőknek. Említést érdemlélnek még­ Kunszt Éva, Becz­­kay Lívia, Tegzes Etelka, Maár Jolán, továbbá Horváth Bertalan, Záhonyi Aladár, Varga Va­lér, Pál Imre, Kerekes Károly és Simon Tibor, akik szintén hozzájárultak az emlékezetesen szép sikerhez. A zenekart Nyolc­as Ipoly vezényelte, a táncokat dr. Bódosyné Végh Erzsébet állí­totta össze és tanította be, a népi játékot Asszonyi Lászlóné rendezte. A bemondó szerepét B­o­ton­d Antal látta el. A műsort, mely kikes elismerő tapsok özönében folyt le, a Szózat rekesztette be. Bf?­ ao­.46. APOLLO Péntek, május 14. lemtő: URÁNIA Szombat, május II. Teuton PARAMOZI Szombat-vasárnap, május 15-16. Egy híres feltaláló és egy világraszóló találmány története: A dicsőség ára (Clenel) Főszereplők Willy Birgel, Paul Wegener, Hilde Weishner. VILAGHIRADO_______ Előadások : Apollo és Park moziban hétköznap: 5, 7 óra Urániában szombaton: %5, %7 órakor 3. oldal- Európa vagy újjáala­kul, "vagy elpusztul — mondotta Creyssel francia propagandaügyi főtitkár Vichy, május 13. (Interinf.) Creyssel propagandaügyi főtitkár Montauban beszédet mondott. A francia kormány — mondotta többi között Creyssel — a nemzetek közötti olyan megértésen munkálkodik, amelynek meg­valósítása nélkül a régi európai nemzeteknek el kell pus­ztulniiok. Európa vagy újjáalakul, vagy elpusztul. Franciaország jelenlegi kormá­nya kihasznál minden előnyt, ezzel szemben a szakadár vezetők csak játékszerek. Előbb fel­használják, azután összetörik őket. Creyssel ezután szembefordult a belső szakadársággal. Franciaországban — mondotta: — a belső sza­kadást az okozza, hogy sok francia nem érti meg a kormány együttműködésre irányuló po­litikáját. I" -- ----------------------------------* f*Örök nyugalomra helyezték Jaksch Edét Pécs, május 13. Megírta a „Pécsi Napló", hogy Jaksch Ede székesegyházi orgonamű­­■ vész hirtelen bekövetkezett halálával milyen súlyos veszteség érte a pécsi székesegyház ze­neművészeti életét. Jaksch Edével olyan zene­művész hunyta le szemét mindörökre, aki a zenét imádságnak tekintette és amikor a szé­kesegyház hatalmas orgonáján játszott, tulaj­donképpen Istenhez imádkozott. Jaksch Ede orgonaművész temetése csü­­­­törtökön délelőtt ment végbe általános és mély­­ részvét közepette. A temetésen ott voltak: V­i­­­­r­á­g Ferenc megyéspüspök, pápai trónálló,­­ dr. Erdélyi Gyula püspöki titkár kíséreté-­­­ben, a székesegyház részéről dr. Mosonyi Dénes nagyprépost, dr. Hanug Ferenc álta­lános püspöki helynök, dr. Sípos István és Kiss Lajos apátkanonokok, dr. Schaurek Rafael az Erzsébet Tudományegyetem raktora, dr. Halász Antal nyugalmazott pénzügy­igazgató, a Ciszterci Rend képviseletében dr. ' Deás'fil Honor, M­ó­d­­­y Dezső és Nyol­­c­z­as Ipoly, az Irgalmas rend kép­visel­etében K­i­s Lucidus perjfel, a Papnevelő Intézet kép­viseletében dr. P­ill­i­van Mihály vicerektor és V­á­r­k­o­n­y­i János lelkiigazgató, a székes­­egyházi énekiskola képviseletében M­a­yer Fe­renc igazgató, a városi zeneiskola részéről Va­­d­a­s Gábor, továbbá a teológusok nagy cso­portja, valamint a katolikus társadalmi egye­sületek tagjai.­­ Délelőtt fél 11 órakor a temető kápolná­jában engesztelő szentmise volt Jaksch Ede orgonaművész lelki üdvéért. Ugyanott ment végbe a beszentelés is, amely után dr. Gálos László teológiai tanár tartott megható emlék­beszédet Jaksch Ede felett és méltatta zene­­művészeti működését s annak jelentőségét az egyházzenében. A gyászszertartást Lajos­ Gyula prépost­­kanonok végezte nagy papi segédlettel. A szer­tári év alatt a székesegyházi énekkar gyász­­énekeket énekelt. Ezután Jaksch Ede orgona­művészt örök nyugalomra helyezték a székes­­káptalan által adományozott kriptában.

Next