Pedagógiai Szemle, 1974. január-június (24. évfolyam, 1-6. szám)

1974-03-01 / 3. szám

lav Haseket. Sánta Ferenc — megfilmesített műve, a Húsz óra által — került a harmadikos lányoknál az élre (33%). Alacsony százalékos arányban szerepel­nek a kedvelt írók között a természet világát bemutató, vagy ismeretlen orszá­gok, népek életét ismertető útleíró művek szerzői, mint Molnár Gábor, Fekete István, Bíró Lajos, Kittenberger Kálmán, vagy a francia Claudine Fayein. A kri­miregények szerzői közül sem sokat említenek, feltehetően azért, mert inkább a címre, mint a szerzőre emlékeznek. Az idegen nevű szerzők közül csupán Georges Simenon szerepel a fiúk, Luca Remus és Träubel Helen a lányok fel­sorolásában. A magyar krimiirodalomból Rejtő Jenőnek van a legnagyobb népszerűsége, feltehetően műveinek parodizáló és humoros jellege miatt. Ki­­emelkedőek mindkét nembeli fiatalok felsorolásában a már említett ifjúsági írók nevei, akik a tanulókkal egykorú fiatalok életét, problémáit, életstílusát, a felnőttek társadalmába való beilleszkedés viselkedésmodelljeit ismertetik. Az olvasmányok hőseinek feltételezhető hatása Az olvasmánybeli hősök személyiségformáló hatására próbáltunk követ­keztetni azoknak a válaszoknak alapján, amelyeket e két kérdésre adtak: „Az elmúlt évben melyik könyv olvasása jelentett maradandó nagy élményt? Miért?” (A gimnazistáktól korábban kapott gazdag, komoly önvizsgálat alapján jól indokolt válaszokhoz képest az ipari szakmunkástanulók a „miért” kérdésünkre igen szűkszavúan válaszoltak. A többség egyszerűen azt írta: „tetszett”.) Az első osztályos fiúk válaszaiból megállapítható: a pubertáskor kezdeti szaka­szára jellemző, hogy a fantázia szabad szárnyalását elősegítő kalandos regények, az időben és térben távoli, az otthoni környezettől eltérő egzotikus világban játszódó történetek a legvonzóbbak, így „nagyon tetszett” Jules Verne minden hozzáférhető regénye. Móra Ferenc Aranykoporsójának fiatal főhőse eltitkolt szerelmével érzékeny lelki reagálást vált ki mind a fiúkból, mind a lányokból. Sokaknak tetszett Móricz Zsigmond, Rózsa Sándor és Betyár c. műve, Molnár Gábor A dzsungel doktora c. írása, Rejtő Jenő krimiparódiái, a televízióban is látott E. Francois Vidocque-ja. Indokolásaikból úgy tűnik, hogy imponáló számukra a nagy testi erejű, kitartó, elszánt, bátor, merészen vállal­kozó, ügyes, leleményes, a nehézségektől és fenyegető veszedelmektől meg nem riadó hős. Közel állnak szívükhöz az indiánhősök, egyszerű, őszinte, becsületes, hazaszerető magatartásuk, megbízható jellemük, szívós kitartásuk, a nők iránti lovagias viselkedésük miatt. Hogy mindezek a fiatalok jellemére, magatartásá­nak alakulására mennyire hatnak, már nehéz lenne kimutatni, de feltételezhető, hogy szerepük van a szakmunkástanulók viselkedésmodelljének kialakulásában. Az elsős lányok szépirodalmi érdeklődése szintén sajátos, serdülőkori szük­ségletük kielégítésére irányuló törekvést árul el. Ábrándos elképzeléseikhez vi­szonyítva minél racionálisabban vagy éppen szürkén monotonnak látják minden­napi életüket, annál inkább vágyódnak olvasmányaik révén olyan színes, roman­tikus világba, amely mély érzelmi beleélést és együttérzést vált ki bennük. Ezért kedvelik az elsős lányok Mikszáth Kálmánnak a Fekete város, Jókai Mórnak Az aranyember, A kőszívű ember fiai, Kárpáthy Zoltán c. (filmen is megnézett) regényeit, vagy V. Hugo Nyomorultak, Gróf Monte Christo, A púpos, Emily és Charlotte Brontë és mások romantikus írásait. (Kedveltségi arány kb. 35%.) A romantikus érzelmeket keltő regények mellett a másik nagy vonzású szépirodalmi terület az ifjúsági regény, illetőleg a leányok életéről, sorsáról szóló regények. Itt az indokolás határozott és egyértelmű. Azért tetszenek .— írják —, mert a mai fiatalok életét mutatják be. Sokan írják az első, mások

Next