Pécsi Szemle, 2011 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 3. szám - Nagy Imre: Az Ormánságtól Terézvárig. Baksay Sándor, Vikár Béla, Szenteleky Kornél, Miroslav Krleza. (Öttorony XIX.)
AZ ORMÁNSÁGTÓL TERÉZVÁRIG Szentelekyt Krúdy legjobb követői közé sorolja.32 A regény főszereplője „a századvég és századelő érzékeny, álmatag, sápadt és életunt hőseinek meghatározó vonásait viseli magán”.32 33 feleslegesnek érzi egész lényét, mint ideálképe, Anyegin. Álmodozva él, vágyképei egy képzeletbeli színpadon „realizálódnak”. Lengváry - ez a hős beszédesen jellemző neve -, aki újságíró és költő, viszonzatlanul szereti Tallay Margit festőművészt, s mikor az megvallja neki, hogy más iránt táplál érzelmeket, csalódottan vidékre menekül, Z-be, ahol lassan begyógyulnak lelki sebei. Beleszeret Litkovszky Vandába, aki feleségül is menne hozzá, ám ekkor váratlanul felbukkan a csalódott Margit, aki most boldogsággal kecsegteti. Ebből a döntéshelyzetből hősünk groteszk gesztussal menekül: Velencébe utazik, vagyis inkább szökik Perényi Renée színésznővel. A furcsa tónusú befejezés többféleképpen értelmezhető. Bori szerint a hős távozása végre energikus gesztus, amellyel lezárja nevelődésének melankolikus korszakát. Mi inkább úgy véljük, hogy a hős nagyon is hű marad korábbi énjéhez, hiszen amikor Margit a képzelet vizionált színpadán jelent meg, Lengváry buzgó örömmel fogadta. A valódi beteljesülés elől azonban megfutamodik. Az író is menekülni látszik. Elhagyja a fővárost, s visszatér az akkor már elszakított Bácskába. 1921-ben Ószivácon lesz községi orvos. Betegei, akiknek legna 32 Bori... i.m. 1994. 11-19. p. 33 Harkai Vass Éva: Szenteleky lírai prózája . Híd 1993. 7-8.498. p. Az elemző a mű előzményei között megemlíti Justh Zsigmond Művészszerelem c. regényét, majd Szenteleky művét párhuzamba állítja Kaffka Margit Mária évei c. alkotásával.