Pécsi Szemle, 2011 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 2. szám - Nagy Imre: Mátyás Flórián és a pécsi műveltség a 19. század második felében (Öttorony XVIII.)
MÁTYÁS FLÓRIÁN ÉS A PÉCSI MŰVELTSÉG ban (a regényben) esztétikai és pszichológiai motívumokkal telíti a történetet. A mű címe a regény zenei kompozíciójára is utal. A cselekmény jórészt Pécsett játszódik, háttérben az éppen átépítés alatt lévő, állványokkal körülvett dómmal. A cselekmény mellékszálának kibomlása során Gyömörey Zsigmond, a fiatal archeológus történetével ismerkedünk meg, akinek öngyilkossága előtti éjszakai sétája a belvárosban akár pontról pontra követhető a térképen. A sötét tónusú, fojtott levegőjű környezetet Pfaff pedellus szívósan életerős alakja jelképezi, aki ellenpontja az érzelmi és művészi viaskodásai során kudarcot valló művész-főhősnek. Az egyik regensburgi jelenetben, Jenny végleges elvesztése után, az összeroskadt, a híd kőkorlátjának támaszkodó Regen mellett úgy megy el Pfaff, „mintha acélrugókon táncolnának a csontjai”. Regen Richard története folytatódik a Noé bárkája című regényben, de erről majd később beszélünk. SURÁNYI MIKLÓS KANTATE REGENYSINGERES-WOLFNER-KIADALA Surányi Miklós korabeli Pécset idéző regényének címlapja 45