Pedagógiai Szemle, 1974. január-június (24. évfolyam, 1-6. szám)
1974-03-01 / 3. szám
lav Haseket. Sánta Ferenc — megfilmesített műve, a Húsz óra által — került a harmadikos lányoknál az élre (33%). Alacsony százalékos arányban szerepelnek a kedvelt írók között a természet világát bemutató, vagy ismeretlen országok, népek életét ismertető útleíró művek szerzői, mint Molnár Gábor, Fekete István, Bíró Lajos, Kittenberger Kálmán, vagy a francia Claudine Fayein. A krimiregények szerzői közül sem sokat említenek, feltehetően azért, mert inkább a címre, mint a szerzőre emlékeznek. Az idegen nevű szerzők közül csupán Georges Simenon szerepel a fiúk, Luca Remus és Träubel Helen a lányok felsorolásában. A magyar krimiirodalomból Rejtő Jenőnek van a legnagyobb népszerűsége, feltehetően műveinek parodizáló és humoros jellege miatt. Kiemelkedőek mindkét nembeli fiatalok felsorolásában a már említett ifjúsági írók nevei, akik a tanulókkal egykorú fiatalok életét, problémáit, életstílusát, a felnőttek társadalmába való beilleszkedés viselkedésmodelljeit ismertetik. Az olvasmányok hőseinek feltételezhető hatása Az olvasmánybeli hősök személyiségformáló hatására próbáltunk következtetni azoknak a válaszoknak alapján, amelyeket e két kérdésre adtak: „Az elmúlt évben melyik könyv olvasása jelentett maradandó nagy élményt? Miért?” (A gimnazistáktól korábban kapott gazdag, komoly önvizsgálat alapján jól indokolt válaszokhoz képest az ipari szakmunkástanulók a „miért” kérdésünkre igen szűkszavúan válaszoltak. A többség egyszerűen azt írta: „tetszett”.) Az első osztályos fiúk válaszaiból megállapítható: a pubertáskor kezdeti szakaszára jellemző, hogy a fantázia szabad szárnyalását elősegítő kalandos regények, az időben és térben távoli, az otthoni környezettől eltérő egzotikus világban játszódó történetek a legvonzóbbak, így „nagyon tetszett” Jules Verne minden hozzáférhető regénye. Móra Ferenc Aranykoporsójának fiatal főhőse eltitkolt szerelmével érzékeny lelki reagálást vált ki mind a fiúkból, mind a lányokból. Sokaknak tetszett Móricz Zsigmond, Rózsa Sándor és Betyár c. műve, Molnár Gábor A dzsungel doktora c. írása, Rejtő Jenő krimiparódiái, a televízióban is látott E. Francois Vidocque-ja. Indokolásaikból úgy tűnik, hogy imponáló számukra a nagy testi erejű, kitartó, elszánt, bátor, merészen vállalkozó, ügyes, leleményes, a nehézségektől és fenyegető veszedelmektől meg nem riadó hős. Közel állnak szívükhöz az indiánhősök, egyszerű, őszinte, becsületes, hazaszerető magatartásuk, megbízható jellemük, szívós kitartásuk, a nők iránti lovagias viselkedésük miatt. Hogy mindezek a fiatalok jellemére, magatartásának alakulására mennyire hatnak, már nehéz lenne kimutatni, de feltételezhető, hogy szerepük van a szakmunkástanulók viselkedésmodelljének kialakulásában. Az elsős lányok szépirodalmi érdeklődése szintén sajátos, serdülőkori szükségletük kielégítésére irányuló törekvést árul el. Ábrándos elképzeléseikhez viszonyítva minél racionálisabban vagy éppen szürkén monotonnak látják mindennapi életüket, annál inkább vágyódnak olvasmányaik révén olyan színes, romantikus világba, amely mély érzelmi beleélést és együttérzést vált ki bennük. Ezért kedvelik az elsős lányok Mikszáth Kálmánnak a Fekete város, Jókai Mórnak Az aranyember, A kőszívű ember fiai, Kárpáthy Zoltán c. (filmen is megnézett) regényeit, vagy V. Hugo Nyomorultak, Gróf Monte Christo, A púpos, Emily és Charlotte Brontë és mások romantikus írásait. (Kedveltségi arány kb. 35%.) A romantikus érzelmeket keltő regények mellett a másik nagy vonzású szépirodalmi terület az ifjúsági regény, illetőleg a leányok életéről, sorsáról szóló regények. Itt az indokolás határozott és egyértelmű. Azért tetszenek .— írják —, mert a mai fiatalok életét mutatják be. Sokan írják az első, mások