Pécsi Ujság, 1894. április (13. évfolyam, 77-102. szám)
1894-04-01 / 77. szám
9 keserű kenyerét. De meghalván, visszatért hazájába és hűlő hamvaira borul a detronizált Habsburgok törvényes királyi hatalma és mindent elföd a kiengesztelődés érzete. Sugározzák e megszentelt hamvak, le vélje a gyászpompában ragyogó ravatal fénye a kiengesztelődést a magyar nemzet millióinak szívébe, hogy megvalósulhasson az, amit Kossuth Ferenc és vele minden jó magyar kiván : Szűnjék meg a pártharc, legyen Magyarország a szeretet hazája. „Hazafiság és dogma“ cím alatt a „Magyarország“ azon merev álláspont ellen ir, melyről a katholikus papság — elenyésző csekély kivétellel — megtagadta a Kossuth iránt való kegyelet nyilvánítását. A „Magyarország" igen helyesen követeli azt, hogy az egyház papjai teljesítsék a nemzeti kegyelet kötelességeit és hivatkozik a gyakorlatra, mely szerint a katholikus egyház már nem egy alkalommal részesített egyházi tiszteletadásban nem katholikusokat, így a lutheránus Radó Kálmán vasmegyei főispán 16 éves főispáni jubileumán Hidassy Kornél szombathelyi püspök a székesegyházban hálaadó istentiszteletet tartott, melyen ő maga celebrált fényes segédlettel, pedig Szombathelyen van evangélikus templom és pap is. Ez az adat pirulásra késztetheti ugyan a mi papjainkat, a közönséget pedig még nagyobb megbotránkozásra, mert kitűnik, hogy itt nem elvről van szó, hanem a jóravaló akarat hiányáról. Hanem azért ez nem fog változtatni a dolgon. A fanatikus gyűlöletben megátalkodott papi szívek tovább is kőkemények maradnak. Nem lehet azokkal okosan beszélni — ma még. Politikai hírek. A francia köztársasági elnök Szt-István rendjele. Carnot köztársasági elnök hivatalos kihallgatáson fogadta Hoyos gróf osztrák és magyar nagykövetet, aki Ferenc József ő felsége nevében átadta az elnöknek a Szent István rendelvényét. Ez alkalommal a nagykövet újra biztosította Carnot elnököt, hogy ő felségét Cap Martinen tartózkodása rendkívül kielégítette. Carnot elnök azt válaszolta : boldognak érzi magát, hogy ő felsége kellemes emléket vitt magával látogatásáról és a fogadtatásáról, amelyben Franciaországban részesült és fölkérte Hoyos grófot, legyen tolmácsa ő felségénél ő szinte béke érzelmének. Az elnököt a kihallgatásnál katonai főnöke és a főnökség tagjai díszben, továbbá a diplomácia kar bemutatója és magántitkárának helyettese környezték. Hoyos gróf kíséretében voltak az osztrák-magyar nagykövetség tagjai teljes díszben. A nagykövetet az Elyséepalotába érkezésekor és eltávozásakor katonai tisztelgéssel üdvözölték. A francia hírlapok közül több kiváló jelentőséget tulajdonít annak, hogy Ferenc József ő felsége Carnot elnöknek a Szent Istvánrendet adományozta, kiemelik az ünnepi szertartást, amelylyel a rend jelvényeit átnyújtották és hangsúlyozzák azt a körülményt, hogy az átadás és az abbáziai találkozás napján történt. A „Figaró“ azt mondja: Ferenc József ő felsége ezzel akarta megmutatni, hogy Franciaország ellen semmi sincs készülőben. Mindenesetre azt bizonyítja e rendjeladományozás, hogy Franciaország viszonya a hármasszövetséghez járult. Ő felségét Cap San Martinban tartózkodása bizonyára meggyőzte arról, hogy rágalom, ha a franciákat a béke veszélyeztetőinek mondják. Törvényjavaslat a gyermekek vallásáról. (A közoktatásügyi bizottság szövegezése szerint.) 1. §. Különböző, bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezethez tartozó házasok, házasságuk megkötésétől számított hat hó alatt egyszers mindenkorra megegyezhetnek arra nézve, hogy gyermekeik valamennyien az atya vagy az anya vallását kövessék, illetőleg abban neveltessenek. Ha a házasfelek egyike sem, vagy csak egyike tartozik valamely bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezethez, ebben az esetben is joguk van az előbbi bekezdésben megjelölt megegyezésre olyképen, hogy közakarattal megjelölik azt a bevett vagy törvényesen elismert vallást, amely valamennyi gyermekük vallása legyen. A megegyezés polgári hatóság vagy kir. közjegyző előtt, személyesen jelentendő ki és írásba foglalandó. A megegyzés alakiságait, valamint annak anyakönyvi nyilvántartása körül követendő eljárást a vallás- és közoktatásügyi, illetőleg az igazságyi és a belügyminiszter rendeletileg szabályozza. 2. §. Az 1. §-ban körülírt megegyezés hiánya esetén a gyermekek szüleik vallását nemek szerint követik, illetve abban neveltetnek, amennyiben ezen vallás a bevettek, vagy törvényesen elismertek közé tartozik. A bevett vagy törvényesen elismert vallások egyikéhez sem tartozó szülő jogosítva van megállapítani, hogy a nemebek gyermekei a bevett vagy törvényesen elismert vallások melyikében nevelendők. Ha az illető szülő nem határoz, a másik szülő azonban valamely bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezethez tartozik, akkor az összes gyermekek ezen utóbbi szülő vallását követik, illetve abban neveltetnek. Ha egyik szülő sem tartozik valamely bevett, vagy törvényesen elismert vallásfelekezethez, és egyik sem határoz az iránt, hogy a gyermekek mely bevett vagy törvényesen elismert vallásban neveltessenek, akkor e jog és kötelesség a gyámhatóságra száll át, mely a rokonok meghallgatásával határoz. Az, hogy a gyermekek a jelen szakasz 2., 3. és 4-ik bekezdései által körülírt esetekben mely vallásban neveltessenek, legkésőbb azok tanköteles korának elértéig megállapítandó. 3. §. Az 1. §. szerint létrejött megegyezés később csakis az esetben változtatható meg: ha különböző vallású felek közül valamelyik fél a másik házastárs vallására tér át, úgy, hogy a házasság egy vallásuak házasságává válik. Ez esetben a megegyezés ugyanazon alakiságok mellett, de csupán oly irányban változtatható meg, hogy a születendő, valamint a 7-ik életévét még be nem töltött összes gyermekek most már valamennyien a szülők közös vallását kövessék és abban neveltessenek; a 7-ik életévet pedig már túlhaladott, de az 1868 . Lil. t.-c. 2. §-ában megszabott életkort még el nem ért gyermekek, az idézett törvénycikk 3—8. §-aiban körülirt módon a szülök vallására térhetnek át, de csakis a gyámhatóság beleegyezése mellett. 4. §. A 2. §. első bekezdésében foglalt szabály alól eltérésnek később csak akkor van helye, ha az egyik házastárs a másik házastárs vallására tér át, úgy, hogy a házasság egy vallásuak házasságává válik. Ezen esetben a születendő, valamint a 7-ik életévet még be nem töltött összes gyermekek a szülők közös vallását követik, illetőleg abban nevelendők. Az áttért szülő nemebek 7-ik életévüket már túlhaladott, de az 1868. Lil. t.-c. 2. §-ában megszabott életkort még el nem ért gyermekei is az idézett törvénycikk 3—8. §-aiban körülirt módon a szülök közös vallására térhetnek át, de csakis a gyámhatóság beleegyezése mellett. 5. §. Az oly házasság, melyben akár mind a két fél, akár csak az egyik fél a bevett vagy törvényesen elismert vallások egyikéhez sem tartozik, különböző vallású felek közti házasságnak tekintetik. Az ily felek között az 1. §. értelmében létrejött megegyezéstől, illetőleg a 2. §. második és negyedik bekezdése szerint történt megállapításától eltérésnek később a 3. és 4. §-okban jelzett módon és terjedelemben csak akkor van helye, ha az egyik vagy mindkét házasfélnek valamely bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetbe való belépése által a házasság egy vallásuak házasságává válik. 6. is. A törvénytelen gyermekek anyjuk vallását követik, a mennyiben ezen vallás a bevettek, vagy törvényesen elismertek közé tartozik. A bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetek egyikéhez sem tartozó anya törvénytelen gyermekeire a 2. §. második és negyedik bekezdésében foglalt szabályok nyernek alkalmazást. Ha az anya más, bevett vagy törvényesen elismert vallásra tér át vagy ilyenbe belép, akkor a 7-ik életévet még be nem töltött törvénytelen gyermekei új vallásába követik. 7. §. A jelen törvényben foglaltakkal ellenkező bármely szerződés, térítvény vagy rendelkezés érvénytelen és semmi esetben sem bír joghatálylyal. 8. §. A jelen törvény életbeléptetése előtt kötött házasságokból született vagy születendő gyermekek vallásos nevelésére nézve azon törvény határozata marad érvényben, a mely az ily házasságok kötése idejében hatályban volt. 9. §. A jelen törvénynyel ellenkező mindennemű jogszabályok s jelesül az 1868. Lil. t.-cz. 12. és 14. §-ai hatályon kívül helyeztetnek. 10. §: A jelen törvény az általánosan kötelező polgári házasságot szabályozó__ törvénycikkel egyidejűleg lép életbe s végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi, igazságügyi és belügyminiszterek bízatnak meg. „Pécsi Újság“ és e véleményét hivataloan dokumentálni akarta. És azért örömmel is fogadják a franciák e rendjeladományozást. „A gyermekek vallásáról“ szóló 523-ik számú törvényjavaslatot a közoktatásügyi bizottság letárgyalta és a bizottság előadója, Bessenyei Ferenc és elnöke, Schwartz Gyula beterjesztették jelentésöket, melyet a képviselőház elnöke, báró Bánffy Dezső, lapunknak is megküldött. A bizottság a javaslatot alaposan megforgatta eredeti szövegezéséből és azon messzemenő változtatásokat tett, így: a bizottság csupán a vegyes házasságból született gyermekek vallását tartja szükségesnek megállapítani; a szülők nem a házasság előtt, hanem a házasság után 6 hónap alatt egyezhetnek meg a születendő gyermekek vallásaira vonatkozólag, kimondatván, hogy valamennyi gyermek vagy az atya, vagy az anya vallásában neveltessék, a be nem vett, vagy törvényesen el nem ismert vallású szülők pedig tartoznak megjelölni azon felekezetet, melynek hitelveiben gyermekeiket neveltetni akarják. Ezek után közöljük az egész rövid törvényjavaslatot a következőkben: 1894. április 1.