Nevelők Lapja, 1952 (8. évfolyam, 1-23. szám)
1952-01-20 / 1. szám
Az imperialisták „kultúrpolitikája “ . .. A közszükségleti cikkek ■ *arainak állandó emelkedése miatt a pedagógusok követelik szakszervezeti vezetőiktől, hogy kezdjenek tárgyalásokat a kormánnyal a nevelők fizetésének emelésére. Az angol pedagógusok elégedetlensége egyre fokozódik, látva azt, hogy szakszervezetük, mely érdekeiket volna hivatva képviselni, a jobboldali vezetők befolyására elárulja őket, s vonakodik kérésüket teljesíteni. Tüntetések sorozatában követelik a nőpedagógusok más szakmák nő dolgozóival együtt, hogy a férfiakkal egyenlő munkáért egyenlő bért kapjanak. A munkásáruló szakszervezeti vezetőknek ezt a követelést »sem áll módjukban támogatni«. ~~T~. 1 Számos olasz vá-OfMwn.zi.gjrosba., az idei tanév a tanulók és szülők sorozatos tüntetéseivel vette kezdetét. A dolgozók azt követelték a kormánytól, hogy emelje a közoktatási költségvetést, állítsa helyre az iskolákat, s gondoskodjék újabb tantermek építéséről. Olaszországban Siralmas az iskola helyzete; a tantermek elégtelenségére jellemző, hogy egy-egy iskolában naponta 3—4 váltásban tanítanak, s még így is százezreket tesz ki azoknak a gyerekeknek a száma, akik egyáltalán nem jutnak be az iskolákba. Míg a gyermekek százezrei nőnek fel iskola nélkül, egyre nagyobb méreteket ölt a pedagógus munkanélküliség- Jelenleg több min 10 ezer tanító és tanár van , munka nélkül. __________________________ . ^ | X,iug,a1-\rms for s záu j ^ i kemény küzdelmet vívnak életszínvonaluk emeléséért. Nyugat-Németországban a bérek rendkívül alacsonyak. Szinte elképzelhetetlen, de így van: a pedagógusok fizetését utoljára 1927-ben rendezték. Azóta egyetlenegyszer emelkedett 15 százalékkal a fizetésük, míg a háború előtti állapotokhoz képest az árak 110 százalékkal emelkedtek. Ezek után nem csoda, hogy a tanítók eladósodnak, s fizetésükből még arra sem futja, hogy legelemibb kulturális igényeiket kielégítsék, s könyveket vásároljanak maguknak. I Indin 1 B. ,D. , Piul',val •P-----* 1 iskolai tanárt, a bombayi pedagógus szakszervezet elnökét és a végrehajtóbizottság tagjait felfüggesztették állásukból, hogy ezzel megakadályozzák a szakszervezet működését. Padwil kartárs és S. Y. Mokasnn, a végrehajtóbizottság tagja, éhségsztrájkba kezdett, tiltakozásul a szakszervezeti vezetők felfüggesztése ellen. Tiltakozásukat a bombayi nevelők rokonnszenvtüntetései kísérik. Szovjet pedagógus a tanulók fegyelemre neveléséről Nagyezsda Fomicsova, a budapesti Gorkij-iskola tanára szakszervezetünk központi kultúrotthonában ankétot tartott »A szovjet pedagógia a tanulók fegyelemre neveléséről« címmel. A fegyelemre nevelés, az öntudatos fegyelem kialakítása egyike iskolai munkánk legégetőbb kérdéseinek. ■. Budapesti pedagógusainknak hatalmas segítséget jelentett, hogy problémáik megoldásához az élenjáró szovjet pedagógusok egyik képviselőjétől kaptak igen értékes tanácsokat. A magas színvonalú előadás megvilágította az öntudatos fegyelem kialakításának elvi kérdéseit, emellett hasznos gyakorlati útmutatásokat adott nevelőmunkánk mindennapi kérdéseihez. Nagyezsda Fomicsova előadásának néhány részletét az alábbiakban közöljük. A nevelés fontos feltétele a helyesen megszervezett tanítási óra. A tanítási óra fegyelmezett magatartásra nevel. A jól megszervezett és módszertanilag átgondolt tanítási óra felkelti a tanuló figyelmét és érdeklődését a munka iránt. A helytelenül levezetett óra károsan hat a gyermekek nevelésére. A szovjet pedagógia a tanítási óra levezetésének következő módját ajánlja: Az oktatás sikerének fontos mozzanata, hogy az órát pontosan kezdjük meg. A tanító követelje meg a tanulóktól, hogy már csengetés előtt készüljenek fel az órára. Némely szovjet iskolában a tanulók az előző óra után azonnal előkészítik a következő órához szükséges kellékeket. Egyes iskolákban minden óra megkezdése előtt kétszer csengetnek. Az első csengetés az óra megkezdése előtt két perccel hangzik el. A figyelmeztető csengetés után a tanulók bemennek a terembe és mindent előkészítenek az órára. A második csengetéskor a tanító belép az osztályba, a tanulók csendben felállnak, ezzel üdvözölve a tanítót, majd megkezdődik a tanóra. A tanító ne beszéljen olyan kérdésekről, mely nem tartozik közvetlenül az óra anyagához. A tanítási óra fontos eleme az új ismeretek közlése. Az ismeretek közlésének eszköze a legtöbb esetben a pedagógus szava, az anyag elbeszélése, megmagyarázása, felsőbb osztályokban az előadás, fia a tanító észreveszi, hogy a szóbeli közlés tempója lassú, vagy túl gyors, még menetközben változtasson a tempón. Nagyon fontos, hogy a szóbeli közlés folyamán tartsunk kis szüneteket. A tanító természetesen nem foglalkozhat oda nem tartozó kérdésekkel, hogy a megfeszített figyelés után kis pihenőt biztosítson a tanulóknak, de tarthat olyan rövid szüneteket, melyek az előadás menetét nem zavarják meg. Egyik esetben kérdés feltevésével szakíthatja meg észrevétlenül a közlés menetét, bizonyos esetekben a humor eszközével élhet, máskor vázlatrajz-, jegyzetkészítéssel, szemléltető eszköz megtekintésével adhat kis pihenőt. S ha nem tartunk ilyen megszakításokat, a tanulók a sokáig tartó hallgatástól elernyednek, figyelmük lankad s a fegyelem meglazul. A tanulók fegyelemre nevelésében lényeges szerepet tölt be a házi feladat. A lecke elkészítése a tanulót állhatatosságra, kitartásra, a nehézségek leküzdésére, akaraterőre és határozottságra neveli, fejleszti önállóságát, felelősségérzetét. Mindezeket a célokat csak akkor érjük el, ha a házi feladatok szervezése helyesen történik. A tanító a házi feladatot a tanóra végén az új anyag közlése és rögzítése után adja fel. Fontos, hogy a házi feladatot még csengetés előtt magyarázzuk meg és írassuk be a tanulók naplójába. Ne adjunk házi feladatot csengetés alatt, vagy után, mert ez megszabadítja a tanulókat a végrehajtás felelősségétől. Igen fontos, hogy ne csak pontosan fogalmazzuk meg a tanuló teendőit, hanem helyesen adagoljuk a feladat terjedelmét. A túl hosszú feladat megterheli a tanulót, zavart okoz életmódjában, s a rábízott feladat elhanyagolására nevezi. A túl könnyű feladat viszont nem nevel állhatottságra, kitartásra, gyengíti a tanulók akaratát. A házi feladatoknál igen nagy jelentősége van a rendszeres és helyesen megszervezett ellenőrzésnek. Feltétlenül szükséges, hogy a tanuló minden feladatát pontosan és meghatározott időre elvégezze. A szovjet iskola alsó osztályaiban az orosz nyelv- és a számtanfüzetet naponként ellenőrzik. A tanítók ügyelnek arra, hogy a tanulók a feladatokat elvégezzék és az öszszes megjelölt hibákat kijavítsák. A felsőbb osztályokban hetenként legalább egyszer az összes füzeteket ellenőrzik. Sta a tanuló nem végezte el feladatát, a tanító viszszatarthatja az osztályban, de ugyanakkor ellenőriznie is kell, hogy a kiszabott feladatot a tanuló elvégezze. A fegyelmezés egyik módszere az elkövetett hiba kijavítása. Pl. ha a tanuló felületesen megírt munkát adott be —átírod! Ha újból felületesen írja meg — mégegyszer írd át! Nem tanulta mg a leckét, — a következő órára a mai anyagot és a következő anyagot is tanuld meg! A tanuló az írásbeli munkájában sok hibát ejtett — a következő órára írd át hiba nélkül! Ha a tanító a tanulókat pontos és szervezett munkára akarja szoktatni, úgy elsősorban magának kell a pontosság és szervezettség példaképévé válnia. Ha a tanulóknak valamilyen házi feladatot két hét alatt kell elvégezniük, a tanító köteles a meghatározott időpontra bekérni a feladatot. Elfogadott szabály legyen, hogy az időben be nem adott munkát később már nem lehet beadni. Ha a tanító megkövetelte, hogy a felületesen elvégzett munkát a következő órára át kell írni, úgy köteles utasításainak végrehajtását a következő órán ellenőrizni. Derűs, lendületes munkakedvvel és hálával vették át a nevelők felemelt fizetésüket A magyar nevelők országszerte vidám és megelégedett hangulatban vették át folyó hó 16-án elsőízben a pártunk és kormányunk által biztosított felemelt illetményeket. Derűs optimizmus, lendületes munkakészség és a párt iránti hála és bizalom jellemezte ezt a napot. Az ország különböző részein a pedagógusok különös nyomatékkal emelik ki, hogy az összegszerű, anyagi javítás mellett milyen nagyra értékelik azt a megbecsülést, amely az illetményrendezésen keresztül a nevelői munka iránt megnyilvánult. Kányán, faluban, városban Tanyai kartársaink örömmel beszéltek arról, hogy Rákosi elvtárs november 30-i beszéde és a kétszeres fizetésemelés kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy népgazdaságunk erősödése maga után vonja dolgozó népünk és így természetesen a pedagógusok életszínvonalának emelkedését. Pál Gézáné, a Békéscsabától 22 km-re eső Sopronyi-tanya nevelőjének illetménye 660 Ft-ról 1078-ra emelkedett és életkörülményei Rákosi elvtárs beszéde óta jelentősen megjavultak. Nagy Antal, a salgótarjáni központi általános iskola igazgatóhelyettese elmondotta, hogy fizetése több mint 500 Ft-tal emelkedett. Ezzel egyidőben a salgótarjáni piacon a zsír ára 47 Ft-ra csökkent, a tojás is 200—300 százalékkal olcsóbb, mint december 1-én volt. »Jelentősen emelkedett reálbérem, és gyermekeimnek cipő és hócipő mellett játékot, könyvet is vásároltam.« Köpösdi Magdolna, gyakorlóéves szaktanár boldogan újságolta, hogy január 16-án 270 Ft-tal több fizetést kapott, mint a rendelet megjelenése előtt. El is határozta, hogy rádióra fog gyűjteni, mert most már ennek a vágyának teljesülését is lehetővé tette a párt. »4 nyáron 2 hétig Dunapentelén dolgoztam — mondja — és megragadott az a hatalmas harci lendület, amellyel munkásosztályunk építi a béke művét. Méltó akarok lenni hozzájuk és igyekszem szakmai munkámat minél eredményesebben végezni. Jeles és kitűnő eredménnyel vizsgáztam és ezt a színvonalat komoly iskolai elfoglaltságom mellett tartani akarom, sőt szeretném túlszárnyalni. Iskolán kívül az üveggyár DISZ-szervezetében végzek társadalmi munkát és iskolánkban, a salgótarjáni általános iskolában én vezetem az úttörőcsapatot. Hálás vagyok pártunknak és szeretett Rákosi elvtársunknak, hogy munkánkat ismét anyagi téren is alátámasztották.« „ A fővárosi nevelők öröme A fővárosi nevelők részére is örömteli nap volt január 16-a. A XII. kerületi Márvány utcai általános leányiskolában Sárkus Emma elmondotta, hogy fizetése több mint 150 It-tal emelkedett, de a jövő évben leteszi a szaktanári vizsgát és akkor fizetése ismét emelkedni fog. »Érdemes tanulni, mert nálunk megbecsülik ti szakmunkásokat és biztosítják a tanulás feltételeit is.« A III. kerületben, a Lajos utcai áll. fiúiskolában ünnepi keretek közt osztották ki a felemes fizetést. A tantestületi szobában izgalommal gyűlnek össze a várakozó nevelők. Középen kis asztalka, rajta dobozokban pártunk, kományzatunk szerető gondoskodásának jele: a felemelt nevelői illetmények piros, kék, zöld, bankjegyei. Özv. adus L Lászlóné igazgatóhelyettes egyenként nyújtja át az elsőelemeit fizetést a nevelőknek. Házi kartársnő boldogan mondja: »A kislányom ma azzal búcsúzott tőlem reggel: Anya, ma kapod a felemelt fizetést, vegyél nekem Ciliát". A meglévők mellett most szép, új, ünneplő cipellőt is fog kapni. .Vámlépés ez afelé, hogy a szocialista bérezés elve nálunk is maradék nélkül érvényesüljön. .A régi rendszer a fiatal nevelőket méginkább kiuzsorázta, éhbérrel fizette, mint az idősebbeket. Most mi is megkapjuk a munkánk mennyiségének és minőségének megfelelő fizetést. Eddig is igyekeztem jól dolgozni, tavaly jutalmat is kaptam, de most igyekszem még lelkiismeretesebb munkát végezni. Természettudományi órákat tartok és így a világnézet kialakításában fontos tárgyaim vannak. Most végzem a főiskolát, előre elkészített ütemterv szerint nap mint nap pontosan, elkészülök. Úrénm színvonala s ezáltal a tanulmányi színvonal is emelkedni fog.« »Nagyon helyes - kapcsolódik be a beszélgetésbe Tomaj Ernő igazgató — hogy a fokozottabb anyagi megbecsülésért cserébe jobban dolgozzunk. Az igazgató egyszemélyes felelősségének elismerését látom abban az igen komoly összegben, mellyel illetményem emelkedett. Nevelőtestületem munkáját még jobban megszervezem, hogy jó nevelői karral olyan tanululói iskolaközösséget alakítsak ki, mely képes tanulmányi színvonalát magasra emelni s fegyelme öntudatossá válik. Erre most minden lehetőség megvan, hiszen felemelt fizetésemmel ilyen árubőség mellett gond nélkül eltartom családom, két kislányom. Ennek a jó hatása iskolai munkánk eredményeiben fog legjobban tükröződni.« Lassan kiürülnek a dobozok, mindenki mond valamit, mindenki megemlékezik erről az eseményről. Idoljára marad, aki a fizetéseket osztotta: üzv. Vadas Lászlóné igazgatóhelyettes. Ő is hozzáfűzi az ünnepélyes hangulatban mondanivalóját: »Tudjátok, özvegyaszszony vagyok, kislányomat egyedül nevelem. Most sokkal könynyebb lett a helyzetem, hisz mint igazgatóhelyettesnek igen jelentősen emelkedett a fizetésem. Illetményem kifejezi azt is, hogy munkám nemcsak adminisztratív jellegű, az iskola rendjéért, jegyelméért, jó tanulásáért én is felelős vagyok. Az osztálylátogatásba is bekapcsolódom, s minden segítséget igyekszem megadni nektek.« A Lajos utca másik oldalán, a leányiskolában. Göndör Tihirné, a Ságvári-zászlós úttörőcsapat fiatal vezetője, • pénzes borítékot tart a kezében, ürömmel mondja: férjével együtt, ki szintén pedagógus, több mint 600 forint a fizetéstöbbletük, -amikor együtt tanultunk a főiskolán, rokonaink le akartak beszélni minket. Azt mondták, axedagógus pályán nem lehet megélni. A régi világban 60—80 pengős kezdőfizetésből nem is lehetett. Ma a fizetésemelés is bizonyítja: a pedagógus megbecsült, tekintélyes tagja dolgozó társadalmunknak. A pályaválasztásnál ez meg is látszik, a két 17//. osztályból már mintegy tizen határozták el, hogy nevelők lesznek.« 2 Nevelők Lapja FLÓRI GYŐZŐ köznevelési tervünk teljesítéséért A szentendrei úti ált.iskola minden tanulójának legtöbb szívágya, hogy bekukkanthasson, hacsak vendégként is, az utolsó emeleten elhelyezett műhelybe, Flóri elvtárs birodalmába. Csodálatos dogok vannak ott: villanymotorhajtotta körfűrész, mely úgy hatol a deszkába, lécbe, mint kés a vajba; gyalupad, csiszolókorongok, villanyhajtású esztergályozó, lábbal hajtható lombfűrész és a kézi szerszámok sokasága: harapófogó, kalapács, véső, csavarhúzó, festékek, lakkok, ragasztók egyszóval minden, ami egy jól felszerelt, »gépesített« asztalosműhelyben kell. Flóri Győző elvtárs, az iskola nevelője, 1946-ban kezdett a műhely szervezéséhez. — A politechnikai nevelésnek fontos eszköze — mondja —, hogy a tanulók megtanuljanak szerszámokkal bánni, s ne csak kézi szerszámokkal, hanem gépekkel is. Ezeket az egyszerű kis gépeket — természetesen a villanymotor kivételével, mely az Úttörő Központ ajándéka —, magam fabrikáltam kiselejtezett eszközökből, ócska varrógépekből, szemétre dobott gépalkatrészekből. — A famegmunkáló műhely állandó megrendeléseket kap Az első nagyszabású munkát 1917-ben végeztük, amikor elvállaltuk a szabadsághegyi gyermekszanatórium patronálását s nagymennyiségű játékot gyártottunk a beteg gyermekeknek. Azóta a kerület iskoláinak szemléltető eszközöket készítettünk, megjavítjuk iskolánk bútorait, legutóbb saját iskolánk képkereteket rendelt nálunk. A famegmunkáló műhely 1946 óta nagy fejlődést futott be. Innen nőttek ki az iskola szakkörei: tavaly a fizikai szakkör, idén a modellező szakkör. A szakkörök a famegmunkáló műhellyel együtt hatalmas segítséget nyújtanak az iskolának a tanulmányi rend és fegyelem megszilárdításához. A szakkörök munkájában csak az vehet részt, aki magatartásból 5-ös jegyet érdemelt ki és legalább jórendű. A tanulók nagy kitüntetésnek tekintik, ha tagjai lehetnek a szakköröknek, a munkában való részvétel legkedvesebb foglakozásaik közé tartozik, s jobban tanulnak, helyesen viselkednek, hogy bekerülhessenek a szakkörökbe. Flóri elvtársat a tanulók között végzett fáradhatatlan munkájáért népköztársaságunk érdeméremmel tüntette ki. Iskolai munkája mellett nagyszerű megbízást kapott: a kerületi úttörőházban szervezi a kerület úttörői számára a szakköri munkát