Pécsi Szemle, 2011 (14. évfolyam, 1-4. szám)

2011 / 3. szám - Nagy Imre: Az Ormánságtól Terézvárig. Baksay Sándor, Vikár Béla, Szenteleky Kornél, Miroslav Krleza. (Öttorony XIX.)

AZ ORMÁNSÁGTÓL TERÉZVÁRIG Szentelekyt Krúdy legjobb követői közé sorolja.32 A regény főszereplője „a század­vég és századelő érzékeny, álmatag, sápadt és életunt hőseinek meghatározó vo­násait viseli magán”.32 33 feleslegesnek érzi egész lényét, mint ideálképe, Anyegin. Ál­modozva él, vágyképei egy képzeletbeli színpadon „realizálódnak”. Lengváry - ez a hős beszédesen jellemző neve -, aki újságíró és költő, viszonzatlanul szereti Tallay Margit festőművészt, s mikor az megvallja neki, hogy más iránt táplál érzelmeket, csalódottan vidékre menekül, Z-be, ahol lassan begyógyulnak lelki sebei. Beleszeret Litkovszky Vandába, aki feleségül is menne hozzá, ám ekkor váratlanul felbukkan a csalódott Margit, aki most boldogsággal kecsegteti. Ebből a döntéshelyzetből hő­sünk groteszk gesztussal menekül: Velencébe utazik, vagyis inkább szökik Perényi Renée színésznővel. A furcsa tónusú befejezés többféleképpen értelmezhető. Bori szerint a hős távozása végre energikus gesztus, amellyel lezárja nevelődésének melankolikus korszakát. Mi inkább úgy véljük, hogy a hős nagyon is hű marad koráb­bi énjéhez, hiszen amikor Margit a képzelet vizionált színpadán jelent meg, Lengváry buzgó örömmel fogadta. A valódi beteljesülés elől azonban megfutamodik. Az író is menekülni látszik. Elhagyja a fővárost, s visszatér az akkor már elsza­kított Bácskába. 1921-ben Ószivácon lesz községi orvos. Betegei, akiknek legna­ 32 Bori... i.m. 1994. 11-19. p. 33 Harkai Vass Éva: Szenteleky lírai prózája . Híd 1993. 7-8.498. p. Az elemző a mű előzményei között meg­említi Justh Zsigmond Művészszerelem c. regényét, majd Szenteleky művét párhuzamba állítja Kaffka Margit Mária évei c. alkotásával.

Next