Pécsi Szemle, 2006 (9. évfolyam, 1-4. szám)

2006 / 2. szám - Ivasivka Mátyás: Száz éve született Agócsy László, Nyolczas Ipoly, Várnagy Viktor

kompozíciót. A partitúra elején olvasható Kodály ajánlása: „Agócsy Lászlónak, a pécsi éneklő ifjúság vezérének”. Jóllehet nemzetközi hírű szaktekintély volt, a kommunista diktatúra egyáltalán nem kényeztette el kitüntetésekkel, elismerésekkel. A nemzeti-keresztény mentalitá­sú zenepedagógust a persona non grata kategóriába sorolták. 83 évesen megérhet­te a rendszerváltozást, az ország függetlenné válását. Amint ismét legálissá vált a cserkészet, 1989-ben Agócsy Lászlót a Pécsi Cserkészkerület korelnökévé válasz­tották. 1991. július 2-án Göncz Árpád államfőtől átvehette az Országházban a Ma­gyar Köztársaság Zászlórendje kitüntetést. 1993. február 16-i temetése a pécsi és az egész hazai zenevilág gyásznapja volt. Koporsóját cserkészek díszőrsége állta kö­rül. Egyik hűséges tanítványa a jeles zenetudóst, Szabolcsi Bencét idézte gyászbe­szédében: „Szálfa dőlt ki közülünk...”. 1995 szeptemberében az akkor indult új pécsi zeneiskola az ő nevét vette föl. Hamarosan két emléktáblát is avattak Agócsy tanár úr tiszteletére; egyet a Collegium Seraphicum bejáratánál, egyet a Mátyás király ut­cai Zeneművészeti Főiskola homlokzatán, Vikár Béla táblája mellett. És 1999 őszén Nagy Ernő karnagy vezetésével újjáalakult az 1929-ben Agócsy László által alapított, ám a diktatúra által megszüntetett Szeráfi Kórus szépszámú fiatal énekessel. Nyolczas József Ipoly Budapesten született 1906. október 7-én. József névre keresztelték, az Ipoly utónevet 1924-ben vette föl, amikor belépett a ciszterci rendbe. Rendőr édesapját többször áthelyezték, így iskoláit leánytestvérével együtt Jászapátiban végzi. Ott is érettségizett 1923-ban. Teológiai tanulmányait Zircen végezte, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem latin-francia szakos hallgatója lett. 1929. június 30-án Kránicz Kálmán veszprémi segédpüspök szentelte áldozópappá. 1929-30-ban a párizsi Sorbonne Egyetem vendéghallgatója, majd Buda­pesten szerez diplomát 1932-ben. Ez év őszétől 1948-ig a Ciszterci Rend pécsi Nagy Lajos Gimnáziumának tanára. Ez a tizenhat esztendő lesz életének arany­korszaka. Jóllehet „hivatalosan” nem volt zenetanári végzettsége (különben jól zongorázott, orgonáit), értékes nyelvtanári tevékenységén túlmenően a zenepeda­gógia, az ének- és a zenekarvezetés területén ért el kimagasló eredményeket. Ta­nítványa, a későbbi orvosprofesszor, Kádas István írta róla: „A két nyelv annak ide­jén ún. főtantárgy volt, és ha a tantervben melléktárgyként szerepelt is, számára legalább ilyen főtantárgy volt az ének és a zene is. Vezetése alatt a gimnázium ének- és zenekara felvirágzott.” A török kiűzése után, 1687-ben született pécsi gimnáziumban előbb az ala­pító jezsuiták, majd 1814-től a ciszterci szerzetesek komoly gondot fordítottak a művészeti, jelesül a zenei nevelésre. Beszédes dokumentuma ennek a jeles cisz­terci zenetudósnak (maga is Nyolczas Ipoly-tanítvány volt), Bárdos Kornél Albert­­nek a budapesti Akadémiai Kiadónál 1976-ban megjelent Pécs zenéje a 18. szá­zadban c. munkája. Nyolc­as tanár úr ezt az értékes hagyományt folytatta és emelte országos színvonalra. Fiú vegyeskart, szimfonikus- és fúvószenekart szer­vezett. Két kitűnő pályatársával, a Polgári Fiúiskolában tanító Agócsy Lászlóval és

Next