Pécsi Szemle, 2005 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2005 / 2. szám - Zsolt Njura: Zsolt Zsigmond élete és munkássága

ZSOLT ZSIGMOND ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA 1936 a berlini olimpia éve. Három jelölt közül Józsa Dezső és Hováth Vilmos sérülése miatt sajnos csak Bodosi Mihály jutott ki. 1938. augusztus 20-án a PEAC atlétagárdája Pécstől Kassáig stafétafutás­ban baranyai rögöket vitt Rákóczi sírjához. A kassai dóm tövében készült képen 34 sportolót számoltam meg. 1940. A Délnyugati kerület ügyvezető alelnöke továbbra is Zsolt Zsigmond, mellet­te dr. Bodosi Mihály és dr. Steimetz Endre alelnök. Teljesítmény-kimutatás szerint 65 csa­patból a PEAC a tizenhatodik Bajnoki számok legjobb 30 eredménye alapján a tizedik. Még 1941-ben is tizedik 82 egyesület rangsorában.­ Évről évre sor került a Pécs-Szeged atlétikai viadalra és kölcsönös mérkő­zésekre Torinóval, Graz-cal, Zágrábbal. Édesapám sportolókról írt feljegyzései közül szeretném kiemelni a követ­kezőket: Bodosi Mihályra kaposvári gimnazista korában figyelt fel. Személyes rá­beszélésére nem a budapesti, hanem a pécsi egyetemre jelentkezett, melyet men­za és ingyen lakhatás biztosításával tudott honorálni. S Bodosi Mihály magasugró, többszörös válogatott, kétszeres főiskolai világbajnok és olimpikon az egyesület el­sőszámú pontszerzője lett. A Pécsi Mór Kollégium pályaavató versenyén, Európá­ban másodikként jutott át a 2 méteren, pontosan 200,5 cm-t ugrott. Csaplár András hosszútávfutó világbajnokot a Fémipari Szakiskola alagsori tor­natermében „fogta” edzésbe, erősítve önbizalmát zömök termete okán a sok hosszú­lábú futó között. Felmérte, hogy fizikai adottságai nem sprinternek, hanem közép- és Az 1933 májusi Pécs-Szeged atlétikai verseny résztvevői. Középen áll Zsolt Zsigmond . A Magyar Athletikai Szövetség Évkönyve 1925-től 1941 -ig

Next