Nevelők Lapja, 1950 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1950-01-01 / 1-2. szám
A debreceni gépipari gimnázium a jó szakmunka műhelye • VÁRAKOZÓ ÉRDEKLŐDÉSSEL kerestük fel a debreceni gépipari gimnáziumot, mert munkájával és jó hírével már előbb is találkoztunk. A Déry Múzeumban rendezett szovjet kiállítás hatalmas méretű, művészi kivitelű térképei ebből az iskolából kerültek ki. És Kövesdy László igazgató elvtárs vezetésével ennek az intézetnek a növendékei építették fe — az építőipari tagozattal karöltve — a Püspökladány közelében lévő Söreföldön az ország első termelőszövetkezeti iskoláját AZ ISKOLA tüzetesebb megszemlélése «leginkább arról győz meg bennünket: ez az intézet valóban rászolgált a dicséretre; méltán kapta meg legjobb tanulmány eredményéért és társadalmi munkájáért a helyi pártszervezet vándorzászlóját és méltán lett most »kiváló munkás« az egész intézet lelke, irányítója: Kövesdy László. Ahogy a folyosókat és tantermeket járjuk, a feliratok ragadják meg elsőnek figyelmünket. Mily jellemzőek az iskola, a tantestület, az ifjúság szellemére és munkájára. A nevelésben nincsenek csekélységek . »Munkáskezek építették a tantermeket, megtanuljuk bennük szeretni a népet«, »Nincs rossz gép, csak rossz gépész — olvassuk a falakon. ÉS MIT LÁTUNK, ha alaposabban körülnézünk? A folyosókon emeletről-emeletre a tananyagot ábrázoló, a tanulást elősegítő szemléltető képek, a szovjet és magyar ipar eredményeiről, nagyszerű alkotásairól, különféle gépalkatrészek és szerszámok ábrái vagy modelljei. Az osztályban faliújságok, az ötéves terv feladatait tudatosító felírások, eredménytáblák, rend és tisztaság. Két osztályban vadonatúj csőbútorok, melyeket a sztálini felajánlási verseny során a tanműhelyben készítettek. A TANMŰHELYBEN lehet átdolgozni. De milyen nagy munka volt, amíg odáig eljutottak, hogy tele legyen a hosszú, tágas terem c satupadokkal, gyaiukkal, maró-gépekkel és a dinamók meleg zümmögése töltse be a levegőt.." Három évvel ezelőtt még üresen, élettelenül ásítozott a műhely. Azak pedig már ott tartanak, hogy a szaporodó létszámra való tekinetettel a jövő évi elsősök részére is esztergályozzák a satukat. A Párt, társadalmi szervek, üzemek, az igazgató, tantestület és ifjú- iság közös munkájának eredménye mindaz, amit itt látunk. HÁROMÉVES TERVÜNK ered- ménye az is, hogy a nemrég még romos épület ma teljesedt fel- építve szolgálja a szakképzés cél-jait. Amint megtudjuk, az ötéves terv keretében 1.500.000 forintos költséggel: tornateremmel, gép- csarnokkal, rajztermekkel bővül › az intézet. › A debreceni gépipari gimnáš zium tanulóinak 91%-a munkás- és szegény parasztszármazású. › íme, egy élenjáró iskolában is így bizonyosodik be, hogy a munkás- ‚ osztály — összefogva a dolgozói parasztsággal és értelmiséggel — › milyen öntudattal és hősi lendülettel építi az új világot. ( F. A. ) Jutalom az újítónak Lassan gyülekeznek a Szépművészeti Múzeum dolgozói. Ünnepélyes üzemi bizottsági ülés lesz. Erdélyi József kartárs most kapja meg újítói munkájának jutalmát. 2000 forintot. Sok-sok kép semült meg a Nyugatra hurcolás idején. Erdélyi József állandóan azon gondolkozott, hogyan lehetne a sérült, régi képeket ismét széppé és tökéletessé tenni. A megrongálódott festményékét restaurálás előtt új vászonra kell »kasírozni«. Ezt a munkát akarta tökéletesebbé tenni. Egy’ maga készítette prés! alkalmazott hosszas kísérletezés után, és különböző preparáló anyagokkal, a prés segítségével, valósággal átültette , az új vászonra a képeket. Világ■ hírű mesterek: Rembrandt, Rubens, Ribera, Tiepolo képei kerültek ki épen, újjászületve kezei közül. Erdélyi József most itt áll a múzeum dolgozói előtt. Komoly, becsületes arcán meghatott mosoly vonul végig a főigazgatóhelyettes és a párttitkár szavaira. A VKM ■ 2000 forintos újítói jutalmának át■ vétele után keresetlen szavakkal válaszol, hogy hűséges dolgozója marad szocialista hazájának és a megkezdett úton emelt fejjel halad előre. Különös értékűnek nevezi az újítói jutalomdíjat azért, hogy |án tüntette őt ki a kormányzatot ezzel az elismeréssel. ›• › Boldogan szorít vele kezet min- ‰den munkatársa. Ahogy körülveszik › , és örülnek sikerének, abból meg- 5 › látszik, hogy milyen egészséges ^ ) közösségi szellem fűzi egybe itt a s . dolgozókat. l › A párttitkár elvtárs, amint ki- ›. ] kísér, így szól: Felszabadulás óta ) , mi nem öt, hanem ötven évet haj ’ladtunk előre. A múzeum dolgozóit | két kezükkel ásták ki, a romok kö- $zül az értékeket, mentegek, alkot- 5 tak, újítottak, visszakapott értékein-³, | két helyreállították. Munkájuk gyű ' ■ mölcsét odanyujtották a dolgozók / ' felé. Ma ez az épület, a művészet / 1 eddig elzárt szentélye, a népé. ^ ■ mindenkié! Pálos Emilné Az új fizetésrendezésről szóló közleményünkben utaltunk már arra, hogy a pénzügyminiszter által bejelentett közeljövőben bekövetkező fizetésrendezés nem csupán a fizetések összegszerű emelkedését fogja jelenteni, hanem magában az illetményrendszerben is mélyreható változásokat eredményez. Szocializmust építő népi demokráciánkban a gazdasági rendszer és az egész társadalom átalakításának megfelelően le kell bontani, át kell alakítani a feudál-kapitalista úri Magyarországnak a jogalkotás területén még meglévő maradványait is. A népelnyomó rendszerek idején az uralkodó osztály minden módon igyekezett a dolgozó rétegeket egymással szembeállítani és ez a törekvése megnyilatkozott abban is, hogy a bérek, illetmények és egyéb juttatások tekintetében is erőszakolt megkülönböztetéseket tett. .A népi demokrácia minden törekvése az, hogy minden tekintetben lebontsa a dolgozók különböző rétegei közé mesterségesen épített válaszfalakat és jogok, juttatások és terhek tekintetében minden dolgozó ember számára munkája mértékét és értékét szemelőtt tartra, egyenlő elbánást biztosítson. A pedagógusok örömmel üdvözölték és helyeselték népi demokráciánknak ezeket a célkitűzéseit és sokszor hangot adtak annak a kívánságuknak, hogy szűnjenek meg azok a megkülönböztetések, amelyek őket a többi dolgozótól elválasztják. Az új, mélyreható átalakításnak egyik velejárója az illetmények kifizetésének, valamint a betegség esetén való ellátásnak az egységes rendezése, amelyről a Miniszter Tanács 22/1950/1. 20./M. T. sz. rendeletében intézkedik. Ez a rendelet befejezi az ezen a területen elindított egységesítési folyamatot. A rendelet kimondja, hogy a közszolgálati alkalmazottak illetményét, utólagosan kell kifizetni, ahogyan ez az ipari dolgozók esetében is szokásos. Az utólagos kifizetésre vonatkozó rendelkezés azonban az illetményfizetés folyamatosságát nem érinti, csupán annyi változást jelent, hogy az eddig előre történt fizetést előlegnek kell tekinteni. A minisztertanácsnak a rendelkezése tehát választ ad a. A reakció tendenciózusan terjesz- I teli rémhíreire, amelyet azzal próbálták nyugtalanítani a közalkalmazottakat, hogy az utólagos fizetésre való áttérés esetén egy hónapig nem kapnak fizetést.. .A rendelet értelmében az előleget még nyugdíjaztatás esetén sem kell visszafizetni, csupán abban az esetben, ha valaki elhagyja állását. Ugyancsak intézkedik a rendelet arról is, hogy a közszolgálati alkalmazottakra, az ipari dolgozókkal és a magánállalmotottakkal teljesen azonos módon, betegség esetén a táppénz-rendszert kell bevezetni. A táppénz mértéke is teljesen azonosan az idevonatkozó általános rendelkezésekkel a következő: 1) két évet el nem érő szolgálati idő esetében az illetmény napi átlagának hatvanöt százaléka, é) két évet meghaladó, de öt évet el nem érő szolgálati idő esetében az illetmény napi átlagának hetvenöt százaléka. 3) öt évet meghaladó, de tíz évet el nem érő szolgálati idő esetében az illetmény napi átlagának nyolcvanöt százaléka. ") tíz évet meghaladó szolgálati idő esetében az illetmény napi átlagának száz százaléka. .A táppénz mértékének a meghatározása szempontjából irányadó szolgálati időbe azt az időt kell beszámítani, amit az alkalmazott az 1950. évi január 1. napját követően töltött közszolgálatban. Ez az intézkedés egyrészt az egészségtelen munkaerővándorlást igyekszik megszüntetni, amely már a közalkalmazás területén is felütötte fejét, másrészt a szociálpolitikai ellátás területén biztató perspektívát mutat. A pedagógusok munkaterületén, ahol szolgálati viszony változása igen ritka jelenség, ez azt jelenti, hogy két év múlva a pedagógusok túlnyomó többsége 75%-os és az ötéves terv végére betegség esetén 80%.-os táppénzben részesül. Tekintetbe véve az időközben feltétlenül bekövetkező rendszeres életszínvonal emelkedést, és a szociálpolitikai ellátás nagyszerű kiépítését, ennek az új rendezésnek átmeneti és kisebb jelentőségű anyagi hátrányai nem mérhetők össze az egységes, igazságos rendezés elve érvényesülésének jelentőségével és előnyeivel. .4 i rendelet hatályból értésének napját a pénzügyminiszter és am népjóléti miniszter egyetértésben később fogja megállapítani, amikor a technikai végrehajtáshoz szükséges nagyarányú előkészületeket már megtették. Mint bevezetőben mondottuk, ez az intézkedés elindulása és szerves része a közszolgálati alkalmazottak illetmény- és jogviszonyában történő átalakításnak és azt mutatja, hogy a pedagógusok által sokszor sürgetett és várt rendezés, amely a pedagógusok komoly életszínvonalemelkedését eredményezi, kezdetét vette. Itt említjük meg, hogy a napokban a nyugdíjasokra vonatkozóan is fontos határozatot hozott a Minisztertanács (20/ 1950/1. 18./M. T. sz. rendelet, amelyben arról intézkedik, hogy a nyugdíj csökkentésének nincs helye, ha a nyugdíj és a nyugdíjas által bármely egyéb forrásból elért kereset, vagy jövedelem együttes összege a ham, 1300 forintot nem haladja meg. Ezt az értékhatárt, a családi pótlékban, vagy nevelési járulékban részesülő családtagok után egyenként 120 forinttal magasabb összeggel kell számításba venni. Ez a rendelet is azt mutatja, hogy a reakció ismét lejáratta magát, mert a nyugdíjak elvételéről a hónapokig terjesztett híreszteléseivel szemben bebizonyosodik, hogy az ország gazdasági erejéhez képest gondoskodik nyugdíjasaink ellátásáról és ugyanakkor, amennyiben azok a termelésben munkaképességükhöz mérten részt vesznek, életszínvonaluk ilyen módon történő komoly emelésére is lehetőséget nyújt. Fontos változások a közszolgálati alkalmazottak illetményrendszerében KÖVESDY LÁSZLÓ kiváló munkás 4 IVevelŐk Lapja Mit jelentett nekem a hároméves terv és mit hoz az ötéves terv ? Az elmúlt hetekben az ország sokszázezer dolgozójával együtt a pedagógusok is mérleget csináltak és a saját életükben nézték meg, mit is kaptak az ország újjáépítésének hároméves tervétől és mit várnak, mit kapnak az új országot építő ötéves tervtől. A hozzánk érkezett levelek, a pedagógusokkal folytatott beszélgetések egytől-egyig azt mutatják, hogy ez a mérleg pozitív, hogy a nevelők is bizakodó kedvvel néznek a jövő felé, az ötéves terv lenyűgöző távlataiba. Optimizmusunk a hároméves terv sikereire, saját életünkben is jelentkező eredményeire támaszkodik. Pártunk és népünk legyőzhetetlen erejéből táplálkozik, így felelnek a nevelők Gál Katalin óvónő kartársnő ezt írja Mezőberényből: A hároméves terv kezdetekor még igen nehéz helyzetben voltam. Egész fizetésem életemre ment. Ma tisztességesen tudok ruházkodni. Emelkedett a fizetésem, az árak pedig egyre lejjebb mentek. Tudok már újságot járatni, színházba menni. Bő lehetőségek nyílnak tudásom fejlesztésére. Óvodám is napról-napra fejlődött: a népjóléti minisztériumtól játékokat, mesekönyveket, szakkönyveket kaptunk. Még többet kapunk az ötéves terv során: pancsolót, zuhanyozót, fürdőszobát. korszerű bútorokat, s amit már régen várok: sok jó meséskönyvet. Mindig úgy éreztem, hogy a városi óvodák helyzete mennyivel előnyösebb, mert sokkal több felszerelésük van. Most ez megszűnik, utolérjük a várost ezen a téren is. Életszínvonalunk egyre emelkedik. k sem voltam még üdülni, De — tudom — azéet nyáron már én is mehetek. A munka már nem robot számunkra, hanem napról-napra megújuló öröm. Gát Katalinhoz hasonlóan fonják össze falujuk, városuk, iskolájuk és saját életük eredményeit a többi megnyilatkozó nevelők is. Michna Zoltánné budapesti kartársnő meghatott szavakkal mondja el, hogyan lett elhanyagolt, felszereletlen iskolájából egészséges, jól ellátott intézet s hogy kapott munkájáért »Kiváló munkási kitüntetést.»Ezt a jutalmat — mondja — nem adnám oda semmiért.« A hároméves terv során szabadult ki iskolám a klerikális rabságból — olvassuk Pataki István szarvasi kortárs levelében. — Megváltozott iskolám környéke is. A Dózsa-tanyacsoport traktorai búgnak- Gyermekeink éneklik a jövő dalát és nem a botosispán átkozódása hallik. Az ötéves terv nekem, iskolámnak, tanyacsoportomnak villanyt, óvodát, napközit, kultúrházat ad; egész közel hozza a városhoz a kis tanyai csoportot. Villanyfénynél tanulhatok s megszerzem a szaktanítói képesítést. Mezei Aranka budapesti kartársnő pedig ezeket mondja: A bizonytalanság érzése teljesen megszűnt. Amikor először elhatároztam, hogy pedagógus leszek, még ott kísértett előttem a munkanélküliség réme. Ma a tervgazdálkodás Magyarországában nincsenek havat lapátoló pedagógusok. Lukács Károly bonyhádi kartárs így nyilatkozik: Gyermekeink végre tanulhatnak, főiskolákra, egyetemekre mehetnek , hiszen az ötéves terv eredményeképpen mérnökök, közgazdászok, mezőgazdasági szakemberek ezreire lesz szükség. Az eredmények és a ragyogó távlatok a pedagógusok feladataira is rávilágítanak. Meglátták ezeket is a nevelők — mégpedig a megvalósítás izzó akaratával. Erről tanúskodik Miklósi Hana kisteleki kartársnő levele is: Az ötéves terv folyamán állandóan szem előtt akarom tartani Lenin elvtárs szavait: tanulni, tanulni, tanulni. Falumban, ahol járási titkár vagyok, igyekszem kiépíteni a kollektív szellemet és elősegíteni a munkához való új viszony kialakulását, azt a lelkesedést és öntudatot, hogy szívvel-lélekkel dolgozzunk a szocializmus építéséért.