Pedagógiai Szemle, 1966. július-december (16. évfolyam, 7-12. szám)

1966 / 10. szám

Ennek az új szervezeti formának magasab­brendűségét a hagyományos osz­tály és napközi formákkal szemben úgy kell bizonyítanunk, hogy az eredmé­nyeket célratörőbb utakon, könnyebben érjük el. Ezért kísérleti osztályainkban az oktatásnak, nevelésnek meg kell fellelnie a legmodernebb igényeknek. Azon­ban arra is kell törekednünk, hogy az egésznapos képzésnek — az előbb felso­roltakon kívül — olyan új útjait, formáit dolgozzuk ki, amelyek más „normális” intézményekben­ is alkalmazhatók, illetve a tartalmi problémák megoldásánál hasznosítjuk mindazokat a módszereket, eljárásokat, amelyek iskoláinkban már beváltak, eredményekre vezettek. Kutatásainkat, kísért­eteinket a nemzetközi tapasztalatok figyelembe­vételé­vel (Szovjetunió, NDK) indítottuk meg, azonban hazai iskolarendszerünknek megfelelő, szervezeti formát kellett létrehoznunk. Az új szervezeti keretünk lényege: feloldjuk a túlzott tanrendszerű okta­tást olyanképpen, hogy a tantervi órák közé a régi értelemben vett napközis osztályon kívüli foglalkozásokat iktatunk. Ezek a tevékenységek szorosan kap­csolódnak, mechanikusan nem lehe­t azokat egymástól elválasztani. Metodikai vonatkozásban a két terület specifikumát megőrizzük. A gyermekekben is tuda­tosítjuk, mikor kell erejüket megfeszítve dolgozniuk, miikor lazíthatnak. Felté­telezésünk szerint a tantervi órák közé iktatott foglalkozások örömére, üdítő jellegére, vidámságára szükség van a tanulók egészséges szellemi és testi fejlő­dése érdekében. Alapul órakeretes időgazdálkodás szolgál, amely az egész nap iskolában tartózkodó gyermekeink heti 50 óráját (napi 9 óra, szombaton 5) beosztja a kötelező tantárgyi órákra, — melyeket változatlanul meghagytunk a tantervi felosztás szerint —, továbbá a régi értelemben vett osztályon kívüli foglalkozá­sokra, a szabad és kulturális tevékenységekre, pihentetésre, a hagyományos napok jellegének kialakítására, az étkezésre, szarancslevegőzésre, stb. A tantárgyak tanítását k­ét nevelő látja el olyan megosztásban, hogy egyi­kük az anyanyelvi tárgyakkal, a másikuk a többi tárggyal foglalkozik. A 3—4. osztályban a testnevelés, rajz, ének, gyakorlati foglalkozás szakosításával már hat nevelő működik az osztályokban. Az ország három iskolájában létesítettünk kísérleti bázist, egyelőre alsó­tagozatos osztályokban. 1. Budapesten a Gorkij fasor 2—4. sz. napköziotthonos általános iskolában, 2. Hódmezővásárhelyen a Petőfi Sándor n­apközi­ott­honos általános iskolá­ban, 3. Győrött a Radnóti Miklós általános iskola 1. osztályában. Kísérletünkben 3 igazgató, 1 igazgatóhelyettes, 4 szakfelügyelő és 18 nevelő vesz részt. Kísérletünk időtartama kb. 6 év. Az idei eredményekből, hiányokból okulva a következő tanévet szilárd szervezeti kerettel kezdhetjük. Ezen az alapon a tartalmi kérdések kimunkálá­sára kerül sor. A 4. évben reméljük a helyes szervezeti és tartalmi alapokon a felső tagozatra való továbbfejlesztést. Végzett kísérleteinket két csoportba sorolhatjuk. Egyik csoportjuk a szerve­zeti kerettel kapcsolatos hipotéziseink igazolására, alátámasztására szolgáltak. Ezek nagyrészt lezárultak és menetközben eredményeiket felhasználtuk. Má­sik csoportjuk főként a tartalmi feladatok megoldását, elmélyítését, erősítését szolgálják, nagyrészt előkészítő jellegűek, még jelenleg is folyamatban vannak. Mindebből következik, hogy az első csoportban említett kísérletek nyernek részletes kifejtést, míg a második csoportba tartozó problémákat csak vázla­tosan, nagy vonalakban kívánom érinteni, mert ezek későbbi beszámoló tárgyát képezik. 1. A felvázolt célok,a feladatok megvalósítása érdekében megfelelő, előnyö­sebb szervezeti forma létrehozása volt kutatásunk elsődleges célja. Ezen belül kísérleteink öt problémakört ölelitek fel.

Next