Nevelők Lapja, 1951 (7. évfolyam, 1-22. szám)
1951-01-01 / 1. szám
Az amerikai egyetemek militarizálása A modern kapitalista világ körülményei közepette nem más a tudomány szabadsága, mint a csalók kitalálásé. Különösen világosan aztámasztja ezt az amerikai tudomány és az amerikai tudományos intézmények sorsa. Az Egyesült Államok főiskoláit, akárcsak a tudományos kutatótevékenységet, a háborús gyújtogatók szolgálatába állították ebben az országban, a tudomány és tanítás militarizálása annak a következménye, hogy a tudományos intézmények és tanintézményeik teljes mértékben a plutokrata klikkjétől függnek. A nagytőkések markában Az I/Sd egyetemeit és műszaki főiskoláit elsősorban a védnökeik,, az ipari pénzmonopóliumok tartják fenn. És az az úr, aki fizet. A Barnard-egyetemmel a Morganbankház rendelkezik, a Columbiaegyetemmel a National City-bank, a cszkágói egyetemek Rockefelleréit tulajdona, a massaccussetti műszaki főiskola a Dupon Aresate, a Yateegyetem Morgan és Rockefeller közös irányítása alatt áll, a Princetown-egyetem megint csak a National City kezében van, a pittsburgi egyetem és a Cannagle-intézet teljes egészében a Mellon-tröszttől függ, a rochesteri egyetem lényegében a Kodak-cégé és így tovább. Még a Colgate borotvaszappan- és borotvakrém-gyárnak is megvan a maga egyeteme, amit úgy is hívnak, hogy Colgate-egyetemr. As a tény, hogy az egyetemek felett lényegében a nagytőkések rendelkeznek, érthetővé teszi, miért folyik olyan gyors iramban az Egyesült Államokban a főiskolák műtarszoliása éppen a második világháború óta. Az amerikai egyetemeik vezetése ugyanis az újabb világháború előkészületei folyamán egyre inkább, a hadigépezet kezébe kerül. Katonai egyenruhában járó maradi embergyűlölők irányítják az egyetemi tudományos munkát és a diákság oktatását. A kötelező katonai szolgálat ellen harcoló amerikai nemzeti tanács »a közoktatás militarizálása« címmel kiadott egy brosúrát, amely kiáltó képet rajzol arról a katonai önkényről, amely az amerikai egyetemeken uralkodik. A szervezet tagjainak korántsem mindegyike, sőt a többsége egyáltalán nem aktív békeharcos, mégcsak nem is az imperializmus ellenfele. Sokan közülük tipikus burzsoá liberális pacifistáik, akik igen távolodnak attól, hogy meglássák a bajok gyökerét. Mégis szükségesnek tartották tiltakozni a hadigépezet önkénye és az ellen, hogy a főiskolákat kaszárnyáikká változtassák. Tudomány a háborús pusztításért Az egyetemek teljesen a monopolkapitalisták és az atomilovagok befolyása alá kerülnek, így pl. a csikágói egyetem atomkutatásait a háttérben az atomenergia belső ellenőrzésének híradós bizottsága és G. Maccormiek brigád-tábornok, a militarista klikkel összenőtt finánooldgarcitt egyik leghatalmasabb képviselője ellenőrzi. A katonai kutatások finanszírozásának rendszere igen komoly következményekkel jár a főiskolákra nézve. Egész kutatómunkájuk jellege gyökeresen megváltozik. A hangsúlyt az emberiség érdekében kifejtett munkáról azokra a kutatásokra helyezik át, melyek közvetlenül katonai célokat szolgálnak. A hadvezetőség a főiskolák egész tudományos kutatótevékenységét szigorúan ellenőrzi, az amerikai egyetemek tele vannak a felderítőszolgálat mlatt és titkos ügynökeivel. A csikágói egyetem védnöki tanácsának elnöke jelenti: »Az egyetem hivatásos detektívek, az FBI és a katonai hírszerző szolgálat ügynökeinek megfigyelése alatt áll. Ezzel kapcsolatiban teljesen felszámolták az akadémiai problémák megvitatásának szabadságát, az előadók és tanulók politikai nézeteit ellenőrzés alá veszik, felülvizsgálatokat rendelnek el és egymást érik az elbocsátások. A »Harwand Crimson« jelentése szerint az FBI- nek a Yale-egyetemen megjelent ügynökeit nyílt beavatkozás útján korlátozzák az akadémiai és politikai szabadságok, a hírszerzők és a hadvezetőség megbízottai elsősorban azt tudatják az egyetemek vezetőségévél, hogy melyik tudóst szabad felhasználniuk és megtiltják, hogy egyik-másik tanár előadjon, vagy tudományos munkát folytathasson. Az amerikai militaristák tehát az egyetemeket a háborús előkészületek eszközévé változtatták és a tudósokat is saját szolgáiknak tekintik. Mikor Lephard, a képviselőház tagja 1949 márciusában kijelentette, hogy a tudományos kutatások katonai ellenőrzése megzavarja a tudományos munka nyugodt menetét, Phinx ezredes, a hadvezetőség képviselője minden további nélkül kijelentette: »Számunkra az a legfontosabb, hogy markunkban tartsuk őket« — mármint a tudósokat. Az amerikai hadvezetőség, mely a kapitalista monopóliumok megbízásából készül egy újabb háborúra és máris rátért a nyílt agresszióra, rabságba akarja dönteni a tudományt is, hogy a halál, pusztulás és pusztítás fegyverévé tegye. (Részlet: M. Rubínsletomek a Novost Vremjában megjelent cikkéből.) Hadásak , olvassátok a köznevdést || * 2 Nevelők Lapja A szovjet nép értelmiség feladatai az építő munkában A szocializmus egyik legnagyobb győzelme az új népi szovjet értelmiség kialakulása a Szovjetúnióban. A nagy Sztálin a SzK(b)P XVlll. kongreszusán tartott beszédében mondotta, hogy s megszületett és kialakult a nagyszámú szovjet értelmiség, amely a munkásosztályból, a parasztságból, a szovjet alkalmazottak soraiból a mi népünk húsából és véréből való; — olyan értelmiség ez, mely nem ismeri a kizsákmányolás igáját, amely gyűlöli a kizsákmányolóttat s szívvel és lélekkel kész szolgálni a Szovjetunió népeit.« Építőmunka ■ ‘A szovjet szocialista értelmiség valóban népi és teljes egészében a munkásosztályban és a parasztságban gyökerezik, becsülettel teljesítette kötelességét a szocializmus építéséért és a Nagy Honvédő Háború győzelmes befejezéséért vívott harcban. A Mbora utani időszakban az értelmiség az egész szovjet néppel együtt óriási munkát végez a kommunista építés sztálini progremmjának megvalósításáért. Az élenjáró szovjet tudomány művelői új, hatalmas lépéseket tettek annak a történelmi feladatnak a megoldása terén, hogy »ne csak elérjük, hanem túl is szárnyaljuk a legközelebbi időben a külföldi tudomány eredményeie. Sikeresen fejlődik a szovjet irodalom és művészet, amely a Szovjetúnióban a nép érdekeit szolgálja s a szovjet emberek kommunista nevelésének fontos eszköze. A szovjet értelmiségnek nagy érdemei vannak az építő munkában. Állandóan fejlődik újító szelleme és energiája. A Bolsevik Párt, a pártszervezetek egyik legfontosabb feladatává tette az értelmiség marxista-leninista nevelését. Az értelmiségnek különös jelentősége van a Szovjetunióban, ahol az állam irányítja a gazdaság és kultúra minden ágát, ahol a dolgozóknak meg kell érteniük az állam politikáját, feladatait ahhoz, hogy tudatosan is eredményesen végezzék a munkájukat. ipar és mezőgazdaság technikai fejlődése, a tudomány és kultúra továbbfejlesztése terén. Mindez azt követeli a szovjet értelmiségtől, hogy szüntelenül emelje ideológiai színvonalát, tudományáé ismeretet, fokozza alkotókészségét, hazafias lelkesedését. A SzK(b)P Központi Bizottsága határozatainak Sztálin elvtárs iránymutatásának alapján a pártszervezetek nagy munkát végeznek az értelmiség ideológiai nevelése terén. Ebben a munkában a pártszervezeteket a nagy Sztálinnak az a tanítása vezeti, hogy a marxi-lenini elméletet elsajátítani annyit jelent, mint az elmélet lényegét magunkévá tenni és megtanulni azt, hogy hogyan használjuk fel ezt az elméletet a kommunizmus építésének gyakorlati kérdéseiben. A pártszervezetek az értelmiség ideológiai nevelésével egyidejűleg fokozzák az értelmiség aktivitását a gazdasági és kulturális építés feladatainak megoldásában. Új feladatok A kommunizmus építésének folyamán az értelmiség szerepe szakadatlanul növekszik. Új, tantor feladatokat kell megoldania az Fáradhatatlan békeharc Figyelemreméltó a tudomány és termelés dolgozóinak egyre szilárdabbá váló baráti kapcsolata. A pártszervezetek szüntelenül erősítik ezt a kapcsolatot, még szélesebb körben és még alaposabban terjesztik az élenjáró munkások és kolhozparasztok termelési tapasztalatot. Hivatásuknak tekintik, hogy minden eszközzel támogassák a szovjet értelmiség alkotó kezdeményezését és arra törekszenek, hogy a káderek egész gyakorlati munkáját a bolsevik eszmeiség szelleme hassa át. A szovjet értelmiség, amely munkájával növeli a szocialista haza dicsőségét és hatalmát, fáradhatatlanul küzd a béke ügyéért. Tevékenyen részt vesz a békéért, a háborús gyujtogók ellen küzdő békeharcosok egész népet átfogó mozgalmában. A szovjet nép hatalmas gazdasági és politikai fellendülés közepette választotta meg a helyi tanácsok küldötteit. A szovjet dolgozók az értelmiség számos legjobb képviselőjét jelölték a helyi tanácsok küldöttei között. Felelősségteljes és megtisztelő feladatok állnak a szovjet értelmiség előtt. A Bolsevik párt, a nagy Sztálin vezetése alatt az értelmiség becsülettel teljesíti hazafias kötelességét, a kommunista ipsrs hatalmas terveinek megvalósításában. A szovjet pionírok segítségével A Hernád u. 46. sz. általános iskolában szovjet pionírok ajándékaiból kiállítást rendeztek- Speiser Márton, az iskola igazgatója a kiállítás történetéről így számol be: — A múlt iskolai évben új tóráink levelet írtak szovjet pajtásaiknak. Rövidesen Válasz és ajándék érkezett a levélre. Egy maguk készítette szobor, a saját festésű művészi kép és a válaszlevél. Míg a kiállítás megkapóan szép képeit, a művészien elkészített szobrot nézegetjük, Speiser elvtárs arról a hatalmas segítségről, hatásról beszél, amelyet a szovjet pionírok levele a kis pajtásoknak jelentett . »A szovjet ifjúság feladata a tanulás. Sztálin elvtárs megtanít bennünket szorgalmasan, kitartóan témáink, írják a szovjet pionírok. A mi pajtásaink megtanulták ebből — mondja Speiser elvtárs —, hogy hazánkat szeretni annyit jelent: tanulni, fejlődni, dől-i tozni a népért, a nép kiemelkedéséért. — *Sztálin elvtárs tanított bennünket...» Ebből kiérezték a mi pajtásaink, hogy példaképünk, a szovjet ember mindig úgy érzi, hogy Sziámin vele van, hogy ő adott erőt a háború minden borzalmának elviselésére, ő a szovjet gyermekek eszményképe, aki minden nehézségen átsegíti őket. A levél elolvasása után, a kispajtások igy szólottak: »Igen kitartóan kell tanulni, jobban mint eddig.* — S ma két és félhónap távlatában lemérhető a levél neveld hatása. A mult tanévhez viszonyítva 57 százalékkal csökkent a rovok és intők száma. — »Mi mindig segítjük a gyengébb tanulókat“, szól tovább a levél. S pajtásaink azzal válaszoltak: Nem elég valamit jól tudni és megtartani magunknak. Segíteni fogunk ezentúl a gyengébb pajtásainknak. S a tanulópárok száma 74 gyel emelkedett a tavalyihoz képest. S tovább azt írják a leningrádi Zsdanov úttörőotthon pionírjai: »A nyári vakációban felkeressük a távolabbi vidékeket, hogy közvetlenül megismerjük hazánk tájait, gyárait, bányáit, kolhozait«. A levél e sorait, kiegészítve úttörőink nyári tatai táborozásának élményeivel, eredményesen használhattuk fel a hazafias nevetés érdekében. Tudatosítottuk azt, hogy a haza minden szépsége, természeti gazdagsága, a föld mélyének kincsei, mind-mind a dolgozó nép tulajdona. S kispajtásaink ma, ha nyári táborozásukról tervezgetnek nemcsak pihenésre, szórakozásra gondolnak, hanem meg akarják ismerni a hazai tájat, az ott lakó embereket és munkájukat, ahogy ezt a szovjet pioníroktól megtanulták, akik azzal fejezték be levelüket: *Mi részletesen beszámoltunk életünkről, írjatok ti is nehezségénekről és mi mindig segítünk nektek. Ő zárna Hallok ránk mindenben.« S pajtásaink úgy érzik azóta, mintha a szettjét pajtások rmrusig közöttük volnának, mintha hallanák biztató hangjukat. Ezekből a sorokból megtanulták az igazi hazaszeretetet, a világ dolgozó népeinek összefogását, segítségét. — Kapcsolatunk a szovjet pionírokkal nagy mértékben elősegítette tanulóink hazafias nevelését, szolgálta a tanulmányi eredmény javulását, a Szovjetunió megismerését is megszerettetését, a szocialista ember tulajdonságainak kifejlesztését, a proletár szolidaritás elmélyítését. Íme a kiállítás története. A falakról szovjet gyermekek alkotásai tekintenek ránk. Szovjet pioníroké, akik nem egyszerűen kedveskedésből küldötték el ajándékaikat, hanem rajzaikkal, levelük minden sorával nevelték, megvették a Hernádutcai iskola kis úttörőit, követendő példát állítottak eléjük, s megismertették velük gazdag hazájuk, boldog gyermekeinek életét. A Széchenyi Könyvtár december 8-i munkaértekezlete lelkes hangulatban folyt le. Itt adta át Kötél elvtára a pártszervezet nevében a Könyvtár dolgozóinak a békekölcsönjegyzés és a tanácsválasztás során végzett jó munkájukat elismerő zászlót Mivel érdemelték ki a Széchenyi Könyvtárban ezt a kitüntetést? Még a békekölcsönjegyzés megindítását megelőzően rendszeres hetenkénti békeröpgyűléseket tartottak. A beszámolókkal is arra tanították a dolgozókat hogy gyűlöljék az imperialista agresszorokat és felismerjék azt, hogy mi az ő tennivalójuk a békéért. A Könyvtár röpgyűlései a jó kollektív munkaeredményeit tükrözték. A kultúrbrigádok adták az énekszámokat aktuális verseket. Az ifik a bejáratnál indulókkal várták dolgozó társaikat. A Faliújság, a Villámhiradó, a Haragosbeszélő tartottak ébren állandóan a lelkes hangulatot. A békebizottság és a szakszervezeti bizottság szorosan együttműködik. A kerületi agitációban állandóan részt vesznek a Könyvtár dolgozói, párttagok és pártonkívüliek egyaránt A Békebizottság tagjai látogatják a külső intézetek gyűléseit is, ahol maguk is tartanak beszámolókat. Ilyen politikai munka mellett a könyvtári munka is megjavult. Ma a Széchenyi Könyvtár vezet jól megszervezett intézeti munkájával, példás munkamódszerével. Megváltozott a dolgozók viszonya a munkához. Egymást akarják legyőzni abban, hogy melyik munkaterületen hoznak ki több és jobb újítást, racionalizálást, így a könyvkötészetben olyan papírtartósítási módszerrel kísérleteznek, amely négyszeresre fokozza a hírlap papírjának tartósságát. Ugyanezen az osztályon az önköltség csökkentése céljából a hulladékanyagot és a régi könyvek tábláját is (amit azelőtt eldobtak) felhasználják. Ennek eredményeképpen ha hónap óta csak 25 százalék új anyagot használtak fel Az újítómozgalom serkentésére az újítók neveit és az újítás lényegét táblákon kifüggesztik. Jellemző az újítások számára, hogy már a negyedik njítótábla készül. Eredményeiket megosztják kartársaikkal. Eddig 16 külső könyvtár felé adták át munkamódszerüket. A békéért való harcban forrton fegyverünk a könyv. Ezért törekszenek arra a könyvtár dolgozói, hogy könnyebben hozzáférhetőbbé tegyék olvasóik számára a könyvtár használatát. Ezért szervezték meg az olvasóteremben az egyetemi hallgatók részére az idológiai kézikönyvtárt Mindezt nem tudták volna elérni a Széchenyi Könyvtárban a Párt vezetése az üzemi pártszervezet segítő keze nélkül. A Párt tudatosította az elmélet, az oktatás fontosságát. Az alapszerv ötnapos népnevelői tanfolyama világította meg a kortársak előtt azt, hogy nem végezhetik jól sem társadalmi, sem hivatali munkájukat, ha nem képezik magukat állandóan tovább ideológiailag és szakmailag. Utóbbiról a most folyó könyvtárostanfolyam gondoskodik, mely megmutatja az utat ahhoz, hogy a jó könyvtáros a nép igazi nevelőjévé vélhessék. Az eredményes munka mellett a könyvtári dolgozók békeharcának van egy alapvető hiányossága: a Békebizottság munkájának kampányszerűsége. Voltak nagy akciók, mint a békekölcsönjegyzés vagy a tanácsválasztás. Voltak nagy megmozdulások és ellanyhulások. A Párt segítségével azonban igyekeznek javítani módszereiken, s tervszerű munkára törekednek. — Mg —MS3 A Széchenyi Könyvtárban jól szervezik a békeharcot